Születőben a terv, amely alapján – igazodva az Európai Bizottság céljához a 2050-re szén-dioxid mentessé váló unióról – véglegesen kivezethető lehet a földgáz a közösség energiamixéből.
Hosszú interjút adott az Euractiv-nak Jan Ingwersen, a Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatának (ENTSOG) igazgatója. Ebből kiderült, hogy a földgáz ellátó rendszereket üzemeltetők a villamosenergiában érdekelt cégekkel együtt közös terveken dolgoznak az ellátórendszerek átalakításáról. Ennek az a célja, hogy az üzemeltetők hozzájáruljanak az uniós környezetvédelmi célokhoz, melyeknek egyik kulcseleme, hogy 2050-re megszüntették a közösség szén-dioxid kibocsátását.
Ez pedig maga után vonná a földgázhasználat megszüntetését.
Annak a fosszilis energiahordozónak a kivezetést, melyből az EU-nak 1200 terrawattórányi tárolókapacitása van, amely elég rugalmasságot biztosít akár a hirtelen változó szükségletekhez való igazodáshoz is.
Ingwersen nagyon részletes, sokszor konkrét, műszaki jellegű információkat is tartalmazó válaszokat adott arról, hogyan látják a rendszerüzemeltetők ezt a kérdést.
Ezeknek lényege, hogy a jövőben a hidrogén szállítására állítanák át az európai gázvezeték-hálózatot. Ezt pedig fokozatosan, regionálisan vezetnék be, elsőként Hollandia, Belgium, Franciaország és Németország között.A hatalmas váltás mögött az áll, hogy – szemléletváltás – a jövőben nem a földgázigények, hanem a tiszta forrásból származó villamos energia igények kielégítése áll a középpontban.
A tervek szerint három, részben egymást átfedő, de mégis csak különböző forgatókönyvet készítenek a rendszerirányítók, melyeket egy egységes hálózatfejlesztési terv részeként, még idén nyáron bemutatnak. Ezek mind az EU, mind a párizsi klímaegyezmény céljaival összhangban lesznek.
A három forgatókönyv egyúttal három megvalósulási dimenzióját is jelenti a váltásnak. Az első a nemzeti energia- és klímastratégiákon alapul. A második a jelenlegi gázellátásnak valamiféle decentralizálását jelenti. A harmadik a globális léptéket képviseli, azt, aminek mentén a hidrogénre való átállás megvalósulhat. Ez az olyan nagyszabású megoldásokra összpontosít, mint a nagy teljesítményű gáz-létesítmények, a földgáz átalakítása tiszta hidrogéngé, és az Európán kívül olcsón előállítható dekarbonizált gázok behozatala. Ez lehet például Ausztráliából származó és megújuló villamos energiából előállított folyékony hidrogén.
De hogy jön a hidrogén a villamos energiához?
A gáz és a villamos energia kapcsolata összetett ügy. Ingwersen az inerjúban azt mondta, hogy elegendő csak arra gondolni, amikor gázturbinákkal termelnek elektromosságot. Amiről itt szó van – némi leegyszerűsítéssel -, az a fordított eset, amikor villamos energiából lesz gáz. Ha például a megújuló energiák – mint a szél és a nap – annyi villamos energia keletkezik, amennyire a piacon nincs szükség, az felhasználható gáz – tiszta hidrogén – előállítására. Szén-dioxiddal kombinálva pedig metán nyerhető.
A villamosenergia-hordozó különböző energiaforrásokból – szénből, szélből, napenergiaból, biomasszából -, áll elő, míg a gázhordozó főleg fosszilis földgázból és egy kis biometánból származik.A jövőben azonban egyre több megújuló és szén-dioxidmentes gáz lesz a hálózatban.
Ez lehet metán vagy hidrogén, akár kevert, akár tiszta formában – tette hozzá a szakember.
Forrás: origo.hu
