A program háttere
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára jelezte, hogy a pályázati pénz forrása az uniós helyreállítási alap legnagyobb programja lesz (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, RRF), a pályázat keretösszege pedig több tízmilliárd forintos lesz.
Az államtitkár jelzése szerint a napenergia felhasználása kulcsfontosságú az olcsó és innovatív energia biztosításában, a rezsicsökkentés eredményeinek megvédésében és a tervek szerint idén nyáron írják ki a pályázatot. A részleteket a következő időszakban dolgozzák ki, de azt elmondta, hogy folyik az uniós források tervezése, és az új uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) lehetőséget ad a koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére.
Minden tagállamnak saját nemzeti tervet kell kidolgoznia, amelyben fontos kritérium a zöld és a digitális átállás elősegítése, és az április végéig benyújtandó tervet az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia. Az RRF uniós keretszabályairól és az abból eredő magyar feladatokról, irányokról ebben az átfogó cikkünkben írtunk:
Amint az a Magyar Közlönyben is megjelent már: a magyar RRF-terv kilenc fő komponensből áll (közte az energetika-zöld átállás), a teljes program finanszírozásához szükséges becsült forrásigény 5760 milliárd forint. Steiner Attila ma csak annyit mondott a tudósítás szerint, hogy az RRF-en belül az energetika kiemelt komponens lesz. Összeget még nem említett és egyelőre a kormány széles körben csak a felsőoktatási reformra szánt keretről beszélt (1509 milliárd forint).
Steiner jelzése arra utal, hogy az f) komponensre (energetika, zöld átállás) összességében több százmilliárdos keret lesz, és ebből több tízmillliárdot tesz ki a lakossági napelemes beruházások támogatása. A többi rész az áramhálózat korszerűsítésére (rendszerirányítás, átviteli rendszerek), okosmérők elterjesztésére, illetve új napelemes kapacitások (parkok építésére) mehet.
Az, hogy idén nyártól új lakossági napelemes pályázat várható, már tavaly ősszel elhangzott, ahogy az is, hogy abban szociális szempontokat is fognak érvényesíteni, azaz nem minden régióban lesznek egységesek a támogatási feltételek. Akkor az volt a cél, hogy a pályázati forrás felhasználásával egy adott családi ház energiafelhasználása 30-40%-kal csökkenjen, és ehhez igazodna majd a pályázatba épített támogatási intenzitást (tehát a támogatási intenzitás nem 30-40%-os lenne, hanem várhatóan magasabb). Az alábbi pályázati keretekből az rajzolódik ki, hogy a támogatás és a nettóról bruttó elszámolásra való eltérés együttesen azt célozza, hogy egy átlagos család áramszámlája feleződjön.
A nettó és bruttó elszámolás jelentéséről, a kettő közötti különbségről és a fontos határidőkről ebben a cikkeinkben írtunk:
Aztán az RRF terv decemberi verziójából és a fenti februári kormányrendeletből már lehetett látni, hogy valóban várható nemsokára egy új lakossági napelemes pályázat, de előtte még a központi régióban újra megnyitották február 22-től a VEKOP-os uniós napelemes pályázatot.
Magyarországon a légszennyezés évente 13 ezer ember korai halálát okozza és ezek az emberek átlagosan mintegy 12 évet veszítenek az életükből. A rossz levegő évi egymillió megbetegedésért is felelős. Az ezek miatti gazdasági károk pedig meghaladják az évi 1500 milliárd forintot. Az energiaszegénység és a környezetkárosító fűtési rendszerek működetése súlyos légszennyezési és egyéb problémákat okoznak.
Egy új anyag alapján többet tudhatunk
A mai bejelentés előtt tegnap feltöltöttek a hivatalos uniós pályázati oldal RRF-tervet bemutató részére egy 12 oldalas anyagot (lent az oldal alján az energia komponens összefoglaló című anyagot), amely a fenti bejelentéssel összhangban a lakossági megújulóenergia-beruházások elősegítése területén két célt jelöl meg:
- (3) Lakossági napelemes rendszerek beruházási támogatása
- (4) Lakossági fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva
Ezek után pedig a szöveges összefoglaló az alábbit tartalmazza: „A lakóépületek fűtésére széles körben használnak szennyező tüzelőanyag-típusokat. A legalacsonyabb jövedelmi kvintilisbe tartozó háztartások mintegy egyharmada – főként a vidéki területeken – nem fér hozzá gázhoz vagy távfűtéshez, ezért drágább és szennyezőbb szilárd fosszilis tüzelőanyagokat és fát használ fűtésre, ami a légszennyezés egyik fő forrása, illetve súlyos egészségügyi és környezeti következményekkel jár. Számos olyan kiaknázatlan lehetőség áll még rendelkezésre a megújuló energiák terén a fűtési ágazatban, amelyekre való átállás a tisztább fűtés mellett ösztönözheti a helyi gazdaságot. A potenciál kiaknázásának főbb kihívásai a lakossági megtakarítások elégtelen szintje a beruházások önerőből történő megvalósításához és az energiatudatosság nem megfelelő mértéke.”
Az anyag 5. oldalán rögzítik:
Stratégiai cél, hogy 2035-re legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4 kW teljesítményű, tetőre szerelt napelemmel. Szintén stratégiai cél, hogy a lakossági hőszivattyúk beépített kapacitása 2030-ra közel 400 MW-ra nőjön (2017-ben 45-50 MW-ról).
A fentiek után az anyag 8. és 9. oldalán részletesen is kifejtik, hogy milyen lakossági pályázati programokban gondolkodnak. Ennek egy része lehet az energiaszegénység miatt megcélzott 70+17 ezer családnak szóló pályázati lehetőség, feltehetően úgy, hogy a támogatási intenzitás bizonyos régiókban (pl. Borsod-megye, ahol súlyos légszennyezési gondot is okoz az energiaszegénység) jóval magasabb lesz, mint más régiókban.
Lakossági napelemes rendszerek beruházási támogatása
A leírás szerint az átlagos áramfogyasztással rendelkező (legalább 3000-4000 kWh/év) családok 3-4 kWp névleges kapacitású napelemes beruházásait magas intenzitású vissza nem térítendő támogatással javasolt ösztönözni.
A program keretében támogatható tevékenységek köre: tetőszerkezetre helyezett, saját fogyasztás kiváltását célzó napelemes rendszer inverterrel, tartószerkezettel, a tervezés, engedélyeztetés és a kivitelezés tevékenységével.
Egyéb intézkedések és hatások: A direkt beruházási támogatás biztosításával párhuzamosan az érintett körben a nettó szaldó elszámolás (indirekt támogatási eszköz) kivezetését is kezdeményezzük. Ez azt jelenti, hogy mivel vissza nem térítedő támogatást kap az adott kedvezményezett, ezért cserébe csak a bruttó elszámolási rendszerbe csatlakozhat a napelemes beruházás megvalósításával.
A fenti program egy kedvezményezett háztartásnál az átlagosan évi 132-176 e Ft áramköltségéből legalább 66-88 e Ft áramszámla megtakarítást és – a bruttó elszámolás bevezetése miatti – bevételt keletkeztet, azaz
AZ ÉVES ÁRAMKÖLTSÉG 50%-A KERÜLHET MEGTAKARÍTÁSRA
– emeli ki az anyag.
Lakossági fűtési rendszerek elektrifikálása
A leírás szerint a cél a napelemes rendszerek telepítésének és fűtési, valamint HMV előállító rendszereik elektrifikálásának vissza nem térítendő támogatással történő ösztönzése az energiaköltségek csökkentésére.
Az egyes lehetséges fejlesztési csomagok, támogatható tevékenységek:
- Legalább A++ korszerű hűtő-fűtő klímaberendezés (levegő-levegő hőszivattyú) beszerzése és beépítése elektromos fűtőpanelekkel/infrafűtéssel és ezen gépészeti rendszerre tervezett napelemes rendszerrel (max 4-5 kW), továbbá okosmérővel. A nagyobb terek (nappali) befűtését és hűtését egy 3-4 kW-os klímaberendezés biztosítja, a kisebb terek (hálószoba, fürdőszoba és toilett) fűtése elektromos fűtőpanelekkel/infrafűtéssel oldható meg azon ingatlanok esetében, ahol nincs kiépített vízközegű fűtési rendszer. A rendszer villamos energia igényét 4-5 kW-os napelemes rendszer szolgáltatja. A napelemes rendszer hálózatra történő bekötéséhez a kifejezetten csak az új fűtési célú elektromos fogyasztó berendezésekhez kötődő elektromos hálózat kiépítésének biztosítása is szükséges.
- Villanykazán és az erre méretezett napelemes rendszer (~5-6kW), valamint okosmérő Azon legfeljebb 150 m2 fűtött alapterülettel rendelkező ingatlanok esetében, amelyeknél már létezik kiépített vízközegű fűtési rendszer (vegyes tüzelésű kazánnal, vagy gázkazánnal biztosított központi fűtés), ott – az eredeti kazán megtartása mellett – egy legfeljebb 24 kWos elektromos kazán beszerelése célszerű a megfelelően méretezett napelemes rendszerrel. A szükséges napelemes rendszer kapacitása ebben az esetben legalább 5 kW nagyságú, hogy – a villanykazán mellett – az egyéb szokásos háztartási elektromos fogyasztók áramfelhasználását is fedezze. A napelemes rendszer hálózatra történő bekötéséhez és az elektromos kazán bekötéséhez szükséges elektromos hálózat kiépítése is megvalósítandó.
- Hőszivattyú és a szükséges napelemes rendszer (~5kW) okosmérővel A költséghatékonyság figyelembe vételével néhány esetben a családi ház fűtési igényére méretezett hőszivattyú és napelemes rendszer jelenti a megoldást (akár meglévő gázkazánnal kombinálva) okos mérőórák kiegészítésével.
- A fenti rendszerek kiegészíthetőek a HMV előállítást biztosító 100-150 literes HMVtárolóval és szükség esetén cekász fűtőpatronnal is, amennyiben a HMV-előállításra elektromos bojler, vagy indirekt HMV tartály még nem áll rendelkezésre.
Amint a fenti résznél, itt is arról van szó, hogy a direkt beruházási támogatás biztosításával párhuzamosan az érintett körben a nettó szaldó elszámolás (indirekt támogatási eszköz) kivezetését is kezdeményezik a kiírók.
A fenti program által egy kedvezményezett háztartásnál az átlagosan évi 290-410 e Ft nagyságú rezsiköltség jelentős része (fele, közel kétharmada villamos energia fogyasztási profiltól függően) a napelemes rendszer termelése által kiváltható.
Forrás: portfolio.hu
