Új METÁR pályázati kiírást tett közzé honlapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) október 15-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felkérése alapján. A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia támogatását szolgáló 4. tenderkiírás több ponton jelentősen eltér a korábbiaktól, nem egy változás pedig igencsak meglepőnek mondható.
Furcsaságok a pályázati kiírásban
Az első említésre méltó furcsaság, hogy a tenderkiírás közzétételére csendben, mondhatni fű alatt került sor, ami merőben szokatlan az eddigi gyakorlatot tekintve: a hivatal honlapján a hírek között nem szerepel, közleményt nem adtak ki és az MTI sem számolt be róla, mindössze az értesülhet róla, aki a METÁR-tender aloldalára kattint. Az új kiírás ráadásul akkor jelent meg, amikor az előző, harmadik (áprilisi) pályázaton még végeredményt sem hirdettek (ez a korábbi közlések szerint valamikor október-novemberben várható). További különös és fontos részlet, hogy a korábbiakkal szemben most rendkívül rövid határidőt szabtak a pályázati dokumentáció benyújtására, amire a jelentkezőknek november 2. és 4. között van lehetősége.
A tartalmi változásokat tekintve az élre kívánkozik, hogy az új pályázatban csak már meglévő, a kiírás időpontja előtt legalább 20 évvel üzembe helyezett, legalább részben megújulós (vegyes tüzelésű) erőműegységekkel, illetve ezek jelentős felújításával, fejlesztésével lehet indulni. Lényegi eltérés az ezt megelőző kiíráshoz képest az is, hogy a kiosztható támogatási keretet két nagyságrenddel megemelték; bár a támogatható villamosenergia-mennyiség is jelentősen nőtt (300 GWh/év-ről 870 GWH/év-re), ez önmagában nem magyarázza meg a kiosztható korlát 450 millió forintról 17 milliárd forintra való emelését.
Váratlanul érte a hazai napenergia-ipart
A hazai napenergia iparág azon képviselőit, akik egyáltalán értesültek az új kiírásról, igencsak váratlanul érte a lépés, amihez egyelőre minisztériumi értelmezési segítséget sem kaptak. A kiírás megjelenését megelőzően a Portfolio.hu szeptember 30-i Energy Investment Forum című konferenciáján elhangzott, hogy 3 új METÁR-tendert még biztosan kiírnak, várhatóan 2022 közepéig. Az iparágat már ez is alaposan meglepte, mivel ez az ilyenkor bevettnek számító határidőket feltételezve nem igazán férne bele a kijelölt időkeretbe; a friss kiírást olvasva tisztul a kép hogy hogyan lehetséges ezt mégis megvalósítani, sok egyéb részlet viszont nem – fogalmaz Szolnoki Ádám, a Manap iparági egyesület elnöke.
Egyelőre még az sem ismert, hogy a szándék szerint még biztosan kiírandó 3 tendert követően mi történik majd, de valószínűsíthetően a minisztérium, valamint a MEKH mérleget von majd az addigiakból, összevetve a telepített és tervezett kapacitásokat, az egyéb szempontokat is figyelembe véve, majd azt követően dönthetnek a folytatásról. Arra tekintettel azonban, hogy még sok, az első tenderben nyertes projekt sem valósult meg, korainak tűnik a mérlegvonás. De most még nem érdemes ennyire előre szaladni, főleg, hogy az új, 4. pályázati kiírás önmagában is számos kérdést felvet.
Csak a jól informáltak és a nagyok tudnak indulni
Iparági szempontból
EGYÉRTELMŰEN PROBLÉMA, HOGY NAGYON RÖVID HATÁRIDŐT JELÖLTEK KI A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁRA,
így azok, akik csak most olvasták a kiírást, gyakorlatilag nem fognak tudni indulni. Az indulók felkészülése, a pályázat összeállításához kapcsolódó teendők meglehetősen hosszadalmas folyamatot igényelnek, viszont a most kijelölt határidő egy bankgarancia megszerzésére sem mindig elegendő. Ez szembemegy az eddigi tendereken kialakult teljesen működőképes gyakorlattal is, hiszen a korábbi kiírásokban megszabott határidők megfelelőek voltak ilyen szempontból, és elegendő időt biztosítottak a különböző dokumentumok beszerzéséhez. Az eddigi gyakorlat szerint egyébként az október 15-én megjelentetett kiírásban nagyjából január 15. és február 15. közé eső benyújtási időszak lett volna várható.
Szintén jelentős újdonság a támogatható méretkategóriák érdemi módosulása: az ezt megelőző kiírásban az 0,3 és 1 MW, valamint az 1 és 20 MW közötti névleges teljesítőképességű erőműegységek alkották a két pályázati kategóriát; a mostani kiírásban viszont 5 és 20 MW, valamint 20 és 50 MW között határozták meg a két kategóriát. Az alsó korlát 5 MW-ra emelése azt jelenti, hogy most kizárólag nagyméretű erőművekkel lehet a prémium típusú támogatásra pályázni, ami szintén nem nyerte el az iparág többségének tetszését. Az 50 MW-os mérethatár pedig azt követően tér vissza, hogy a 2. tenderkiírásban egyszer már szerepelt, majd a 3. kiírásban – az elsőhöz hasonlóan – 20 MW-ban határozták meg a maximális méretet.
Legalább 20 éve üzembe helyezett erőműegységekkel lehet pályázni
A pályázók körét még jobban leszűkíti, hogy az új kiírásban kizárólag olyan, már meglévő,
A KIÍRÁS IDŐPONTJA ELŐTT LEGALÁBB 20 ÉVVEL ÜZEMBE HELYEZETT, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSBÓL (IS) TERMELŐ ERŐMŰEGYSÉGEKKEL LEHET PÁLYÁZNI,
amelyek jelentős – az eredeti kezdeti beruházási érték 50 százalékát meghaladó költségű – felújításon vagy fejlesztésen esnek át a teljesítőképesség megőrzése vagy növelése érdekében. Igaz, a korábbi kiírásokban is szerepelt a meglévő erőműegységek felújítási célja, de azokba az új beruházás révén létesülő erőműegységek támogatásának célja is bele volt foglalva, ezért, az éles árverseny miatt a felújítások nem rúghattak labdába.
A mostani kiírásban azonban teljesen új beruházás révén létesítendő erőműegységekkel nem is lehet pályázni. Ezzel együtt a kiírás gyors értelmezése alapján úgy tűnik, hogy akár olyan beruházással is lehet pályázni, melynek keretében a régi megújulós erőmű mellé új napelemes rendszert telepítenek ugyanarra a villamos hálózati csatlakozásra. Akárhogy is, az, aki nem rendelkezik 20 évnél idősebb erőművel, nem pályázhat (ahogyan a támogatás nem igényelhető olyan erőműegység felújítására sem, amely egésze vagy bármilyen részegysége tekintetében a pályázó kötelező átvételi vagy prémium típusú támogatással rendelkezett a kiírás időpontjában).
A biomassza-erőművek támogatásának szándéka állhat a háttérben
A KORLÁTOZÁSOK NEM FELTÉTLEN VANNAK ÖSSZHANGBAN A SZABAD VERSENY ÉS A TENDERRENDSZER EGYÉB ALAPELVEIVEL,
ugyanakkor a technológiasemlegességre vonatkozó követelmény teljesül. Azzal együtt is, hogy a feltételek jelentős módosulása és a körülmények is arra utalnak, a cél a kiírással az lehetett, hogy azoknak a régi biomassza-tüzelésű erőműveknek is lehetőséget adjanak a támogatásokból való részesülésre, melyeknek erre eddig esélyük sem volt. Bár mint fentebb írtuk, jelenleg nem tűnik kizártnak, hogy új naperőművek régi biomassza-erőművek mellé való építésével is pályázni lehet.
A biomassza-erőművek az eddigi tendereken szinte kizárólagosan nyertes fotovoltaikus technológiához képest ugyan nagyobb beruházási összegeket igényelnek, a villamosenergia-rendszer szabályozásában betöltött szerepük felértékeli őket. Különösen napjainkban, amikor a hazai naperőmű-kapacitás gyors bővülésével párhuzamosan egyre nagyobb kihívást és költségeket jelent a szükséges szabályozási energia biztosítása is. Így a régi biomassza-erőművek helyzetbe hozása hosszú távon akár elő is segítheti további naperőmű-kapacitások rendszerbe integrálását is, miközben nem kell új, vitatott megítélésű biomasszás kapacitásokat létrehozni.
Forrás/bővebben: portfolio.hu
