Javaslat az 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendeletben kihirdetett, majd 641/2020. (XII. 22.) módosított, családi otthonfelújítási program a napelemes rendszerekre vonatkozóan beépített anyag és munkadíjra összesítve meghatározott bruttó 450.000.-Ft/kWp-s felső értékhatárának felülvizsgálatára

Share Button

Novák Katalin

családokért felelős tárca nélküli miniszter részére

 

Tisztelt Miniszter Asszony!

 

Tárgy: Javaslat az 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendeletben kihirdetett, majd 641/2020. (XII. 22.) módosított, családi otthonfelújítási program a napelemes rendszerekre vonatkozóan beépített anyag és munkadíjra összesítve meghatározott bruttó 450.000.-Ft/kWp-s felső értékhatárának felülvizsgálatára

A legnagyobb hazai napelemes szakmai érdekképviseleti szervezet, a több mint 300 tagvállalattal rendelkező Magyar Napelem Napkollektor Szövetség képviselőjeként fordulok Önhöz.

A családi otthonfelújítási programban a napelemes rendszerekre vonatkozóan beépített anyag és munkadíjra összesítve meghatározott bruttó 450.000.-Ft/kWp-s felső értékhatárához képest a kisméretű (HMKE) napelemes erőművek beruházási költsége fajlagosan magasabb a fix költségek miatt. Ilyen költségek pl. a tervezési díj, és a világon egyedülálló tűzeseti leválasztó kapcsoló alkalmazási kötelezettség, amely kb. 80-100 e Ft fix többletköltséget jelent a kis napelemes rendszereknél, így az ÁFA mértékével csökkentett beruházási értékhatár megnehezíti a korszerű magas műszaki tartalmú napelemes kiserőművek megvalósítását illetve arra kényszeríti a családtámogatási rendszer a pályázókat, hogy kizárólag alacsonyabb műszaki tartalmú, olcsóbb elemeket tartalmazó kiserőműveket építsenek.

A napelemes rendszerek beruházási költségkorlátja hátrányos helyzetbe hozza a hazai innovatív gyártmányokat pl a napelemes tetőcserép alkalmazását is, ilyen a tagvállalatunk a Terrán Kft. által kifejlesztett Generon napelemes tetőcserép is.

A Generon a hazai építőanyag ipar igen kevés olyan innovációinak egyike, amely túljutott a fejlesztés kezdeti nehézségein és piacképes állapotba került. Forgalmazása a szükséges engedélyek beszerzését követően tavaly indult meg ezért kerülhette el a jogalkotók figyelmét a technológia. Az újszerű megoldás iránt a nemzetközi érdeklődés is jelentős. Fejlesztése a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karával együttműködve, a GINOP-2.1.2 – Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatásával valósult meg. A termék előnye, hogy szinte észrevétlenül illeszkedik a tetőképbe, azonos hatásfokkal rendelkezik, mint a nagypaneles megoldások, azonban a hagyományos megoldásokkal szemben kedvező esztétikai megjelenéssel bír. A tetősíkba integrált (un. IN-ROOF) megoldás épített környezetbe való illeszkedése okán jelentősen javíthatja mind a felújítások, mind az új építések esetén a napelemes rendszerek elfogadottságát és elterjedését. A termék hazai termék innovációt és hozzáadott értéket tartalmaz, gyártása Magyarországon történik.  Sajnos a jelenlegi szabályozási korlátok miatt a napelemes megoldások közül méltánytalanul hátrányba kerül.

A 2020. november 5.-én felfüggesztett lakossági energetikai korszerűsítésre kiírt 0% MFB hitelkonstrukciót tartalmazó GINOP-8.4.1/A-17 pályázatban is szerepelt a 450.000 Ft/kWp fajlagos ár, mint felső korlát, de nettó 450.000 Ft/kWp került meghatározásra.

 

Annak, hogy a nettó 450.000 Ft -os ár átváltozott bruttó 450.000 Ft-ra, két oka lehetett:

 

1.) A 641/2020. (XII. 22.) Korm. rendeletben elírás történt, a rendelet fogalmazója tévedésből írt a nem sokkal korábban lezárt lakossági pályázatban szereplő nettó 000 Ft/kWp helyett bruttó450.000 Ft/kWp fajlagos árat. Ebben az esetben szeretnénk kérni a Kormányrendelet módosítását.

2.) A másik lehetőség az, hogy szándékosan került be a bruttó 450.000 Ft/kWp a rendeletbe a korábbi nettó korlát helyett. Ennek két következménye várható:

 

a. Adott mértékű állami támogatásból így több kWp napelem kerülhet fel a házakra, azaz első látásra jobbak lehetnek a statisztikai mutatók, ez pozitív.

b. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy nettó 450.000 Ft/kWp fajlagos árért lényegesen jobb műszaki tartalmú és jobb garanciákkal rendelkező napelemes rendszert lehet venni, mint nettó 354.331 Ft/kWp (bruttó 450.000 Ft/kWp) fajlagos árért. Mielőtt az MFB 0%-os pályázatban rögzítették a nettó 450.000 Ft/kWp felső korlátot, a jogszabály alkotói nyilván „körülnéztek a napelemes piacon”, illetve bekértek adatokat és ez alapján határozták meg ezt az értéket. Ha az otthonfelújítási programban marad a bruttó 450.000 Ft/kWp korlát, akkor azzal a kormányrendelet csak az alacsonyabb árnak megfelelő alacsonyabb műszaki tartalmú és rövidebb garanciájú rendszerek vásárlását teszi lehetővé a lakosság számára, amik hosszabb távon kevesebbet termelnek és a rövidebb garancia lejárta után bekövetkező meghibásodás esetén előfordulhat, hogy nem lesz a tulajdonosnak anyagi lehetősége pl. egy inverter cserére. Ezzel mindenki rosszul járna: a tulajdonos azért, mert benne van a pénze, de nem termel a rendszer, az államháztartás pedig azért, mert szintén benne áll a támogatás a nem termelő rendszerben, ráadásul a CO2 kibocsátás is nagyobb lesz, hiszen a napelemek által meg nem termelt elektromos energiát valamelyik erőműből kell majd pótolni.

Véleményünk szerint a bruttó 450.000 Ft-os értékhatár kedvez a napelemes piacon működő „nyerészkedőknek”. A piaci szereplőknek van egy olyan csoportja, akik alacsony színvonalú és rövid garanciákkal rendelkező terméket forgalmaznak prémium termékhez közeli áron. Ezek az „ügyeskedők”,” nyerészkedők”, akiknek   a száma az értékhatár módosításával megnövekedhet, s ezáltal negatív irányba mozdíthatják el a napelemes piac megítélését hazánkban.

 

Mindezekre tekintettel kérem Miniszter Asszonyt, hogy vizsgálja felül a bruttó 450.000 Ft-os értékhatár kérdéskörét, és jogszabályi hátterét.

 

 

Budapest, 2021. 02. 01.

 

Tisztelettel: KIss Ernő MNNSZ elnök