Joe Biden belökte a nemzetközi klímapolitikát

Share Button

Joe Biden nagyon dolgozik azon, hogy egyfajta szuperhősként gondoljanak rá az emberek, aki előbb legyőzte a tényleg képregénybe illő Donald Trumpot, majd látványos fény és hangeffektek mellett, pár csapásra véghezviszi szavazói minden álmát: ad egy csomó pénzt a válságban nehéz helyzetbe jutott embereknekszigorítja a fegyvertartást, megadóztatja a gazdagokat és a multicégeket, a pénzből pedig újraépíti Amerika omladozó infrastruktúráját, a héten pedig megelőzi a klímaváltozást. Ehhez még dolgoznia kell egy kicsit a Fehér Ház PR részlegének, de tény, hogy Biden elnökségének első négy hónapja alatt nagyon sok fontos lépést tett a felsorolt területeken. És ha a héten szervezett online klímacsúcson nem is sikerült még megelőzni a globális környezeti katasztrófát, az vitathatatlan tény, hogy

sikerült az Egyesült Államokat visszavezetni a klímadiplomáciába, és újabb lendületet adni a járvány miatt eléggé lelassuló klímapolitikai folyamatnak. A konferenciát, amelyen 40 ország vezetője vett részt, lehet komoly előrelépésként is értelmezni, és úgy is, hogy sok okos ember megint leült beszélgetni, hogy aztán ne állapodjanak meg semmi igazán kézzelfoghatóról. Mindenesetre most végigvesszük, mi is történt a kétnapos konferencián, milyen vállalásokat tettek egyes kormányok, milyen mismásolással voltak elfoglalva mások, és mennyivel került a világ közelebb ahhoz, hogy elkerüljük a klímaapokalipszist.

Amerika visszatér 2

Joe Biden egyik első elnöki rendelete arról szólt, hogy az Egyesült Államok újra csatlakozik a párizsi klímaegyezményhez, ezzel négy év kihagyás után visszatérve a klímapolitikai tárgyalóasztalhoz. Az amerikai elnök viszont ennél is többet tett, e hét csütörtök-péntekre ugyanis, a Föld napja alkalmából klímacsúcsot hívott össze, online, több mint 40 ország vezetőjének részvételével. Ezen pedig ő maga is komoly bejelentéseket tett arról, hogy az Egyesült Államok hogyan veszi fel a kesztyűt a globális felmelegedéssel szemben, és nagyon erősen buzdított más országokat is, hogy tegyenek nagy ívű vállalásokat. Ez utóbbi, mondjuk úgy, felemásra sikerült, de erre kicsit később visszatérünk.

A Biden-féle klímacsúcs két szempontból is jót tett a klímapolitikának. Ahogy Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója elmondta, ez megadta azt a lökést a globális diplomáciai folyamatnak, amit az 2020-ban a koronavírus miatt nem kapott meg. Tavaly ugyanis a járvány miatt elmaradt a Glasgowba tervezett ENSZ klímacsúcs, amit csak idén novemberben tartanak majd meg a skót városban. Ezzel egy évvel elcsúszott az a folyamat is, hogy az ENSZ összesítse az országok kibocsátás-csökkentési vállalásait, és kiszámítsa, hogy ezekkel mennyivel vagyunk közelebb ahhoz, hogy elkerülhessük a 1,5 fokosnál nagyobb globális átlaghőmérséklet-emelkedést. A mostani konferenciával viszont sikerült nemcsak napirenden tartani a kérdést, de fel is pörgetni a folyamatot. Ahogy Joe Biden bejelentette még csütörtökön,

az Egyesült Államok kormánya vállalja, hogy 2030-ra a 2005-ös szinthez képest 50-52 százalékkal csökkenti a kibocsátásait, 2050-re pedig karbonsemleges lesz. Ez hatalmas bejelentésnek számít, főleg azok után, hogy az amerikai kormány Trump alatt semmilyen klímapolitikai vállalást nem tett. Biden viszont úgy látja, hogy a nagy országoknak nemcsak erkölcsi kötelességük tenni a klímaváltozás ellen, de a kibocsátás-csökkentéshez szükséges fejlesztések rengeteg új munkahelyet hozhatnak létre és a növekedés motorjának számíthatnak. A fenntarthatóság és a zöld energiai átmenet Biden 2000 milliárd dolláros infrastrukturális fejlesztési tervének is fontos részét képezik, így a mostani vállalások az amerikai kormány eddigi terveivel egységet alkotnak.

Biden azt is bejelentette, hogy az amerikai kormány 1,2 milliárd dollárt fizet az ENSZ klímaalapjába, ami Schaffhauser szerint ahhoz képest, hogy Obama elnök annak idején 3 milliárd dollárt ígért, viszonylag csekély összeg. Igaz, abból az amerikai kormány csak 1 milliárdot fizetett be, a többit már Trump ideje alatt kellett volna kifizetni, ami elmaradt. Szintén az amerikai vállalások részét képezi az is, hogy 2023-tól a nemzetközi segélyek egyharmadát fenntarthatósági célokra adják majd, első sorban arra, hogy a fejlődő országok szén helyett fenntartható energiával növekedjenek. Ennek a szakértő szerint geopolitikai dimenziója is van, jelenleg ugyanis több ország, nemcsak Ázsiában és Afrikában, de a Balkánon is kínai hitelekből fejleszt szénerőműveket, ami sem ökológiai, sem hatalmi szempontból nem tetszik az amerikaiaknak.

Sokat ígér, keveset ad

Biden bejelentéseit komoly diplomáciai munka előzte meg. John Kerry, Biden klímaügyi különmegbízottja például Kínába utazott, hogy a két nagyhatalom feszült viszonya ellenére együttműködésre bíztassa Hszi Csin-ping elnök kormányát. Hasonló diplomáciai hadjárat előzte meg a tárgyalásokat világszerte, hogy minél több ígéret hangozzék el a konferencia két napja alatt. Ígéretek végül tényleg lettek, bár kevesebb országtól. És amelyik vezető le is tett valamit az asztalra, az is kevesebb, mint amit várni lehetett.

Az Európai Unió ugyan nem tett újabb vállalásokat, viszont a csúcs előtt a parlament és a bizottság megállapodott a klímatörvényről, amely jogerőre emelte a vállalást, hogy az EU 2030-ig 55 százalékkal csökkenti a kibocsátásait, 2050-re pedig karbonsemleges lesz. Ez azért fontos, mert a sok 2030-2050-es vállalás közül eddig az uniós az egyetlen, amely ezzel már több, mint egy politikai ígéret.

Kína ennél jóval kevesebbel készült a Föld Napjára. Hszi Csin-ping már ősszel bejelentette, hogy Kína 2060-ra vállalja a karbonsemlegességet, 2030-ra pedig tetőzni fog az ország kibocsátása. Ehhez viszont a kínai elnök most csak annyit tett hozzá, hogy az ország “szigorúan korlátozni fogja” a szénfelhasználást a következő ötéves terv alatt, az azt követő ötéves tervben pedig el is kezdik majd kivezetni a szénerőműveket. A Greenpeace kínai szakértői szerint ez azt jelenti, hogy 2025-ben tetőzik majd a kínai szénfogyasztás.

Forrás/bővebben: 444.hu