Egy nem-hivatalos papírt küldött körbe kedden a lengyel kormány a tagállamoknak a csütörtök-pénteki EU-csúcs előtt, amelyben azt szorgalmazza, hogy meg kell vizsgálni a 2050-es klímacél elérését szolgáló „Fit for 55” csomag minden olyan elemét, ami az energiaárak emelkedését okozhatja és meg kell fontolni ezek halasztását, vagy módosítását, továbbá az ETS-rendszer kiterjesztési terveit is módosítani célszerű – tudta meg a Politico.
Az energiaárak elszállása és a Fit for 55 csomag
Az október 21-22-i EU-csúcs napirendje alapján az már nyilvános, hogy az energiaárak is fontos témaként szerepelnek az állam- és kormányfők tanácskozásán, igaz diplomatikusan csak ennyi olvasható az összefoglalóban: „Az uniós vezetők az energiaárak közelmúltbeli emelkedéséről fognak tárgyalni. Megvizsgálják majd, hogy nemzeti és európai szinten milyen intézkedésekkel lehetne enyhíteni az áremelkedés hatásait.”
A lengyel csomag nem az első javaslat erre az EU-csúcsra, hiszen amint október 6-án az akkori informális EU-csúcs alapján megírtuk: öt nagy tagállam elkezdte ütni az asztalt egy közös javaslattal, amelyben az energiaárak elszabadulása miatt többek között azonnali koordinált beavatkozást sürgettek az energiapiaci folyamatok miatt és szorgalmazták a közös iránymutatást a gáz tárolásánál, valamint a szorosabb koordinációt a tagállamok gázvásárlásainál.
Az „Irány az 55%!” nevű (Fit for 55) csomagot július 14-én hozta nyilvánosságra a javaslattevő szerv, az Európai Bizottság azért, hogy a 2050-es nettó zérókibocsátású uniós célhoz vezető megemelt 2030-as célt (40% helyett legalább 55%-os kibocsátáscsökkentés az 1990-es szinthez képest) el tudja érni az EU. Ehhez pedig felülvizsgálta az éghajlat- és energiapolitikai, valamint a közlekedéssel kapcsolatos jogszabályait, hogy megteremtse az összhangot a rögzített 2030-as cél és az oda vezető út között.
A csomagban rengeteg intézkedés szerepel azért, hogy az EU a 2030-as 55%-os kibocsátáscsökkentési célt el tudja érni és ezek egyes elemeinek módosítását vetette fel a lengyel kormány is:
- az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) felülvizsgálata és kiterjesztése a hajózásra, a légi közlekedésből származó kibocsátásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata, valamint a közúti közlekedésre és az épületekre vonatkozó külön kibocsátáskereskedelmi rendszer létrehozása
- az EU ETS-en kívüli ágazatokat érintő tagállami kibocsátáscsökkentési célkitűzésekre vonatkozó közös kötelezettségvállalási rendelet felülvizsgálata
- a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés beillesztéséről szóló rendelet (LULUCF-rendelet) felülvizsgálata
- a megújulóenergia-irányelv felülvizsgálata
- az energiahatékonysági irányelv átdolgozása
- az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló irányelv felülvizsgálata
- a személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról szóló rendelet módosítása
- az energiaadó-irányelv felülvizsgálata
- az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus
- ReFuelEU légiközlekedés – fenntartható légijármű-üzemanyagok
- FuelEU tengerészet – Zöld európai tengeri térség
- Szociális Klímaalap
A lengyel törekvés, ahogy egy friss magyar kormányzati jelzés is érzékeltette, többek között arra irányulhat, hogy az ETS rendszer kiterjesztése a személygépkocsikra és az ingatlanokra ne, vagy később történjen meg, mert ez közvetlenül érintené a lakosság terheit. Ahogy azt a magyar kormány rendszeresen hangoztatja: ne az emberekkel fizettessék meg a nagy klímarombolók által okozott károkat. Steiner Attila ITM-államtitkár a minap azt mondta: az ETS-rendszer személygépkocsikra és épületekre tervezett kibővítésével havi 4-12 ezer forinttal nőne a családok kiadása és ezt szeretné megakadályozni a kormány a V4-ekkel összefogva. Steiner Attila erről a témáról a Portfolio-nak is nyilatkozott a nyáron:
Forrás/bővebben: portfolio.hu
