A jelentés, melynek általános gazdasági értékeléséről korábban beszámoltunk, a klímavédelem, illetve a karbonsemleges gazdaságra való átállás egyes problémás pontjait külön is nagyító alá veszi:
A légszennyezettség Magyarországon továbbra is jelentős környezeti kihívás – szögezi le a jelentés; 2017-ben a nitrogén-dioxid (NO2) és a szállópor-szennyezés (PM10) koncentrációja is meghaladta az EU standardjait az ország több területén. A szennyezések fő forrása a lakossági szilárd tüzelés, a mezőgazdaság és a szállítási ágazat. A lakóingatlanok gyenge energiahatékonysági teljesítménye szintén hozzájárul a problémához. A levegőminőségi előírások tartós megsértése pedig súlyos következményekkel jár:
2016-BAN MAGYARORSZÁGON MINTEGY 13 EZER KORAI HALÁLESET VOLT TULAJDONÍTHATÓ A ROSSZ LEVEGŐMINŐSÉGNEK, ELSŐSORBAN A SZÁLLÓPOR-SZENNYEZÉSNEK.
A háztartások energiahatékonyságának javításában nagy lehetőségek rejlenek a jelentés szerint, amely megjegyzi, Magyarország a 2020-as energiamegtakarítási célja nem teljesítését kockáztatja. Ez nagyrészt a magas háztartási energiafogyasztással függ össze, amely egy főre vetítve 12 százalékkal magasabb az EU átlagánál a jelentősen alacsonyabb jövedelmi szintek ellenére. A jelentés utal a 2021-től az újépítésű ingatlanokra vonatkozóan közel nulla energiaigényt előíró szabályozásra, ugyanakkor további jelentős problémaként azonosítja a meglévő lakóépület-állomány, a középületek, a távhőhálózatok és a kisvállalkozások elégtelen energiahatékonyságát, hozzátéve, hogy a hatóságilag szabályozott gázárak szintén gyengíthetik az energiafogyasztás csökkentésére irányuló motivációt.
A magyar lakosság legszegényebb ötödének mintegy harmada nélkülözi a földgázhoz és a távhőszolgáltatáshoz való hozzáférést, és a drágább és szennyezőbb szilárd tüzelőanyagokkal, például fával fűt. Fennáll a veszélye, hogy ezek a háztartások tartósan az úgynevezett energiaszegénység állapotába ragadnak (amikor jövedelmeik több mint 10 százalékát az energiaszámlák viszik el), mert ugyanakkor az ingatlan energiafelhasználásának csökkentéséhez szükséges forrásokkal nem rendelkeznek. Az önkormányzatok nem ritkán szilárd tüzelőanyagot – például akár magas szulfittartalmú lignitet – osztanak szociális segélyként a rászorulóknak, ami ugyancsak jelentősen hozzájárul a rossz levegőminőséghez.
Szélenergia: (az egyik) kiaknázatlan lehetőség
Az ország villamosenergia-felhasználása a gazdaság villamosításával párhuzamosan várhatóan tovább emelkedik 2030-ig, a kormányzati terv szerint pedig eddigre a termelés 90 százaléka alacsony karbonintenzitású technológiákkal fog megvalósulni (nap- és atomenergia). Ugyanakkor a fosszilis tüzelőanyagok használatát Magyarországon továbbra is támogatások segítik különböző szektorokban, főként adókedvezmények és -mentesség formájában, például a távfűtésben, a mezőgazdaságban, a közlekedés és a kereskedelem területén.
A MAGYAR NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA A SZÉLENERGIÁVAL MINDÖSSZE A JELENLEGI KAPACITÁSNAK MEGFELELŐ MÉRTÉKBEN SZÁMOL 2030-BAN, AMI KI NEM HASZNÁLT LEHETŐSÉGET JELENT AZ ORSZÁGNAK – ÁLL A JELENTÉSBEN. A 2030-AS ENERGIAMIXBEN MEGCÉLZOTT 21 SZÁZALÉKOS MEGÚJULÓENERGIA-RÉSZARÁNYT A JELENTÉS SZINTÉN KEVESLI. AZ EREDETI CÉL 20 SZÁZALÉK VOLT, AMIT A KORMÁNY ÉPPEN A BIZOTTSÁG KRITIKÁJÁRA EMELT MEG 1 SZÁZALÉKPONTTAL.
A szállítás-közlekedési szektor emissziója szintén méretes, különösen súlyosan érintve a környezetet. A jelentés a Nemzeti Energia- és Klímatervre utalva megjegyzi, bár az e-mobilitás terjedését elősegíteni hivatott adókedvezmények, töltőinfrastruktúra-fejlesztési és egyéb támogatások a terv szerint további intézkedésekkel egészülnek ki, ám a töltőinfrastruktúra fejlesztés és az alternatív üzemanyagok népszerűsítésének részletei nem ismertek. Bár a szektor környezeti terheit legjobban a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatása csökkenthetné, erre vonatkozó nincsenek tervek – teszik hozzá.
Aggályos a vizeink állapota
Miután a magyarországi folyók és tavak kevesebb mint 10 százaléka van jó ökológiai állapotban, a vízminőség továbbra is aggályos. A vízellátás és fertőtlenítés továbbra sem teljesen felel meg az EU ivóvíz direktívájának, az alacsony jövedelmű népesség körében pedig a vezetékes víz elérhetősége is problémás. A vezetékrendszer nagy része rossz állapotú, a szállított víz 25,6 százaléka a szivárgások miatt nem termel bevételt; az államilag szabályozott vízdíjak a rendszer fenntartásának költségeit sem fedezik, miközben közműadó is sújtja a víziközműveket. Az alulfinanszírozottság eredményeképp az ivóvízhálózat jelentett meghibásodásainak száma 2012 és 2017 között megduplázódott, a szennyvízhálózatban pedig 50 százalékkal nőtt – hangsúlyozza a Századvég tanulmányára hivatkozva az Európai Bizottság.
A természeti erőforrások szintén a fenntartható gazdasági növekedés kihasználatlan lehetőségeit kínálja.
A MEZŐGAZDASÁG ÁLTAL HASZNÁLT FÖLDEKNEK MINDÖSSZE 3,9 SZÁZALÉKÁN FOLYIK BIOGAZDÁLKODÁS, JELENTŐSEN ELMARADVA A 7 SZÁZALÉKOS UNIÓS ÁTLAGTÓL.
A keletkező települési hulladék mennyisége ugyan továbbra is viszonylag alacsony (381 kilogram/fő/év, míg az EU-átlag 488 kilogram; 2018-as adat), ám a szemét nagy 49,6 százaléka hulladéklerakókban végzi. Ezzel fennáll a veszélye, hogy az ország nem teljesíti a települési hulladék 2020-ra vonatkozó 50 százalékos újrahasznosítási célarányát, ahogyan 2012 és 2017 között sem érte el a csomagolási hulladékok újrahasznosítására kitűzött célszámot. Az üveghulladék újrahasznosítási arányának emelése érdekében ugyan 2018 óta történtek intézkedések, azonban az uniós célértékek eléréséhez mintegy 500 millió eurós beruházásra lenne szükség a szektorban 2021 és 2035 között.
A tervek ellenére a körforgásos gazdaság kiépítése sem halad a kellő ütemben Magyarországon az Európai Bizottság szerint. Az ország erőforrás-termelékenysége (GDP/belföldi anyagfelhasználás) jócskán elmarad az EU átlagától (0,81 euró/kg és 2,04 euró/kg), és bár a másodlagos vagy körforgásos anyagfelhasználás aránya ugyancsak jóval az uniós átlag alatt van (6,4% és 11,7%; 2016-os adat). Az ország körforgásos gazdaság, hulladékkezelési és hulladék akcióterve még csak az előkészítő szakaszban tart. A fő problémát az intézményi koordináció és a célzott finanszírozás hiánya jelentik.
A magyar jegybank tett bizonyos kezdeményezéseket a környezeti szempontok pénzügyi szektorba történő integrálására irányulóan – ismeri el a jelentés, megemlítve az MNB 2019-ben elfogadott, a környezetbarát pénzügyi szolgáltatások támogatására hivatott zöld programját. A jegybank egy számos területet érintő konzultációt is indított egyebek mellett a bankok környezeti kockázatkezelési rendszereiről, a zöld pénzügyi termékekről és a zöld kötvények standardjairól és programot dolgozott ki a hitelintézetek számára a zöld lakáshitelek preferenciális tőkekövetelményeiről. A zöld közbeszerzési eszközök alkalmazását széles körben bátorítják és támogatják, de kihívások e téren is akadnak.
A SZÉLSŐSÉGES IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEK ÉS A KLÍMÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ ESEMÉNYEK EGY FŐRE ESŐ GAZDASÁGI VESZTESÉGEI MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN MEGKÖZELÍTETTÉK AZ EU-ÁTLAGOT – ÁLL A JELENTÉSBEN.
A veszteségeknek mindössze 2 százaléka volt biztosítva, ami az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban. Miután a Kárpát-medencében már 2050-ig további 1-2 Celsius-fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet, kulcsfontosságú az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás például olyan, zöld intézkedésekbe történő beruházásokkal, mint a városok vízmegtartó képességének növelése vagy az áradások elleni védekezés. A klímaváltozással szembeni sérülékenységet ugyanakkor bizonyos negatív trendek fokozzák, így például a városi zöldterületek zsugorodása.
Uniós források segíthetik a Mátrai Erőmű átalakítását
Magyarországnak 2030-ig 7 százalékkal kellene visszafognia üvegházgáz-kibocsátását 2005-höz képest saját vállalása alapján, a jelentés szerint ugyanakkor a nemzeti előrejelzések alapján félő, hogy az érvényben lévő intézkedések alapján ettől 3 százalékponttal elmarad majd. A Nemzeti Energia- és Klímatervben kijelölt további intézkedésekkel ugyanakkor 9 százalékkal túlteljesítheti a célt. A 2020-as célt viszont várhatóan jóval túlteljesíti az ország, miután 2005 és 2018 között 10 százalékkal esett az emisszió.
AZ ORSZÁGJELENTÉS SZERINT A FENNTARTHATÓ GAZDASÁG FELÉ VALÓ ÁTMENET LEGAKUTABB KIHÍVÁSAIT MAGYARORSZÁGON A MÁTRAI ERŐMŰ ÉS BIZONYOS ENERGIAINTENZÍV IPARÁGAK KÉPVISELIK.
A magyar gazdaság viszonylag energiaintenzív, vagyis mind az elsődleges, mind a végső energiafogyasztás tekintetében jócskán az EU átlaga felett alakul az egységnyi GDP előállításához fogyasztott energia mennyisége. A magyar gazdaság üvegházgáz-intenzitása a nyolcadik legnagyobb az EU-ban, ezzel együtt az egy főre eső emisszió a legalacsonyabbak között van. A jelentés kiemeli a Mátrai Erőmű szerepét a hazai szén-dioxid-kibocsátásban, melyen belül az erőmű aránya 14 százalék.
A magyar „szénrégió” és az energiaintenzív iparágak dekarbonizációs átmenetét célzott intézkedések támogatnák – utal a jelentés a kormányzati stratégiai tervekre. Ezek az átmenet gazdasági, technológiai, szociális és környezeti aspektusait egyaránt figyelembe véve csillapíthatják az esetleges negatív hatásokat, például a foglalkoztatás tekintetében. A régióban már elindult egy megújuló energia klaszter, ezen túl azonban kidolgozandó és végrehajtandó egy olyan szakosodási stratégia, amely felvázolja a régió új gazdasági lehetőségeit. Mindezt egy középtávú stratégia támogatná, mellyel kapcsolatban a jelentés megemlíti az Európai Bizottság által javasolt Méltányos Átállási Alapot, melyből támogathatók lennének az átmenet által leginkább negatívan érintett emberek és régiók.
Forrás: portfolio.hu
