A város tudatos zöldpolitika alapján építi át a közszolgálatban álló infrastruktúrát, ami rövidesen a lakossági szektorban és az ipari szférában is visszaköszön.
A fejlesztések, amellett, hogy ökológiailag fenntarthatóak, a város számára kifizetődő beruházások is, hisz az az önerő, amit a nyertes pályázatokhoz az önkormányzatnak kellett előteremtenie egy-két fűtési szezon alatt megtérül.
„Kapuvár úgy fog modern, komfortos és jól élhető várossá válni, hogy közben környezetterhelését csökkenti. Sőt, a felnövekvő generáció számára a környezettudatosság a napi, környezeti tapasztalatból, nem tankönyvek száraz tananyagából lesz magától értetődő, ami nagyobb beruházás a jövőbe, mint a gyakorlati szinten szintén hasznos sok száz négyzetméter napelem”- mondta a Kisalföldnek a rábaközi gyökerekkel rendelkező vidékfejlesztési szakértő, Hutflesz Mihály.
„Kapuvár önkormányzati szinten a tudatos klímavédelmet az országban az elsők közt kezdte és azóta is kiszámítható és tervezett stratégia mentén mozog. Örülök, hogy részese lehetek ennek a munkának. A nyugati tapasztalatok alapján egy régió környezettudatosságának megteremtéséhez előbb a szükséges infrastruktúrának kell felállnia, ami amiatt fura helyzet, mert ez optimális esetben előbb megvan, mint ahogy arra a tömegigény mutatkozna. Mondok egy példát: Kapuváron már akkor volt elektromos autók töltésére szolgáló állomás, a megyében másodszor, amikor még elektromos autó sem nagyon volt. A kemping és Flóra apartmanjai elő került, mert az ő vendégkörükben fordult elő néha olyan ”csodabogár„, aki ilyen járművet használt. 5-6 évvel előzte meg a korát ez a beruházás. Viszont ma, ha valaki elektromos autót vásárol Kapuváron, már nem kell azon gondolkodnia, hogy milyen távolságra találja meg a biztonságos működtetéséhez szükséges infrastruktúrát, mert az évek óta adott, nem amortizálódott és várja a bővülő lakossági felhasználókat.”
Kapuváron a Nyitott Kapu-Vár 2010-ben szociális központjának felújításával kezdte az évtizedet, a napelemek aztán a városháza tetejére is felkerültek és teljes nyílászárócserét kapott az épület. A Rábaközi Művelődési Központ (RMK) 2012-től kétévente volt nagyberuházások helyszíne. A tetőszigetelés, nyílászárók is megújultak, nem csak a homlokzat. A Barsi ÁMK (volt járásbíróság) épületfelújítása, homlokzat rekonstrukciója is tető- és nyílászárócserével párosult, ahogy a gimnazisták által használt Kapuvári Sportcsarnok tetőszigetelése, fűtéskorszerűsítése is így történt. 2018-ban kerültek napelemek a Széchenyi iskolára és a Berg Szakiskolára. Nemrég készült el a Pátzay iskola teljes energetikai felújítása. A fűtéskorszerűsítést, vakolat felújítást, nyílászárócserét is tartalmazó teljes energetikai felújítás 188 millióba került, ebből 150 milliót nyert el pályázaton a város, a többit pedig saját költségvetéséből fizette. Az óvodák esetében is hasonló nagyságrendű korszerűsítésekre került sor. Elsőként az Arany János utcai épület homlokzat és nyílászárócseréje történt meg, aztán következett a gartai és lakótelepi ovi: ezekre az épületekre napelemek is kerültek és a bölcsődében is elvégezték az energetikai felújítást, ahogy a házhelyi ovi átépítés során is ügyeltek a környzettudatos fejlesztésre.
„Kapuvár iparfejlődésének iránya jól látható: high-tech cégek teszik első európai, magyarországi központjukká a kisvárost. Az ország legnagyobb naperőművét itt építik. A meglévő vállalatok zöldberuházásokkal teszik hatékonyabbá tevékenységüket. Ez a fejlesztési irány hosszútávon biztos megélhetést fog nyújtani a kapuváriaknak. Így az az út, amin a város a tudatos zöldstratégiájával elindult, máris eredményeket hoz – mondta a szakértő, aki úgy véli, hogy ”a Föld megóvásának módja az, hogy a környezetkímélő megoldásokat komfortossá tegyük, mert azok így válnak mindennapjaink elemi részévé. Kapuvár ezt nagyon korán felismerte, sokkal előbb indult el ezen az úton ezért sokkal előrébb tart: mára profitál a zöldberuházásaiból. Azt gondolom, szép példa Kapuvár esete a környezetünk megóvásáért vívott harcban.„
