A megújuló energiaforrások használata a múlt évtizedben folyamatosan terjed hazánkban és Európa szerte. Nem csak fenntarthatóság szempontjából előnyös ez a fűtési-hűtési forma, hanem jelentős összegeket lehet megtakarítani a használatával. Magyarországon amíg 2008-ban a hűtési-fűtési rendszereknek még csak közel 12 százalékát működtették megújuló energiaforrásból, addig 2018-ban már nagyjából 18 százalékát. Az EU-s átlag magasabb: 21 százalék.
Az Eurostat 2018-as adatai szerint a megújuló energiaforrások 21 százalékát adják a hűtésre-fűtésre használt energiának az Európai Unióban. Ez a szám számottevően emelkedett, amióta gyűjtik az adatokat: 2004-ben ez az arány még csak 12 százalék volt.
Az Unió országai közül a svédek toronymagasan vezetnek a megújuló energiaforrások használatában: náluk 65 százalékban ilyen forrásokat használnak hűtésre-fűtésre. Őket a lettek követik 56 százalékkal, a finnek a harmadikak 55-tel, és tőlük is csak egy százalékkal maradnak el az észtek. Dániában és Litvániában már 47-46 százalékot tesz ki a megújuló energiaforrás használat. Ez azonban még mindig több mint az EU-s átlag (21%) duplája.
Érdekes, hogy a statisztikát, nem hazánk vagy például a románok húzzák le legjobban, hanem Hollandia (6%), Írország (6%), és Belgium (8%). De a sereghajtó országok között van Luxemburg (9%) és a szlovákok is (11%). Magyarország a középmezőnyt erősíti a maga 18 százalékával. Viszont előttünk végeztek olyan szomszédos országok, mint Románia (25%), Szlovénia (32%) Ausztria (34%) és Horvátország (37%) is.
Az igazsághoz persze fontos azt is megjegyezni, hogy megújuló energiának számít például a tűzifa is, aminek az óriási mértékű felhasználása bizony igencsak megdobja a „zöld energia” statisztikákat. Így például lehet, hogy Hollandiában a fűtés-hűtés 5 százaléka például napelemből és/vagy geotermikus energiából van, míg mondjuk Magyarországon ugyanez mondjuk 2 vagy 3 százalék, és a többi 16-ot mondjuk a biomassza – amibe a fafűtés is beletartozik – hozza. Erre vonatkozó adatok ebből az EU-s jelentésből nem derültek ki.
Bár a megújuló energia alkalmazásában még mindig a biomassza felhasználása tölti be a vezető szerepet a szakértők szerint, mégis egyre több napelemes rendszer kerül kiépítésre hazánkban. A napelemek támogatásával üzemeltetett tisztán elektromos és hőszivattyús berendezések olcsó, majdnem független rendszer kiépítését teszik lehetővé.
Hazánkban 10 évre visszamenőlegesen visszanézve az adatokat tapasztalható növekedés a megújuló energiaforrások használatában, viszont ez nem egyenes vonalú. Míg 2008-ban az arány még 12 százalék volt, 2018-ban 18 százalékra nőtt. Viszont a legmagasabb például 2013-ban volt 23,7 százalék.
Elkerülhetetlen a megújulás
A 2021-ben életbe lépő új energetikai követelmények óriási kihívás elé állítják majd az építőipart és a magánépítkezőket is. Kevesebb, mint másfél év múlva már csak olyan lakás kaphat használatbavételi engedélyt, amelynek energiaigénye közel nulla, és primer energiaszükséglete (fűtés és melegvíz-előállítás) legalább 25 százalékban megújuló energiaforrásból biztosított, tehát elvárás lesz a legalább BB energetikai minősítés is.
Ráadásul a felújításoknál és korszerűsítéseknél is figyelembe kell venni ezeket az előírásokat. Azon kívül, hogy a rendszerek kiépítése számottevő plusz költséget jelent mind a tervezés, mind a kivitelezés során, teljesen új szemléletet is kíván.
Forrás: penzcentrum.hu
Az mnnsz.hu weboldalon található blogbejegyzések és megjegyzések nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők véleményét és hozzáállását. Webhelyünk nyitott platform az ipari és a politikai vélemények cseréjéhez. Észrevételeit az info@mnnsz.hu címen várjuk.
