Az építőipari gyártók már évek óta a minél energia- és környezettudatosabb termékek fejlesztésén dolgoznak világszerte, így a tervezőknek és kivitelezőknek ezután is lesz miből választania. Gali András építészmérnök, épületenergetikai szakmérnök, az Országos Tanúsító Központ tulajdonosa szerint ennek ellenére időbe telik, mire az új szemlélet felülírja a megszokott gyakorlatokat és napi rutinná válik az energiatudatos megközelítés az építőiparban.
Az ingatlanok legnagyobb része korszerű és átlagos
Érdemes már az év elejétől figyelembe venni a szigorodó épületenergetikai szabályokat, hiszen számos tényező miatt csúszhat egy-egy épület befejezése. Jövő év elejétől ugyanis csak közel nulla energiaigényű épülhet kaphat használatbavételi engedélyt az EU-ban, amely legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást használ, azaz legalább BB energetikai besorolású.
A hazánkban található 4,4 millió lakóegység megközelítőleg negyede rendelkezik jelenleg az energetikai állapotot vizsgáló tanúsítással. Az elmúlt 4 évben energetikailag vizsgált épületek 67-68 százaléka CC (korszerű) és GG (átlagost megközelítő) közötti besorolást kapott a publikusan elérhető e-statisztikák adatai szerint. Az ingatlanok 29-30 százaléka azonban gyenge, rossz, vagy kiemelkedően rossz minősítés (HH és JJ) között van. Az elmúlt 4 évben növekedett a minimális (AA++) és közel nulla (BB) energiabesorolás közötti épületek száma, mindazonáltal így is csak a tanúsított ingatlanok 3,59 százalékát fedte le 2019-ben.
Bár 57 százalékkal több épület kapott BB besorolást tavaly, mint 2018-ban, a legnagyobb ugrást ebben a kategóriában 184 százalékos növekedéssel a 2017-es év hozta. Ez utóbbi részben a 2016-os Európai Uniós szabályozási és besorolási rendszerezésre való áttérés miatt is történhetett.
Előbb-utóbb minden ingatlan sorra kerül
„Sokan nem tudják, hogy az energetikai tanúsítványokat nem csak új építésű ingatlanokra kell kiállítani, hanem minden ingatlanra, amelyet értékesítenek, a szerződés megkötéséhez ugyanis szükség van a szakvéleményre. Illetve az energetikai követelmények nemcsak új építésre, hanem meglévő épületek jelentős felújítása esetén is alkalmazandók. Jelentős felújításnak minősül például a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25 százalékát érintő felújítás.” – mondta el Gali András.
„Az e-statisztikák sokat elárulnak a magyar ingatlanok általános állapotáról, amiben reálisan nézve a szabályozásnak köszönhetően is csak évtizedes időtávon beül várható érdemben változás, de az energiatudatos gondolkodásmód ezen a folyamaton is gyorsíthat.Noha az emberek többsége jelenleg inkább szükségből, a külső körülmények kényszerítő hatására – például meghibásodás, állagromlás miatt – újít fel, egyre több az olyan beruházó, akinek kifejezetten az energiamegtakarítás a célja. Hosszútávon a lakásfelújítások terén is az értékemelő rekonstrukciók számának növekedése várható” – vélekedik az épületenergetikai szakmérnök.
Forrás: portfolio.hu
Az mnnsz.hu weboldalon található blogbejegyzések és megjegyzések nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők véleményét és hozzáállását. Webhelyünk nyitott platform az ipari és a politikai vélemények cseréjéhez. Észrevételeit az info@mnnsz.hu címen várjuk.