Kína elkötelezte magát, hogy nem épít több széntüzelésű erőművet külföldön, de maradnak kérdések

A Xi Jinping kínai elnök által az ENSZ Közgyűlése előtt a héten kinyilvánított elkötelezettség, mely szerint Kína mostantól nem épít új széntüzelésű erőművet külföldön, örvendetes hír, azonban Ázsia alacsony szénkibocsátású energiaforrásokra történő átállásához égető szükség lenne szakpolitikai reformokra.

Share Button

Kína elkötelezettsége az új külföldi szénerőművek építésének leállítása mellett szintén nem jelent semmit, ha tovább folytatja a mások által épített széntüzelésű erőművek finanszírozását.

Kép: Wikimedia Commons

 

„Kína más fejlődő országokat zöld és alacsony szén-dioxid kibocsátású energia fejlesztésével fogja segíteni, és nem fog széntüzelésű erőműveket építeni külföldön” – nyilatkozta Xi Jinping, Kína elnöke az Egyesült Nemzetek Szervezetének éves csúcstalálkozóján készült videó-felvételen, amelyet az idei évben hibrid, részben virtuális, részben fizikai jelenlét mellett fognak megtartani, az egy évvel ezelőtti teljes egészében online működés helyett.

Kína az úgynevezett „Egy övezet, egy út” kezdeményezését (Belt and Road Initiative, BRI) alkalmazza számos infrastrukturális projekt, többek között erőművek, kikötők és utak fejlődő országokban történő finanszírozására és megépítésére.

A bejelentés várva-várt hír, mert benne rejlik a lehetőség, hogy csökkentsük az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátását a fejlődő országokban. Azonban Xi Jinping felajánlása nem tartalmazott elegendő részletet ahhoz, hogy a klímavédő aktivisták máris ünnepelni kezdhessenek. Különösen annak kell még kiderülnie, hogy mikor lép életbe Kína elkötelezettsége, valamint hogy magában foglalja-e a régebbi, már jóváhagyott de még meg nem épített széntüzelésű erőműveket is, és hogy a mások által megépítendő széntüzelésű erőművek finanszírozása is csak ígéret marad-e.

Változó trendek 

Sokakat nem ért meglepetésként Kína legújabb ígérete. Például egy évvel ezelőtt Pakisztán miniszterelnöke azt mondta, hogy Pakisztán leállítja az új széntüzelésű erőművek telepítését. Bár a bejelentés nem foglalta magában a már meglévő, a fejlesztés szakaszában járó projekteket, a döntés mindazonáltal szemléltette, hogy Kína partnereinek nem kötelező elfogadniuk akármit, amit Kína felkínál.

Hasonló módon az egyesült államokbeli székhelyű Ford Alapítvány által finanszírozott Global Energy Monitor (GEM) nevű non-profit szervezet, a Nemzetközi Együttműködés Német Intézete (German Institute for International Cooperation) és az Európai Klíma Alapítvány (European Climate Fund) által januárban közzétett egyik jelentés azt állapította meg, hogy 2014 óta a világ vezető szénnagyhatalomnak tekintett országaiban a folyamatban lévő projektek száma körülbelül kétharmadára zsugorodott. Ezek közül az országok közül Dél-Afrika az egyetlen, amely nem Ázsiában helyezkedik el.

Az azonnali energetikai átállás még messze van a biztostól 

Az ígéretes piaci trendek és Kína új szénerőművek külföldön történő építésének leállítása melletti elkötelezettsége ellenére az átállás a szénről az alacsony szén-dioxid kibocsátású energiaforrásokra nem feltétlenül fog azonnal bekövetkezni.

A pv magazine nemrégiben közzétett egy anyagot, amely sorra veszi a napenergiát Ázsiában lassító tényezőket. Az elemzés olyan tényezőkre derített fényt, mint például a megfelelő üzleti és szabályozási infrastruktúra hiánya, amely segíthetné a kisebb vállalatokat a napelemek fejlesztésében és szállításában, a beszállítói láncokkal együtt; az intézmények tehetetlensége, ami számos fejlődő ország intézményeire érvényes (pl. hatalmas elektromos közműcégek) amelyek ragaszkodnak az elavult fosszilis tüzelőanyaggal működő befektetésekhez; valamint a finanszírozás rendelkezésre állása, tudva azt, hogy Ázsia új széntüzelésű befektetéseit elsősorban is exporthitel-ügynökségek finanszírozása alapozza meg.

 

Amire sürgősen szükség lenne, az egy sor reform az ázsiai és a fejlődő országokban, hogy versenyt alakítsanak ki elektromos piacukon, és így olyan új lehetőségeket ragadhassanak meg az országok, amelyeket az alacsony költségű megújulók, például a napelemek kínálnak.

Kína elkötelezettsége az új külföldi szénerőművek építésének leállítása mellett szintén nem jelent semmit, ha tovább folytatja a mások által épített széntüzelésű erőművek finanszírozását.

Néhány hónappal korábban Michael Grubb, aki a nemzetközi energiaügyek és klímaváltozási politikák professzora a University College London (UCL) berkein belül, és vezető szerzője számos jelentésnek, amelyet a a klímaváltozással foglalkozó kormányközi panel (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) készített – amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének testülete, amelynek feladata a klímaváltozással kapcsolatos tudományos ismeretek értékelése – azt jelezte a pv magazine felé, hogy Kína „mindenből sokat” finanszíroz, és tisztázatlan, hogy vajon az ország vezetősége döntésre jutott-e abban, hogy a szenet részesíti-e előnyben a megújulókkal szemben.

„Egy dolgot továbbra is előrejelzek: csaknem valamennyi ország, amely lelkesen fogadja a Kína által finanszírozott széntüzelésű erőműveket, a végén meg fogja bánni – de lehet, hogy még Kína is” – vélte.

Úgy tűnik, Kína ráébredt, hogy nem bölcs lépés külföldön széntüzelésű erőműveket építeni. Most már csak a többi országnak kell észrevennie, hogy a szén közgazdaságilag és környezeti szempontból is katasztrofális üzlet; meg Kínának le kellene állítania a belföldi szénerőművek építését.

Forrás: pv-magazine