Kettős képet kapunk Magyarországról, ha a nemzetközi összehasonlításokat böngészünk. Egyrészt az Európai Unió felé vállalt kötelezettségünket a megújulóenergia-felhasználás mértékéről már teljesítettük, a részarány az összes energia felhasználásában elérte a 14,2 százalékot. E megújulóknak viszont a túlnyomó része biomassza, vagyis tűzifa, ami nem feltétlenül szerencsés. Emellett Magyarország az uniós tagállamok között a 19. helyen áll a fenti aránnyal, az átlagtól szűk három százalékkal elmaradva. A változás szelét már érezni, hiszen egyre nagyobb teret követel magának és egyre több pénzt vonz a megújulóalapú energiatermelés szektora, ennek megfelelően növekszik a felhasznált zöldenergia aránya is.
Megkezdődött az átalakulás
A magyarországi háztartások évente 257,6 TJ energiát használnak fel összesen, ennek pedig kevesebb mint harmada (72,4 TJ) származik megújuló forrásokból. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal idesorolja a napelemek, vízerőművek, biomassza-tüzelésű, lakossági hulladékot égető és a geotermikus energiát felhasználó erőművek által termelt hő- és villamos energiát. Más a kép, ha a teljes végső energiafelhasználást nézzük – ideértendő például a közlekedésre fordított energia is –, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint csak mintegy 15 százaléka megújuló. A mutató 2010-ben 12,8 százalék volt, majd három évvel később 16,2 százalékra emelkedett, 2015-ben viszont már csak 14,5 százalékot ért el. A fűtési célú energiafelhasználásban a megújuló energia részaránya 21,3, a bruttó végső villamosenergia-fogyasztáson belül 7,3, a közlekedésben pedig 6,2 százalék volt 2015-ben. Ezek az arányok nem utalnak fenntartható energiagazdálkodásra, de az átalakulás – ha lassan is – már elindult.
A megújuló energia kötelező átvételi rendszerében, a kát mérlegkörben ez év második negyedévében 840 MW megújulóalapú áramtermelő kapacitást tartottak nyilván. Ebből a kisméretű naperőművek mintegy 200 MWot tesznek ki, a jelenleg regisztrált összes tervezett kapacitás 2100 MW körüli. Ám az utóbbi évek fontos változása, hogy a kátot felváltja a metár nevű támogatási rendszer, amelyben a megújulós projektek versenyeztetés útján jutnak támogatáshoz.
Fotó: MTI / Varga György
Magyarországon az összes áramtermelés 7-8 százaléka megújulóalapú. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint 2015-ben összesen 3215 gigawattóra (GWh) áramot termeltek a hazai megújulók, ennek bő felét a szilárd biomassza-tüzelés tette ki. Több mint 700 GWh-t termeltek a szélkerekek – ez 22 százalékos részesedést jelent –, a harmadik helyen pedig 9 százalékkal a biogáz hasznosítása áll. Közel ugyanennyi villamos energiát állítottak elő a vízerőművek. Egyelőre az utolsó helyen van a napenergia 4 százalékkal, de ebben nem szerepelnek a háztartási méretű kiserőművek. Ezek teljesítőképessége már a 2017-es év végén elérte a 201,26 MW-ot, vagyis egy paksi blokk kapacitásának mintegy 45 százalékát. Igaz, a rendszeradatokban nem jelennek meg, mert a tulajdonosaiknak nem kell jelenteniük az energiahivatalnál az 50 kW alatti névleges teljesítményű készülékeket. Az előrejelzések és a trendek alapján egyre több családi ház tetején jelennek meg a kisméretű naperőművek.
Növekvő áraméhség
Az összes energiafelhasználásnak mintegy ötöde villamos energia, de az arány a nemzetközi és a hazai előrejelzések szerint is folyamatosan emelkedik: 2050re 45 százalékra kúszik fel. A folyamat részben az új, áramalapú fűtési technológiák elterjedésének, illetve az energiatárolás területén várható fejlődésnek a következménye lesz.
wind power in northern Germany, october 2015
A villamos energia előállításán belül pedig akár a jelenlegi 20 százalékról 70-re emelkedhet az évszázad közepére a megújulóalapú termelés a norvég DNV GL becslései szerint. A zöldterületen belül elsősorban a nap és a szél energiáját hasznosító erőművek száma szaporodhat meg, és ezt mindkét esetben a jobb hatékonyság segíti. A szélkerekek esetében az offshore, tengeri szélparkok száma növekedhet, mivel itt hatékonyabban működnek a berendezések, mint a szárazföldön, vagyis jobb megtérülési rátával létesíthetők. A napelemek terén pedig folytatódhat az elmúlt évek trendje, vagyis tovább eshetnek az árak, miközben javulhat a hatékonyság. A cég előrejelzése 18 százalékos árcsökkenésről és a telepített kapacitás megduplázódásáról ír. Az árak esésére szükség is van, hiszen a megújulós beruházások többsége továbbra is támogatások mellett valósul meg. A számos pozitív példa közül a brit rendszert emelte ki Ságodi Attila KPMG-partner, a kormányzati, infrastruktúra, energetikai és közüzemi ágazatokért felelős vezető a közelmúltban egy konferencián. A zöldenergia támogatásának köszönhetően a szigetországban a szén szerepe 2013 és 2017 között 37ről 7 százalékra csökkent, a megújulók aránya 19-ről 30 százalékra nőtt, a szén-dioxid-kibocsátás 463 megatonnáról 381-re mérséklődött.
Felzárkóznak az energiatárolók
A zöldszektor növekedését jól illusztrálja, hogy tavaly rekordmennyiségű villamos energiát termeltek világszerte a megújulóforrásokat hasznosító erőművek. Kilenc százalékkal növekedett az áramtermelő kapacitások mértéke az egy évvel korábbihoz képest, ezek 70 százalékát pedig a megújulótechnológiák foglalták el a REN21 összegzése szerint. A legnépszerűbb egyértelműen a napenergia, az újonnan telepített zöldkapacitások 55 százalékát ez tette ki, vagyis volumenében több, mint az új fosszilis- és nukleárisberuházások együttesen. Nem kétséges, hogy a 2018-as évet újabb csúccsal zárja az iparág. De mit kezdünk ennyi árammal, ha éppen nincs rá szükség? Alakul a válasz a hektikus termelés okozta kihívásokra is. Jellegükből adódóan az időjárásfüggő erőművek akkor képesek áramot előállítani, amikor a természet ezt megengedi.
Amikor a fogyasztási és a termelési görbe nem esik egybe, áramtároló akkumulátor segít kiegyenlíteni a kettő közötti különbséget. A megújuló-iparág legújabban ezen a területen terjeszkedik és fejlődik, a régióban pedig Magyarország az első, ahol akkumulátoros villamosenergia-tároló létesítmény állt üzembe. A 6 MW szabályozásra képes berendezést az Alteo és a Sinergy 1,1 milliárd forintból valósította meg, amelyre 500 millió forint állami támogatást nyert el – ez is jelzi, hogy a térnyerés ellenére továbbra is költséges, de szükséges iparág a zöldenergiáé.
Forrás: vg.hu
