Az új technológiával készített panelek olyannyira könnyűek, hogy még egy szappanbuborék sem pukkanna szét, ha a felületére helyeznék. Ez a fejlesztés már csak azért is jelentős, mert az ultravékony (-könnyű és -rugalmas) napelemek alkalmazásával számtalan technológia térhetne át vezeték nélküli áramforrásokra – írja az Advanced Science News.
Szerves anyagok már korábban is ígéretesnek bizonyultak ezen a területen, és például a drónoknál már használják is ezeket, azonban a képességeik korlátozottak, nem méretezhetők és az eszköz geometriáját is korlátozzák.
A KAUST (King Abdullah University of Science and Technology) kutatói viszont gyökeresen mást gondoltak ki, és egy hagyományos technológiát, a tintasugaras nyomtatást hívták segítségül. Ennek számos előnye van, beleértve a sokoldalúságot, a testre szabhatóságot és a költséghatékonyságot. A kihívást viszont a megfelelő „tinták” kiválasztása jelentette, amelyekkel felvinni kívánták a rétegeket. Funkcionális festékeket kerestek a napelem minden rétegéhez.
Korábban az elektródokhoz indium-ón-oxidot (ITO) használtak, ehelyett a kutatócsoport átlátszó, rugalmas, jó vezetőképességű polimert nyomtatott. Az elektród rétegek tartalmazzák a szerves fotovoltaikus anyagot. Az eszközt parilén bevonattal zárták, amely kellően rugalmas, és megakadályozza, hogy akár a nedvesség, akár valamilyen vegyi bomlás kárt tegyen az eszközben, emellett lehetővé teszi, hogy a napelemet orvosi körülmények között is lehessen használni.
Forrás: hvg.hu
