Hol tart a múlt év elején elfogadott új energiastratégia megvalósítása?
Az Innovációs és Technológia Minisztérium folyamatosan ellenőrzi a megvalósítást, és kifejezetten jól állunk. A stratégiának vannak rövid, közép- és hosszú távú elemei, és fontos, hogy ezek szerint haladjunk.
Külön kiemelném a tavaly februárban bejelentett Klíma- és természetvédelmi akciótervet, amely már konkrét feladatokat fogalmazott meg nyolc pontban. Ezek együttesen adnak keretet a munkának. A terv egyik fókusza, a növekvő zöldáramtermelés azonban nehezíti a villamosenergia-rendszer egyensúlyban tartását.
Elég lesz a rendszer egyensúlyban tartásához, szabályozásához az a két 500 megawattos gázüzemű blokk, amelyeknek a megépítésére az MVM még az idén pályázatot kíván kiírni?
Az tény, hogy a következő időszakban meg fog nőni az energetikai hálózati infrastruktúra rugalmassága iránti igény. Ez egy nagyon sok változós egyenlet. Az biztos, hogy ebben a gáztüzelésű blokkoknak fontos szerepük lesz, de emellett további elemekben is kell gondolkodnunk.
E sok más egyike lehetnek az energiaközösségek. Mikorra jelenhetnek meg ezek a közösségek széles körben Magyarországon?
Az energiaközösségek működésével helyi szinten optimalizálható az áram termelése és felhasználása, ezzel csökkennek az országos hálózat terhei. Egész Európa ugyanebben a cipőben jár. A legutóbbi hazai törvénymódosításban már megteremtettük a megújulóenergia-közösségek működésének keretfeltételeit, ezzel is az új trendekhez igazítjuk a szabályozást.
Viszont pénz kevesebb lehet, hiszen csökkent az uniós helyreállítási alap kerete. Ez nem érinti hátrányosan a Mavir Zrt. és az FGSZ Zrt. – a hazai áram- és gázrendszer-irányítók – fejlesztéseit?
Az e területekre szánt összegek nem módosultak, a hálózatok rugalmasságával kapcsolatos tervek ugyanúgy részei a helyreállítási tervnek, mint előtte voltak.
Steiner Attila Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára
Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet
A hidrogén is megjelent a zöldközlekedésben. Nem lenne mégis túlzás erre az üzemanyagra is kialakítani egy országos töltőhálózatot az elektromos mellé? Vagy csak az áruszállításban lesz szerepe a hidrogénnek?
Eltérők az egyes megoldások előnyei, mi minden technológiának meg kívánjuk adni a kezdeti támogatást, majd a piacra és a technológiai fejlődésre bízzuk a versenyt. A mostani állapot szerint a hidrogén inkább a nehézgépjárművek esetében áll a legközelebb a versenyképességhez. Ha ez lesz az irány, érdemes lehet foglalkozni a töltőhálózat létesítésének kérdésével. A nagyságrendek azonban mások lesznek, mint az e-töltők esetében, mert hidrogénnel egy jármű akár 600-700 kilométer megtételére is képes. Ennélfogva nem lesz szükség olyan sűrű hálózat telepítésére, kezdetben elég lesz tizenöt-húsz töltőt telepíteni a nemzetközi közlekedési hálózatok mentén. Ezzel már ösztönözni lehetne a közúti fuvarozókat, hogy váltsanak hidrogénre. Ám nem szabad elfelejteni, hogy napirenden vannak további alternatív hajtások is.
Mikorra születhet meg a geotermikus alap, amelynek terveiről tavaly nyáron Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke beszélt a Világgazdaságnak?
Az ITM nemrég tett közzé pályázati felhívást, amely a geotermikus energia hasznosítását célzó tevékenységek magas költségigényű szakaszához, a termelő és visszasajtoló kútrendszer létesítéséhez ad forrást. Magyarország egyedülálló geológiai adottságokkal rendelkezik, ami versenyképes alternatíva lehet más fosszilis energiaforrásokkal szemben.
Pályázni a rendelkezésre álló hatmilliárd forintos keret erejéig lehet.
Fontos kiemelni, hogy a pályázati konstrukció kidolgozásával párhuzamosan a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elkészítette az országos geotermikus rendszert, amely egységes szerkezetben, könnyen kezelhető és mindenki számára elérhető internetes felületen keresztül szolgáltat áttekintő léptékű, hiteles és naprakész földtani, vízföldtani, geofizikai információkat, adatokat az ország geotermikus energiavagyonával kapcsolatban. Ez lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok és a befektetők gyorsan információhoz jussanak azzal kapcsolatban, hogy az adott településen érdemes-e geotermikus energia hasznosításában gondolkodni. Hosszú távú célunk, hogy a meglévő hőtermelő és közösségi távfűtő rendszerek megújuló alapú energiaforrásokra álljanak át, továbbá megújuló alapú új hőtermelő rendszerek alakuljanak ki. Ennek érdekében a teljes értékláncot támogatni kívánjuk a távhőtermelőtől a távhőszolgáltatón keresztül a lakossággal bezárólag. Ezek a támogatási konstrukciók még kidolgozás alatt vannak.
A tervek szerint az ősztől annak is meglesznek a műszaki feltételei, hogy Szerbia felől akár évi hatmilliárd köbméter gáz érkezzen. El is indul a szállítás?
Mindenkinek ez az érdeke, aligha marad kihasználatlan a kapacitás. Annál jobb, minél több irányból importálhatunk, tranzitálhatunk. Erősödhet általa Magyarország gázelosztó központi szerepe.
Érdemes Magyarországon a még kiforratlan és drága tisztaszén-technológiával is számolni?
Ha kiderül, hogy van a technológiában lehetőség, akkor érdemes használni, de fontos, hogy mekkorák a költségei. Azért lenne célszerű hosszú távon, ipari méretekben támaszkodni rá, mert a szén- és lignitvagyonunk megvan, a használatát viszont akadályozza az égetésével járó szén-dioxid-kibocsátás. Ezért a tisztaszén-technológia alkalmazásának lehetőségét nem zárnám ki.
A zöld átmenetet segítő nukleáris termelésben veszélyes hulladék keletkezik. E téren van realitása az újrahasznosításnak – nyilván nemzetközi együttműködésben –, vagy a hosszú távú tárolás a biztos megoldás?
Minden fejlesztésre szükség van. A hosszú távú tárolás terén ígéretes, sőt kiforrott fejlesztések történtek több észak-európai országban. A hazai nemzeti politika is a hazai tárolási lehetőségek megvizsgálásáról döntött. A munka a kutatás fázisánál tart.
Ezenkívül a szegedi lézerközpontban már dolgoznak a radioaktív anyagok felezési idejének radikális csökkentésén. Az eredmények ígéretesek, de meg kell találni az ipari méretű alkalmazás módját. Az újrahasznosítással az atomerőművek építői és a fűtőelemek gyártói is komolyan foglalkoznak. Ezen a területen is érdemes lenne elmozdulni az újrahasznosítás irányába, mint például az akkumulátorok és a napelemek terén.
Az egyetemes szolgáltatásban nem képzelhető el olyan modell, amely megfizethető a lakosságnak, de nyereséget is termel a szolgáltatónak?
Magyarország korábban sajnos élen járt uniós összehasonlításban abból a szempontból, hogy egy háztartás jövedelmének mekkora hányadát viszi el a rezsi kifizetése, de ezen éppen a rezsicsökkentés változtatott. Például Németországban a magyarországival ellentétes elven működik a rezsicsökkentés, mert a német állam az ipart támogatja, a lakossággal pedig a magyarországi tarifáknál három-négyszer többet fizettet. Átalakulóban van az egész európai energiaszektor, módosul az energiamix, előretörnek a megújulók. Ezért nehéz megjósolni, hogy mindez hogyan hat az ellátásbiztonságra és az energiaárakra, és szükséges lesz-e változtatni a hazai modellen.
