Lesújtott a napelemekre is az energiaválság: újabb napelemár-robbanás jöhet

Share Button
A fotovoltaikus napelemmodul-gyártás ellátási láncát is utolérte az energiakrízis, a gyártók pedig várhatóan több lépcsőben jelentős áremelést hajtanak végre. A hatás már tapasztalható a napelemek árában és a szállítások alakulásában is, ám nagyobb problémát jelent a mindent átható bizonytalanság.

A napelemgyártó iparágat domináló Kínában a villamosenergia-igény szárnyalása és a szénhiány hatására, valamint a karbonemisszió csökkentésére irányuló intézkedésekkel összefüggésben a helyi hatóságok igyekeznek visszafogni az energiafogyasztást, ami jelentős visszaesést eredményezett a szilícium gyártásában is. A napelemek előállításához szükséges poliszilícium-gyártást lehetővé tevő szilíciumtermelés a szektorban meghatározó Jünnan tartományban például az augusztusi szint tizedére (!) zuhant, és várhatóan az év hátralevő részében sem emelkedik érdemben.

Korlátozott energiafogyasztás, csökkenő ipari termelés

Az ország már június vége óta küzd villamosenergia-ellátási problémákkal, de míg a fogyasztás korlátozása a nyári csúcsterheléses órákban egyáltalán nem szokatlan jelenség Kínában, ugyanez nem mondható el az elmúlt hetekben jelentkező drasztikus villamosenergia-hiányról és áramszünetekről, amelyek ráadásul immár nem csak a feldolgozóipart érintik. A hiány miatt a kínai iparvidékeken működő vállalatok energiafogyasztásának korlátozását rendelték el, ami gyakorlatilag szektortól függetlenül az ipari termelés csökkenéséhez vezetett.

A problémát az európai gáz- és áramáremelkedéshez hasonlóan részben itt is a gazdasági aktivitás és energia-, illetve árupiaci kereslet járvány utáni fellendülése idézte elő, amihez előbb az ausztrál szénre politikai okokból kivetett (utóbb enyhített) importtilalom, majd utóbb az áradások miatti bányabezárások kínálatszűkítő hatása is hozzájárult. Az ország villamosenergia-termelésének közel háromnegyedét szénerőművek állítják elő, azonban a hatóságilag alacsonyan tartott végfelhasználói áramárak és az emelkedő árakat mutató liberalizált szénpiac kettőssége mellett jelenleg a termelés korlátozása teljesen racionális döntés az erőmű-üzemeltetők részéről is.

A krízist a legkésőbb 2030-tól a karbonemisszió csökkenését, végső célul pedig a 2060-as karbonsemlegességet kitűző kínai klímapolitikai intézkedések is súlyosbították. Ennek keretében a tartományok jelentős részét túlságosan sok fosszilis energiát fogyasztó régióként jelölték meg központilag, és szektortól függetlenül – vagyis a villamosenergia-termelésben is – a fosszilisenergia-felhasználás korlátozását követelték meg tőlük. Közben a globális gazdasági növekedés hatására a Kínában gyártott termékek iránti kereslet erősödött, a két hatás eredőjeként pedig előállt az energiahiányos helyzet, amely egy ideig még eltarthat. Ez a globális ellátási láncokban máris zavart és késéseket okoz, az előállt chiphiány például az okostelefon-gyártástól az autóiparon át a mosógépek és egyéb elektronikai berendezések előállításáig önmagában számos termék esetében súlyos problémát okoz.

Áremelkedés és a mindent átható bizonytalanság

A kínai helyzet a napelemgyártó ipart is érzékenyen érinti – melynek globális kapacitásai zöme az ázsiai országban található. A legfrissebb információk szerint 10 százalék körüli áremelkedés szinte azonnal, majd rövid távon egy újabb, hasonló arányú drágulás várható.

Az energiaválság áremelő hatása már tapasztalható a napelemmodulok árában és a szállítások alakulásában is, ahogy szinte minden fontos szektorban, ám nagyobb problémát jelent a mindent átható bizonytalanság – fejtette ki Lugos Roland, az Optimum Solar Zrt. üzletfejlesztési igazgatója a Portfolio-nak. Elmondása szerint a piacon most mindenki a jelenlegi készleteit próbálja értékesíteni és a további árukról csak feltételes módban tudnak nyilatkozni. A szállítók szinte minden részletet, így a szállítási határidőt és árakat illetően is a kínai helyzetre hivatkoznak, ahol az áradások miatt szénbányákat kellett bezárni.

A napelemek szállítása továbbra is nagyrészt tengeren történik – az ezzel összefüggő kockázatok minimalizálásnak egyik lehetősége a vasúti szállítás lehet, ám ennek elterjedéséhez a csomagolástechnikán is változtatni kellene. A tengeri szállításban nem történt változás, tehát továbbra is hektikus és drága: az árak 2021-ben is drasztikusan emelkedtek, és olyan helyzetek is előfordulnak, hogy a várt hajó a jelzett kikötőben nem áll meg és további egy hetet kell várni a következő hajó érkezésére –mondta.

Forrás/bővebben: portfolio.hu