A jelenlegi 40 százalékról 55 százalékra emelné az EU 2030-as emissziócsökkentési célját az Európai Parlament, támogatva az Európai Bizottság célkitűzését.
A képviselők előző heti állásfoglalása alapján az Európai Bizottság tervében vázolt nyolc lehetséges szcenárióból mindössze kettő lehet alkalmas arra, hogy megvalósításával Európa megfeleljen a Párizsi Klímaegyezmény keretében tett vállalásának. A Bizottság célja az európai gazdaság 2050-ig klímasemlegessé történő alakítása, vagyis a század közepéig gyakorlatilag megszüntetnék az üvegházgáz-kibocsátást.
Az Európai Bizottság legutóbbi, a témában megjelent jelentése szerint az EU a jelenlegi trend alapján 45 százalékkal csökkentheti az üvegházhatású gázok (szén-dioxid, metán, stb) kibocsátását 2030-ig.
A Bizottság klímatervéről az Európa Tanács jövő heti csúcstalálkozóján is szó lesz, majd a május 9-i romániai EU-csúcson is a fő témák között szerepelhet a terv szerint.
A nemzeti energia- és klímaterv tervezetében az unió célkitűzéseivel összhangban Magyarország vállalta, hogy 2030-ra legalább 40 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest. A megújuló energia részarányát tekintve 2020-ra Magyarország 14,65 százalékot vállalt, 2030-ra pedig legalább 20 százalékos részarányt tűzte ki célul – mondta el Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) múlt heti ülésén.
