A Mavir hálózati rendszerirányító hivatalos adatai szerint az elmúlt hétvégén (február 8-9.) több alkalommal is 600 megawattot (MW) meghaladó napelemes termelési potenciál dolgozott a hazai villamos energia termelő rendszerben. Ezzel tovább folytatódik az a sorozat, melyben a fotovoltaikus áramtermelés miatt vissza kell fogni a szenes és földgázüzemű erőművek termelését.
400, 500, 600
Ami tavaly áprilisban 400 MW fölé ugrásokat mutattot, az szeptemberben 511 MW-ra tolt rekordot jelentett, és az most 2020 februárjában fellépett 600 MW fölé. Noha ezek az értékek pillanatnyi rekordokat jeleznek, nem pedig folyamatos termelési volument, az egyértlemű, hogy a rendszer termelői és fogyasztói oldalának egyensúlyban tartásához az egyre nagyobb méretű „rángatásoknak” a kiegyenlíthetővé tétele kiemelten fontos feladat.
Ugyanakkor érdemes a Mavir ábráját alaposabban is megnézni, mert a hétvége két „sárga szeme” mellett más is jól látszik belőle.
Az is látszik, hogy a paksi atomerőműből (a diagramon kék színnel jelölve) a névleges potenciálnak (~2000 MW) a háromnegyede jön csak ki, igaz: az következetesen, megingások nélkül. Nem így van azonban a pirossal jelölt szén esetében (ez a Mátrai Erőművet jelöli, melynek termelése csak ritkán érte el az 500 MW-ot). Ott a kisebb hullámzások mellett látszódnak finom, apró visszaterhelésekre és termeléscsökkentő korrekciókra utaló jelek is – éppen akkor, amikor a sárga mező növekszik.
Ez a – pillanatnyi fogyasztáshoz is igazított – kiegyenlítősdi még szembetűnőbb a türkizkék színnel jelölt fosszilis gázerőművek esetében, de azt hozzá kell tenni, hogy ezek a jellemzően gyors indítású és jól le-felszabályozható termelőegységek éppen erre (is) valók.
A múlt hétvégi energiamix összetétele azért is érdekes volt, mert miközben a biomassza-termelés (ez a mustársárgával jelölt sáv) konzekvensen hozta a a nagyjából 100 megawattos szintet, a szél (világos zöld) vasárnap estére felerősödött, sávja megvastagodott. (A magyarországi szélfarmok jellemzően a nyugati országszélhez közel találhatók – onnan érkezik meg hétfőn a Ciara viharciklon – talán ennek előszelei pörgették meg jobban a lapátokat.)
Több helyet kérnek
Ahogyan arról korábban írtuk, a 2017 év elején kiadott, több mint 2000 MW napelemes termelésre szóló engedély berendezések, napelemrétek, napelemes erőművek formájában elkezdett egyre több helyet követelni magának az energiamixben. Miután termelni kezdenek az utóbbi bő egy évben – eleinte nagy csinnadrattával, ma már csak egy-egy rövid hírben bejelentve – átadott és hálózatra kapcsolt 5-20 MW körüli egységek is, és megállíthatatlannak tűnik az a növekedés is, ami lakóházak tetején, ún. „háztáji” napelemként jelenik meg a rendszerben, a napelemes potenciál is egyre csak erősödik.
Az Energiahivatal (MEKH) ugyan hónapok óta nem publikált friss adatokat arra vonatkozóan, hogy mennyi napelemes termelőpotenciál is termel áramot Magyarországon, de a legutóbb (tavaly októberben kiadott, de csupán a 2019 év első felével zárt) azt közölte, hogy ez megközleítette az 1150 MW-ot.
Akkor úgy volt, hogy további 1400 MW napelemes kapacitás megépítésére vonatkozó határozatot már szinétn kiadott MEKH.
Az mnnsz.hu weboldalon található blogbejegyzések és megjegyzések nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők véleményét és hozzáállását. Webhelyünk nyitott platform az ipari és a politikai vélemények cseréjéhez. Észrevételeit az info@mnnsz.hu címen várjuk.
