Megint megdőlt a magyar villamosenergia-fogyasztási rekord

Share Button

A Paks II. Atomerőmű megépítésének ellenzői szerint a megújuló energiaforrások előretörése miatt nem lesz szükség a két új, VVER-1200 típusú blokk kapacitására és a villamosenergia-igények növekedésével sem kell számolni, mert jelentősen csökkenthető a hazai fogyasztás. Valóban így van? A tények egészen mást mutatnak. Itthon tavaly sorra dőltek meg a villamosenergia-fogyasztási rekordok.

A magyar villamosenergia-fogyasztók 2018-ban a MAVIR (előzetes) adatszolgáltatása alapján soha nem látott mennyiségű, bruttó 45,42 TWh villamos energiát fogyasztottak, amely fogyasztási érték 0,8 százalékkal volt magasabb, mint az előző, 2017. évi összesített magyar fogyasztás (45,06 TWh).

FORRÁS: HÁRFÁS ZSOLT

A hazai erőművek 2018. évi termelése viszont 3,5 százalékkal kevesebb volt, mint az azt megelőző évben (32,2 TWh), így összességében 31,07 TWh-t termeltek. Mindeközben az import villamos energia mennyisége 11,4 százalékkal, történelmi csúcsot elérve, 14,35 TWh-ra növekedett, ami a 2017. évi 28,6 százalékos import részarányt meghaladva 2018-ban éves szinten mintegy 31,6 százalékos rekordot ért el!

Sokkoló import adatok

Az abszolút villamosenergia-import csúcs 2018. június 21-én 15 óra 15 perc környéken 3409 MW volt, amely az adott rendszerterheléshez (6342 MW) viszonyítva 53,8 százalékos import részarányt jelentett! Az import tekintetében az abszolút csúcs előző nap, június 20-án 14 óra körül volt, hiszen ekkor a 6009 MW rendszerterheléshez 3272 MW import társult. Mindez az adott időpontban mintegy 54,44 százalékos import részarányt képviselt. Tavaly az import nagysága átlagosan közel 1650 MW-ra adódott, ami 2017-ben még „csak” 1500 MW körüli érték volt. Ez az óriási import kitettség már most is rendkívül komoly ellátásbiztonsági, sőt, nemzetbiztonsági kockázatokat hordoz, mert egyáltalán nem tudható, hogy ez az import meddig és milyen áron áll rendelkezésre. Emellett pedig nem feledkezhetünk meg a műszaki, politikai, vagy egyéb okok miatt felmerülő kockázatokról sem.

Fogyasztási csúcsok

A történelmi csúcsoknak év közben már számos előjele volt. 2018. március 2-án az extrém hideg időjárás miatt akkor is rendszerterhelési csúcs született 6825 MW értéken, amelyből 3127 MW volt az import részaránya. 2018. december 6-án 16 óra 45 perc körül pedig újabb történelmi csúcs született mintegy 6843 MW (15 perces) értéken, amelyből az import 2530 MW volt. Emlékeztetőül: a két új paksi blokk beépített teljesítménye csak 2400 MW lesz, tehát a Paks II. Atomerőműre már most is nagy szükség lenne. Mindez azt is jelenti, hogy a csúcs idején a hazai villamosenergia-fogyasztókat 5 szomszédos országból származó import segítségével lehetett csak 100 százalékosan ellátni. Ráadásul akkor még nem is érkezett meg az igazi, zord téli időjárás hazánkba.

A december 6-ai (akkori) történelmi rendszerterhelési csúcs pillanataFORRÁS: MAVIR

A hazai rendszerirányító, a MAVIR nettó üzemirányítási mérésének (15 perces) adatai alapján ezen időszakban az atomerőmű 1436 MW (a paksi 1. blokk az éves tervezett karbantartás és főjavítás miatt nem üzemelt), a szén 746 MW, a gáz pedig 1566 MW teljesítményt biztosított. A szélerőművek az akkori fogyasztási csúcs idején alig termeltek, mert csak 46 MW teljesítményt adtak a beépített mintegy 305 MW-ból (aktuális KÁT adat), a naperőművek pedig csak elképesztően alacsony, 0,01 MW-ot biztosítottak a rendszer számára, a csúcsterhelés ugyanis a naplemente után következett be. A többi hazai erőmű mintegy 235 MW teljesítményt képviselt. Érdemes megjegyezni, hogy a KÁT rendszerben tavaly szeptember végén már közel 298 MW volt a naperőművek beépített teljesítménye. Mindez azt jelenti, Magyarország már most is nagyon kiszolgáltatott helyzetben van.

Az újabb csúcsra nem is kellett sokat várni, hiszen a tavaly decemberi igencsak hideg időjárási körülmények között sorra dőltek meg az addigi áramfogyasztási rekordok. December 19-én 16 óra 45 perc körül a hazai rendszerirányító, a MAVIR új rendszerterhelési csúcsként már 6869 MW értéket regisztrált.

Ennek hátterében az állt, hogy a gazdasági szereplőknél ezen időszakra esett az év végi hajrá, emellett pedig a hideg idő miatt a fűtés és ezzel párhuzamosan az ünnepi díszkivilágítás is hatással volt a villamosenergia-fogyasztásra.

Forrás: origo.hu