Megújuló energia is kell a használatbavételhez

Share Button
2021-től az új építésű ingatlan csak úgy kaphatja meg a használatbavételi engedélyt, ha megfelel a közel nulla energiaigényű épületek energiahatékonysági előírásainak, vagyis minimum BB besorolással rendelkezik.

Magyarországon az épületek szigetelése, fűtési és hűtési rendszereinek kialakítása során 2021-től kötelezően figyelembe kell venni az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletet. A cél az energiahatékonyság, ezért a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjét minden új építésű épületnek és a jelentős felújításon áteső, meglévő épületnek is el kell érnie. Használatbavételi engedély csak ennek teljesülésekor kapható.

A közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményt nem teljesítő új épületek fél év haladékot kaptak, az építtetők 2021. június 30. napjáig még megszerezhetik a használatbavételi engedélyt, tudomásulvételt vagy hatósági bizonyítványt.

Legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrást kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben áll elő. Jelenleg tizenkétféle energetikai besorolás alapján minősítik az ingatlanokat. A közel nulla energiaigény követelményének a legjobb négy kategória – AA++, AA+, AA, BB – felel meg. Az energetikai tanúsítványban legalább BB besorolásnak kell szerepelnie. Fontos, hogy az építésiengedély-kérelem benyújtásakor az építészeti műszaki tervdokumentáció tartalmazza az épület közel nulla követelményértékeknek megfelelő előzetes energetikai számítást! A hitelintézet csak akkor hagyja jóvá a hitelkérelmet, ha az épület megfelel a BB besorolás feltételeinek.

Ha nem számolnak a megújuló energiával, akkor a közel nulla energiaigény követelmény érték hiányában a használatbavételi engedély nem adható ki. A megújuló energiák hasznosítása megvalósulhat például délre tájolt üvegezéssel (az épületet délre tájolva a nappali és más, huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség, lehetőség szerint teljes déli felületét üvegezéssel ellátva), biomasszakazánnal (kisebb épületnél fatüzelésű faelgázosító kazán, esetleg pelletkazán alkalmazása célszerű. Annak érdekében, hogy nyáron ne kelljen tüzelni, érdemes a használati meleg víz ellátására napkollektorral kiegészíteni a rendszert). Továbbá naptérépítéssel, például télikerttel, hőszivattyúval (a környezetben lévő hő – legyen az talajban, vízben, vagy a levegőben – hasznosítására alkalmazható hőszivattyús technológiák), áramfejlesztők megújuló energiával (napelemmel).

Ha a 2021. július előtt kiadott építési engedély alapján épülő ingatlan nem felel meg a közel nulla energiaigény követelmény értékeinek, akkor még a használatbavételi engedély kérelem benyújtása előtt felül kell vizsgálni az épületre vonatkozó energetikai számításokat, és a kivitelezést a szükséges módosításokkal együtt kell befejezni.

Például az épületfal, tető és egyéb, külső térre néző felületein a követelmények kielégítéséhez a legáltalánosabb esetben, a leggyakrabban alkalmazott ásványgyapot és polisztirol hőszigetelések tekintetében 16–30 cm hőszigetelés alkalmazása szükséges. Az ablakoknál a háromrétegű üvegezés alkalmazása nem feltétlenül szükséges, sőt, a déli oldalon a napenergia hasznosulását a 3 üvegréteg kedvezőtlenül befolyásolva rontja az épület megújulóenergia-hasznosításának mértékét. A módosítások között a megújulóenergia-hordozónak is szerepelnie kell, mert anélkül nincs használatbavételi engedély, az pedig a banki hitelek bedőléséhez vezethet.

Forrás: delmagyar.hu