Termőföldön is végezhető napenergia-termelés, ha az ehhez szükséges berendezések alatt a terület továbbra is használható mezőgazdasági célra. Eszerint ez nem minősül a termőföld “más célú felhasználásának” – a többi között erről fogadott el módosítást az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága május 13-án. A módosított jogszabályok egyike a jövőben az alma- és meggytermesztők mellett a tormatermesztőket is védi. Egy változtatás előírja ugyanis, hogy a felvásárlásról velük is kötelező szerződést kötni.
Így valósulhat meg a napenergia-termelés a termőföldön
A témáról a 24.hu is írt. Eszerint a termőföld védelméről külön törvényt hoztak, az államnak elővásárlási joga van a földekre, kötelező a megművelése, valójában azonban korántsem annyira szent a termőföld, ahogy azt a jogszabály neve sugallja. A földtörvény 2018 óta biztosít lehetőséget arra, hogy 0,5 MW-nál kisebb teljesítményű naperőmű létesítéséhez termőföldet is kivonhassanak a termelésből. Egy ilyen kiserőmű 130–150 energiahatékony, vagy 60 átlagos magyar háztartás villamosenergia-igényét fedezheti.
A napenergia-termelés termőföldön is lehetséges – képünk illusztráció
A föld más célú hasznosítását az ingatlanügyi hatóság engedélyezheti, ám a földtörvény számos könnyítést tartalmaz, amennyiben kiserőmű létesítése a cél.
Például:
- Ha az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldről van szó, és más beruházás nincs folyamatban a területen, akkor az ingatlanügyi hatóságnak nem kell helyszíni szemlét tartania, sem talajvédelmi szakkérdéseket vizsgálnia, hanem a rendelkezésre álló iratok alapján 8 napon belül engedélyezheti a kiserőmű létesítését.
- Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetve helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Viszont helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni a kiserőmű létesítését is, a betáplálásra alkalmas villamosenergia-elosztói hálózat 1000 méteres közvetlen környezetében.
- Ingatlanhatósági engedély sem kell a föld más célú hasznosításához, ha maga a földműves tulajdonos, vagy a földhasználó létesítene, üzemeltetne kis teljesítményű erőművet.
- A fő szabály szerint a termőföld más célú hasznosításakor egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni, de a járulékfizetés alól mentesít, ha például kis teljesítményű erőmű építéséről van szó.
A végleges más célú hasznosításnál a törvény gyorsított engedélyeztetést egy esetben említ, ha a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánít egy közlekedési infrastruktúra-beruházást. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény viszont azt írja, hogy energetikai beruházás is lehet kiemelt.
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása:
- § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 1/A. és 1/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1/A. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó eljárások esetében az érintett eljárás megindítására szolgáló, e törvényben meghatározott bejelentésekre a kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó, jelentős számú ügyfelet érintő eljárásokban az ingatlanügyi hatóság, valamint a talajvédelmi hatóság a döntését hirdetményi úton közli. Jelentős számú ügyfelet érint az eljárás, ha több, mint harminc ügyfél érintett az eljárás megindításakor.
1/B. § E törvény alkalmazásában, ha a termőföld állami tulajdonban áll, akkor a tulajdonos alatt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett agyonkezelőt, ennek hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezetet kell érteni.” - § (1) A Tfvt. 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában) „14. mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná vált termőföld: olyan földrészlet, amelynek egész területe vagy annak egy része igénybevétele, vagy használatának, hasznosításának jogszabályi előíráson alapuló korlátozása eredményeként a 19. pontban megjelölt valamely művelési ág szerint termőföldként már nem hasznosítható;”
(2) A Tfvt. 2. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„22. kis teljesítményű erőmű: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 32. pontjában meghatározott olyan kiserőmű, amely a napenergiát felhasználva termel villamos energiát és 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű.”
