Egy új jelentés azt sugallja, hogy a jobb garanciamechanizmusok és a magasabb szintű biztonság több skandináv befektetést eredményezhet a fejlődő országok napelem projektjei számára. Összességében azt találták, hogy Norvégia, Svédország és Dánia átfogó mechanizmusokkal rendelkezik az iparág és az állami támogatási rendszerek összekapcsolására.
Norvégiában a legkiforrottabb a fejlődő országok megújuló energiájával foglalkozó csoport szervezettsége, de Dánia és Svédország szintén érdekes szakpolitikákat alkalmaz az ilyen beruházások felgyorsítása érdekében, és a skandináv országoknak tanulniuk kellene egymástól – szerepel a Multiconsult által nemrégiben kiadott jelentésben.
Kép: Scatec Solar
A norvég konzultációs cég, a Multiconsult szerzőként jegyzi az új jelentést, amely Skandinávia üzleti környezetét tárgyalja a fejlődő országokban megvalósítandó tiszta energiára irányuló befektetések kapcsán. A jelentést a Zéró Kibocsátás Erőforrás Szervezet (Zero Emission Resource Organization, ZERO), a Norvég Napenergia Csoport és a Norfund közösen adta ki.
A szervezetek által közösen kiadott közlemény fontos megállapítása volt az iparági csoportosulás kiemelkedése Norvégiában. Ennek a fejlődésnek a mozgatórugója a norvég ipar érintettjei felé irányuló állami támogatás kombinálása jelentős pénzügyi és iparági vezetői szerepvállalással az érintettek részéről.
„A klímaváltozás elleni küzdelemben az egyik legfontosabb csata tétje az, hogy a fejlődő országok a szegénységből való kiemelkedésüket vajon fosszilis tüzelőanyagokra fogják alapozni vagy megújuló energiára” – jelezte Marius Holm, a ZERO vezérigazgatója, majd hozzátette: „A jelentés azt mutatja, hogy Norvégia közel áll a fejlődő országok megújuló energia projektjeibe beruházó vállalati társulás kialakításához, valamint azt, hogy a csata megnyerését támogató érdekes politikákat alakítottak ki Dániában és Svédországban is.”
A jelentés kiemeli még, hogy eddig az állami támogatás melletti elkötelezettség volt a skandináv megújuló energiával foglalkozó vállalatok előretörésének mozgatórugója, bár nagyobb előrelépést lehetne tenni új, innovatív megközelítések segítségével és fokozott támogatással.
Összességében azt állapították meg, hogy Norvégia, Dánia és Svédország mind átfogó eszközkészletet és finanszírozási megközelítéseket kínál a nemzetközi energiaszektor fejlődésének támogatására, bár úgy vélik, hogy Dánia és Svédország jobban teljesít garanciák nyújtása és a befektetői kockázatok csökkentése terén.
A dánok tapasztalatai alapján is lehet következtetéseket levonni – tették hozzá – az ilyen beruházások további, Svédországban és Norvégiában esedékes felszabadítására vonatkozóan. Miután garanciákat biztosítottak a befektetői kockázatok mérséklésére, a dán nyugdíjalapok elkezdtek beruházni a fejlődő országok megújuló energia szektorában.
Az ilyen fejlesztések különösen Norvégiában lehetnek érdekesek, mivel az ország nyugdíjalapja a világon a legmagasabb, 983 milliárd dollárt tesz ki. Jótékony hatású lehet az alapok kezelőinek nagyobb befektetésekre ösztönzése a megújuló szektor keretein belül.
Például Dánia nem csupán adott projektek között, hanem teljes portfóliók között oszthatja meg a kockázatokat, ez lehetővé teszi, hogy a magas kockázattal terhelt projektek is részesedjenek az állami támogatásban. Saját modelljük, amelyben garanciákat és a kockázatot mérséklő eszközöket biztosítanak a fejlődő országok energiával és klímaváltozással összefüggő projektjeihez, szintén hatalmas befektetéseket tett lehetővé a nyugdíjalapok részéről.
Norvégia és Dánia egyaránt említették saját helyi iparuk bevonását a projektek megvalósításába. Norvégi állítása szerint arra törekszik, hogy előnyt kovácsoljon a méretgazdaságosságból, a helyi szereplők szakértelméből és tapasztalataiból; Dánia azt jelezte, hogy az iparág szereplőinek érdekeit igyekszik szolgálni. A jelentés szerint Svédország nem jelölt meg preferenciákat.
Holm szerint a norvég parlament felkérte kormányát, hogy fontolja meg garanciamechanizmus alkalmazását a fejlődő országok megújuló energia projektjeivel összefüggésben. Reményei szerint 2019 tavaszára válaszként olyan tervvel fognak előállni, amely lefekteti az alapjait a további befektetéseket vonzó mechanizmusoknak.
„Norvégia versenyhelyzeti előnyre tesz szert a fejlődő országok megújuló energiája területén. Az üzembe helyezett kapacitásokat tekintve a napenergia fejlődik leggyorsabban a világon, és ez egy olyan piac, amelynek részesei kívánunk lenni” – mondta Trine Kopstad Berentsen, a Norvég Napenergia Csoport vezérigazgatója.
„Ezért felhívjuk a norvég kormányt, hogy kovácsoljon előnyt a klímaváltozás és a szegénység elleni küzdelemből, teremtsen fenntartható munkahelyeket, mindezt egy lépésben.“
Forrás: pv magazine
