Millió dolláros fizetések, robbanás a villamosenergia-kereskedés piacán

Share Button
A következő évtizedben várhatóan egyre nagyobb szerepet fog kapni a megújuló energiaforrások használata, különösen a nap- és szélenergia, de nagy hangsúly lesz az elektromobilitáson is. Ennek pedig számtalan közvetlen és közvetett következménye lesz a piaci szereplőkre is, és ez nem csak az olajipart érinti, hanem többek között a villamosenergia-termelését és kereskedését is. Utóbbi piaca a következő tíz évben akár megduplázódhat, így sok lehetőséget rejt magában. Számos nagy cég tervezi bővíteni az áramkereskedéssel kapcsolatos részlegét, és nem sajnálnak akár 2-3 millió dolláros aláírási bónuszt sem kifizetni a legjobban képzett szakembereknek.

Élre törnek a megújuló energiák

A mostani érdeklődés a villamosenergia-kereskedés irányában nem véletlen egyébként, hiszen a következő évtized leginkább bővülő szektora a nap- és szélenergia lesz, vagyis a megújulók térhódítása lesz a tendencia. Ennek az összetett folyamatnak több mozgatórugója is van, többek között fontos a politikai támogatás, de az is, hogy komoly költségcsökkenés zajlott le az elmúlt években és a technológiák is hatékonyabbak lettek. A Nemzetközi Energiaügynökség nem régen kiadott megújuló energiákkal kapcsolatos kiadványa alapján:

2025-RE A MEGÚJULÓ ENERGIÁK ARÁNYA A TELJES ÁRAMTERMELÉSI MIXBEN ELÉRHETI A 33 SZÁZALÉKOT, AMI MEGHALADJA A SZÉNTÜZELÉSŰ FORRÁSOK MENNYISÉGÉT.

Ez látható az alábbi ábrán is, amely a teljes telepített kapacitások mértékének várható alakulását mutatja 2019-2025 között az IEA becslései alapján:

Forrás: Nemzetközi Energiaügynökség (IEA)

Tekintve pedig, hogy a következő években a fókusz a megújuló energiaforrásokon lesz, az elektromobilitáson és hasonló területeken, így mindezek következményeként a villamosenergia-kereskedésen is nagyobb lesz a hangsúly. Ez nem lesz másként Európában sem, ahol a jelenlegi 430 milliárd eurós villamosenergia-kereskedési piac a Bloomberg becslései szerint megduplázódhat a következő 10 évben.

Paul Mead, korábbi Enron trader szerint:

Azok a vállalatok, amelyek megszerzik a megfelelő embereket és kihasználják az olcsó finanszírozási forrásokat, azok szépen szakíthatnak a következő években.

Hangsúlyos lesz a villamosenergia-kereskedés

A legtöbb nagy energiapari szereplő már el is kezdte a felkészülést az átmenetre, ha más nem, legalább papíron vagy költségcsökkentések formájában.

  • A BP például 10 ezer munkatársától válik meg az olajkereslet összeomlása miatt, de azt tervezi, hogy a villamosenergia-kereskedéssel foglalkozó részlegét kibővíti. A tervek szerint az áramkereskedés volumenét 40 százalékkal növelnék évente 350 terawattórára. Viszonyításképpen ez az Egyesült Királyság éves áramfogyasztásánál valamivel nagyobb mennyiség. Bernard Looney vezérigazgató szerint a megújuló energiás projektek 5-6 százalékos hozamot biztosítanak, és a traderek átlagosan 2 százalékkal voltak képesek megemelni a vállalati megtérülést.
  • A Shell is hasonló változásokon megy keresztül, amelynek eredményeképpen több ezer alkalmazottól válik meg, de a villamosenergia-termelés náluk is prioritást kap a stratégiában. Még 2018-ban vásárolt meg a vállalat egy brit villamosenergia-szolgáltatót, és komoly tőkebefektetéseket tervez ezen a területen a következő évtizedben. Ennek első lépéseként rövid távon villamosenergiával kereskedő tradereket vesz fel, akik az európai piacra fókuszálnak, de jövőre vagy később várhatóan bővítik a lefedett piacokat.
  • Aztán ott van például a holland Vitol Group is, amelyik a világ legnagyobb független olajkereskedője. A társaság CEO-ja, Russell Hardy még szeptemberben erősítette meg, hogy cégük növelni szeretné a villamosenergia-kereskedéssel foglalkozó részleget. Mindez pedig része egy átfogóbb stratégiának, amelynek a keretében a villamosenergia és a megújulók felé mozdulnának el. A Vitol 200 millió erőforrást különített el még 2018-ban, hogy szélerőműparkokba fektessenek bele, de vannak érdekeltségeik a napenergia vagy a hidrogén területén is.

Az olajkereskedés még a 70-es években kezdődött el igazán, míg a villamosenergia-kereskedés beindulása csak mintegy két évtizeddel később indult el. Előbb a britek és az északi országok kezdték el a kereskedést, majd a most legnagyobb európai piacnak számító Németország követte őket. Azóta pedig rengeteget fejlődött a rendszer.

Tavaly nagyjából 8 744 terawattóra (TWh) cserélt kezet az európai villamosenergia-kereskedés piacán a Prospex Research adatai alapján.

EZ A MENNYISÉG 2030-RA AKÁR ELÉRHETI A 16000 TERAWATTÓRÁT IS A BLOOMBERG ÁRUTŐZSDEI SZAKÉRTŐJE SZERINT. EZ AZT JELENTI, HOGY AZ ÁRAMKERESKEDÉSI PIAC FORGALMÁNAK ÉRTÉKE ELÉRHETI A 630 MILLIÁRD EURÓT IS.

Nem csak a piac fejlődéséről van szó azonban, hanem a megújulókkal kapcsolatos politikai támogatás is fontos szerepet játszik abban, hogy ennyire megnőtt az érdeklődés a villamosenergia-kereskedéssel kapcsolatban. Boris Johnson, brit miniszterelnök még november folyamán jelentett be egy 10 pontos környezetvédelmi tervet, amelynek részeként a britek klímasemlegessé válnának 2050-re, illetve 2030 után már nem lehetne értékesíteni benzines és dízeles autókat. Korábban pedig az Európai Unió is előállt már a saját zöld stratégiájával, amelynek keretében Európa lenne a világ első karbonsemleges kontinense 2050-re.

Milliókat kereső traderek, komplex piac

A legtöbb nagy energiapiaci szereplő tehát már elkezdett elmozdulni a megújuló energiás befektetések felé, és ez az, ami felkavarhatja az állóvizet a villamosenergia-kereskedés piacán is. Az elektromos áram ugyanis egy meglehetősen volatilis termék, amelynek ármozgásaiból a traderek megpróbálnak profitot termelni. Különösen igaz lehet ez például a szél- és napenergia által termelt erőforrásokra, amelyeknek a kibocsátása több tényezőtől is függ.

A villamosenergia-kereskedőket alapvetően az különbözteti meg az olajjal, fémmel és mezőgazdasági termékekkel kereskedőktől, hogy nagyobb mennyiségű adathalommal kell foglalkozniuk, beleértve azt, hogy mely erőművek üzemelnek, hogyan alakul a várható időjárás, a teljes áramtermelési mix alakulása és így tovább.

AZ IPARÁGI SZEREPLŐK ÁLTALÁBAN MATEMATIKAI, PÉNZÜGYI VAGY KÖZGAZDASÁGI HÁTTÉRREL RENDELKEZNEK, UGYANAKKOR EGYRE NAGYOBB AZ IGÉNY OLYANOKRA, AKIK PROGRAMOZÁSI ISMERETEKKEL IS RENDELKEZNEK, MINT PÉLDÁUL A PYTHON.

Dánia második legnagyobb városában, Aarhusban például, amely a rövidtávú kereskedés egy nagyobb központjává nőtte ki magát, a vállalatok már az egyetemről viszik el a hallgatókat és képzik ki őket az áramkereskedésre. A svájci Axpo közműcég vezető energiapiaci elemzője szerint:

A villamosenergia-kereskedés piaca annyira komplex, hogy az értelmezéséhez nagy rendszerek kiépítése szükséges. Nagyon kód- és adatintenzív, a kialakítása időbe telik.

Egy példaként arra, hogy mennyire kiszámíthatatlan tud lenni a kereskedés, azt az idei szeptember 15-e mutatja, ami egy szélcsendes nap volt. A britek hálózati felelőse figyelmeztetést adott ki, hogy a kínálat mértéke csökken, a szélerőműparkok termelése harmadára esett vissza néhány órán belül. Erre reakcióként a brit árak a 10-szeresére emelkedtek, a német árak a 20-szorosukra. Olajtüzelésű erőművek voltak szükségesek ahhoz, hogy a megfelelő kínálat biztosítva legyen.

A dán MFT Energy A/S COO-ja szerint:

A szélenergia egyike azon tényezőknek, ami igazán meg tudja mozgatni a piacokat bármikor.

AZ ÁRAMKERESKEDŐK TÖBBSÉGÉNEK EGYÉBKÉNT HATSZÁMJEGYŰ A FIZETÉSE. A LEGJOBBAK ESETÉBEN PEDIG NEM RITKA, HOGY 2-3 MILLIÓ DOLLÁROS ALÁÍRÁSI BÓNUSZT KAPJANAK VÁLTÁS ESETÉN.

Ez még mindig elmarad a legjobb olajkereskedők fizetésétől, ugyanakkor várhatóan ez a különbség csökkenni fog a következő években azzal párhuzamosan, hogy a megújuló energiák térhódítása folytatódik.

Forrás: portfolio.hu