Mire számíthatunk az USA és Irán között kialakult válsághelyzet következtében?

Három nappal az iráni Kasszem Szulejmani USA által elrendelt, dróncsapással történő meggyilkolását követően az energiaárak előrejelzésével foglalkozó AleaSoft szolgáltató azt jelezte, hogy a Brent-nyersolaj ára ismét emelkedni kezdett. Nehéz előrejelezni, hogy az olaj költségének emelkedése milyen hatást fog gyakorolni a szolár ágazatra.

Share Button

Az iráni tábornok, Kasszem Szulejmani meggyilkolása – és annak politikai következményei – ismét láthatóvá tették annak kockázatát, hogy a világ energiarendszere olajfüggő.

Kép: Free-Photos/Pixabay

 

A Golf térség fokozódó válsága újból felhívta a figyelmet az olajfüggőség veszedelmes természetére, erre azt követően került sor, hogy az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump péntek hajnalban dróntámadást rendelt el, amely megölte a legmagasabb rangú iráni tábornokot, Kasszem Szulejmanit.

Antonio Delgado, az AleaSoft nevű, energiaár előrejelzésekkel foglalkozó vállalat alapítója és vezérigazgatója azt nyilatkozta a pv magazine-nak, hogy a Brent-nyersolaj ára akár a hordónként 100 amerikai dolláros szintre is felszökhet (bbl), ha a szélesedő politikai válság részeként sor kerül a Hormuzi-szoros olajszállító tartályhajó forgalmának lezárására.

Bár pénteken a Brent-nyersolaj ára 68,60 USD szinten zárt, az AleaSoft képviselője, Delgado azt közölte, hogy azóta már tovább emelkedett. „Ma megérkeztek a márciusi napközi [ár]adatok az ICE [interkontinentális tőzsde] piacra vonatkozóan … amelyek már a 70,73 USD/bbl szintet is elérték időnként” – jelezte az AleaSoft vezérigazgatója. „Minden látható jel arra utal, hogy a Brent-nyersolaj árának e növekedése folytatódni fog, és ha a válság tovább mélyül, akár a 80 USD/bbl szintig is felmehet. Háború és a Hormuzi-szoros lezárása esetén ([az a pont], ahol a világ olajkereskedelmének több mint 20%-a halad át) a Brent-nyersolaj ára meghaladhatja a 100 USD/bbl-t, ezt a szintet 2015 óta nem érte el.”

Nem várt következmények

Az emelkedő olajárak jó hírt jelenthetnek az alternatív energiaforrások, így a napenergia szempontjából is, bár elhúzódó válság esetén ennél árnyaltabb képpel kell számolni” – jelezte Delgado.

„Ez a helyzet világgazdasági válságot hozhat, nem várt következményekkel együtt” – tette hozzá az energiaügyi tanácsadó. „A gáz ára is nőne a piacokon és a Brent-nyersolaj árához kötött szerződésekben egyaránt. Európában az elektromos áram piacok árai általában emelkednének.

„A gazdasági válság általában nem kedvez a befektetéseknek. A napenergia esetében a magas üzemanyagárak és a magasabb árszinten mozgó elektromos áram piacok ösztönző tényezőt jelenthetnek a fotovoltaikus befektetések irányába mind rövid, mind hosszú távon. Ha 2050-ben Európában minimálisra akarjuk csökkenteni a CO2 kibocsátást, akkor erre az egyetlen út a megújuló energiával, különösen a napenergiával kapcsolatos befektetések ösztönzése.”

A pv magazine-t képviselő Emiliano Bellini interjúsorozatot készít  az Indra Overland elemzőcéggel arra vonatkozóan, hogy az energiaátállás valószínűleg módosítani fogja a földön kialakult geopolitikai egyensúlyokat. Overland, a nemzetközi ügyekért felelős norvég intézeten belül (Norwegian Institute for International Affairs) az Energiakutató Központ (Center for Energy Research) irányítója beszélt a globális olaj- és gázfüggőség mérséklésének hatásairól – és az ezt elérő államokról.

Instabil régió

A Közel-Keletet érintő legutóbbi válság látszólag alátámasztaná a professzor előrejelzéseinek egy részét, és erről ma a következőket nyilatkozta a pv magazine-nak: „A Közel-Kelet instabilitásának és kiszámíthatatlanságának mértéke meghökkentő. A régióban egyetlen dolog tűnik stabilnak: a stabilitás hiánya – ez részben helyi, részben külső tényezők miatt alakul így.

„Mivel naponta 21 millió hordó olaj és több mint 4 milliárd köbméter földgáz halad át a Hormuzi-szoroson, ez az instabilitás fokozott hátrányt jelent a világ energiaellátása szempontjából, ez vonatkozik az árakra és az energiabiztonságra egyaránt. Ez nagy kiesést jelent az olaj és a földgáz terén, ami csak növekedne a szállítás elektromos erőforrásokra átállításával, a megújulók közvetlenül az olajjal mérkőznének.

„A legtöbb piaci szereplő még nincs tisztában azzal, hogy a villamosítás milyen gyorsan fog elkezdődni a következő két évben. Ez teljesen új, versenyképes szintre fogja emelni a máris egyre olcsóbban elérhető napelempaneleket az olajjal szemben, amelynek útját továbbra is a Közel-Keleten zajló harcok teszik döcögőssé, és ehhez járulnak még az emelkedő szén-dioxid-adók.

Forrás: pv-magazine