Három nappal az iráni Kasszem Szulejmani USA által elrendelt, dróncsapással történő meggyilkolását követően az energiaárak előrejelzésével foglalkozó AleaSoft szolgáltató azt jelezte, hogy a Brent-nyersolaj ára ismét emelkedni kezdett. Nehéz előrejelezni, hogy az olaj költségének emelkedése milyen hatást fog gyakorolni a szolár ágazatra.
Az iráni tábornok, Kasszem Szulejmani meggyilkolása – és annak politikai következményei – ismét láthatóvá tették annak kockázatát, hogy a világ energiarendszere olajfüggő.
Kép: Free-Photos/Pixabay
A Golf térség fokozódó válsága újból felhívta a figyelmet az olajfüggőség veszedelmes természetére, erre azt követően került sor, hogy az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump péntek hajnalban dróntámadást rendelt el, amely megölte a legmagasabb rangú iráni tábornokot, Kasszem Szulejmanit.
Antonio Delgado, az AleaSoft nevű, energiaár előrejelzésekkel foglalkozó vállalat alapítója és vezérigazgatója azt nyilatkozta a pv magazine-nak, hogy a Brent-nyersolaj ára akár a hordónként 100 amerikai dolláros szintre is felszökhet (bbl), ha a szélesedő politikai válság részeként sor kerül a Hormuzi-szoros olajszállító tartályhajó forgalmának lezárására.
Bár pénteken a Brent-nyersolaj ára 68,60 USD szinten zárt, az AleaSoft képviselője, Delgado azt közölte, hogy azóta már tovább emelkedett. „Ma megérkeztek a márciusi napközi [ár]adatok az ICE [interkontinentális tőzsde] piacra vonatkozóan … amelyek már a 70,73 USD/bbl szintet is elérték időnként” – jelezte az AleaSoft vezérigazgatója. „Minden látható jel arra utal, hogy a Brent-nyersolaj árának e növekedése folytatódni fog, és ha a válság tovább mélyül, akár a 80 USD/bbl szintig is felmehet. Háború és a Hormuzi-szoros lezárása esetén ([az a pont], ahol a világ olajkereskedelmének több mint 20%-a halad át) a Brent-nyersolaj ára meghaladhatja a 100 USD/bbl-t, ezt a szintet 2015 óta nem érte el.”
Nem várt következmények
Az emelkedő olajárak jó hírt jelenthetnek az alternatív energiaforrások, így a napenergia szempontjából is, bár elhúzódó válság esetén ennél árnyaltabb képpel kell számolni” – jelezte Delgado.
„Ez a helyzet világgazdasági válságot hozhat, nem várt következményekkel együtt” – tette hozzá az energiaügyi tanácsadó. „A gáz ára is nőne a piacokon és a Brent-nyersolaj árához kötött szerződésekben egyaránt. Európában az elektromos áram piacok árai általában emelkednének.
„A gazdasági válság általában nem kedvez a befektetéseknek. A napenergia esetében a magas üzemanyagárak és a magasabb árszinten mozgó elektromos áram piacok ösztönző tényezőt jelenthetnek a fotovoltaikus befektetések irányába mind rövid, mind hosszú távon. Ha 2050-ben Európában minimálisra akarjuk csökkenteni a CO2 kibocsátást, akkor erre az egyetlen út a megújuló energiával, különösen a napenergiával kapcsolatos befektetések ösztönzése.”
A pv magazine-t képviselő Emiliano Bellini interjúsorozatot készít az Indra Overland elemzőcéggel arra vonatkozóan, hogy az energiaátállás valószínűleg módosítani fogja a földön kialakult geopolitikai egyensúlyokat. Overland, a nemzetközi ügyekért felelős norvég intézeten belül (Norwegian Institute for International Affairs) az Energiakutató Központ (Center for Energy Research) irányítója beszélt a globális olaj- és gázfüggőség mérséklésének hatásairól – és az ezt elérő államokról.
Instabil régió
A Közel-Keletet érintő legutóbbi válság látszólag alátámasztaná a professzor előrejelzéseinek egy részét, és erről ma a következőket nyilatkozta a pv magazine-nak: „A Közel-Kelet instabilitásának és kiszámíthatatlanságának mértéke meghökkentő. A régióban egyetlen dolog tűnik stabilnak: a stabilitás hiánya – ez részben helyi, részben külső tényezők miatt alakul így.
„Mivel naponta 21 millió hordó olaj és több mint 4 milliárd köbméter földgáz halad át a Hormuzi-szoroson, ez az instabilitás fokozott hátrányt jelent a világ energiaellátása szempontjából, ez vonatkozik az árakra és az energiabiztonságra egyaránt. Ez nagy kiesést jelent az olaj és a földgáz terén, ami csak növekedne a szállítás elektromos erőforrásokra átállításával, a megújulók közvetlenül az olajjal mérkőznének.
„A legtöbb piaci szereplő még nincs tisztában azzal, hogy a villamosítás milyen gyorsan fog elkezdődni a következő két évben. Ez teljesen új, versenyképes szintre fogja emelni a máris egyre olcsóbban elérhető napelempaneleket az olajjal szemben, amelynek útját továbbra is a Közel-Keleten zajló harcok teszik döcögőssé, és ehhez járulnak még az emelkedő szén-dioxid-adók.
Forrás: pv-magazine