Biden megválasztása esetére tett, a környezettel és a tiszta energia jövőjével kapcsolatos ígéretei és elkötelezettségei hosszú listát képeznek. Ezek közül melyeknél várhatunk azonnali intézkedést és melyekre kell még éveket várni?
kép: Wikimedia commons
Mint minden kampányban Biden stábja azonnal, elsöprő erejű intézkedéseket ígér már az első hivatalban töltendő napjától, többek között „egy sor új végrehajtási utasítást minden korábbinál szélesebb hatókörrel, amelyek messze túlmutatnak az Obama-Biden kormányzati platformon, és amelyek a megfelelő útra terelnek bennünket.”
Kezdetben a végrehajtási utasítások jelentik majd a szakpolitikák megalapozásának leghatékonyabb módját, és valószínűleg ezeket fenntartják a kormányzat mérföldkőnek számító céljainak.
Ezen intézkedések körébe várhatóan bele fognak tartozni a Trump kormányzat azon lépéseinek visszafordítását célzók, amelyek az ipari szennyezésre vonatkozó szabályozások enyhítésére, a gépjárművek és készülékek hatékonysági normáinak alacsonyabb szintre szállítására és a szövetségi területek olaj- és gázkitermeléshez történő megnyitására vonatkoztak.
Az egyik legjelentősebb, első napon végrehajtott lépés lehet, ha a Biden kormányzat ismét csatlakozik a Párizsi Éghajlatváltozási Megállapodáshoz, amelyből az Egyesült Államok hivatalosan szerdán lépett ki.
Két mód áll rendelkezésre ahhoz, ha bármelyik kormányzat nemzetközi megállapodást kíván kötni, ezek egyike a Szenátus jóváhagyását igényli. Valójában az Egyesült Államok által a második világháború óta megkötött nemzetközi megállapodások többségét végrehajtási megállapodásként kötötték. A múltból is törvényhozási precedensek maradtak fenn, amikor az elnök kizárólagos jogkörrel járt el nemzetközi klímavédelmi ügyekkel összefüggésben.
Kongresszussal
Biden kampányának az első napra tett ígéretei között szerepel ez is: „intelligens infrastrukturális beruházások megvalósítása, amelyek újjáépítik a nemzetet, és biztosítják, hogy épületeink, vizeink, a szállításunk és az energia infrastruktúrák képesek ellenállni a klímaváltozás hatásainak.”
Ezek a tervek szövetségi finanszírozást igényelnek, amely csatatérré változtathatja a képviselőházat.
Ezek az intézkedések mind Biden 2 billió amerikai dollárra rúgó klímavédelmi tervének égisze alá tartoznak, amely várhatóan a republikánusok kitartó ellenállásába fog ütközni, ezért valószínűtlennek tűnik, hogy ezeket a beruházásokat el lehetne végezni az első 100 napon belül, az első napról nem is beszélve.
Biden szerencséjére nem az összes klímavédelmi és energiaügyi intézkedés fog közvetlenül a republikánusok ellenállásába ütközni. A kampány klímavédelmi terve szerint Biden arra fogja „felkérni a képviselőházat, hogy olyan törvényeket iktasson be elnöksége első éve alatt, amelyek: 1) olyan jogérvényesítési mechanizmust vezetnek be, amely magában foglalja a mérföldkő célkitűzéseket is, legkésőbb első mandátumának végéig, 2025-ig; 2) történelmi jelentőségű befektetéseket valósítanak meg a tiszta energia, a klímakutatás és az innováció területein; 3) ösztönzi a tiszta energiával összefüggő innováció gyors alkalmazását a gazdaság egészében, különösen a klímaváltozás által érintett közösségeknél.”
Az első pont arra a Biden javaslatra vonatkozik, hogy 2035-ig tegyék teljes egészében szénmentessé az energiatermelést. Ez a legkevésbé valószínű forgatókönyv az első 100 napon belül, mivel a közművek és az energiaügyi szakértők már megkérdőjelezték ennek megvalósíthatóságát.
Ahol előrelépés történhet
Ha van mód arra, hogy Biden képes legyen áttörni a republikánusok ellenállását a Szenátuson belül, akkor a gazdaságot katalizátorként felhasználása az energiaügyi beruházásokhoz ilyen útnak számít.
Szeptemberben Lisa Murkowski és Sheldon Whitehouse képviselők részt vettek a Stanford University által szervezett eseményen, ahol a klímavédelmet szolgáló pártközi törvényhozás kilátásait vitatták meg. Az esemény során kettejük álláspontja megegyezett abban, hogy létezik pártközi támogatás a hálózati technológiák kutatása és fejlesztése terén. Az elképzelés azt jelenti, hogy az elnök személyétől függetlenül elkerülhetetlen a megújulók hálózathoz csatlakozásának magas aránya, ezért a pártállástól függetlenül a létezik ezeknek az erőforrásoknak a lehető legkedvezőbb integrálását érintő képviselői támogatottság.
Ezen felül a tiszta energia alkalmazása és az infrastrukturális beruházások valószínűleg egybeesnének a koronavírus okozta károk enyhítését célzó törvényjavaslatokkal. Feltehetően ez a Biden kormányzat által szorgalmazott első törvényjavaslatok közé fog tartozni, és amely némi kompromisszumok árán pártközi támogatottságra tehet szert.
Minkét párt legfontosabb aggálya a vírus által továbbra is erőteljesen érintett ország gazdasági helyreállítása, ami azt jelenti, hogy támogathatják a megújulók fejlesztését célzó adókedvezményeket. Ugyanebben a szellemben Bidennek lehetősége nyílik a szövetségi alapokhoz történő hozzáférésre a tiszta energiával kapcsolatos munkahelyek teremtésére.
Bár az Egyesült Államok munkanélküliségi rátája jelentős mértékben esett a járvány elején tapasztalt 15% körüli csúcspontjához képest, még továbbra is durván a kétszerese az év elejei értéknek, jelenleg 7,9%-ot tesz ki. Teljesen elfogadható, hogy a republikánus képviselők egy része előbbre sorolja a gazdaság helyreállítását és a növekvő hazai munkanélküliség kezelését a fosszilis tüzelőanyagokhoz fűződő érdekeknél.
Amire nem érdemes számítani
Csaknem bizonyosan állíthatjuk, hogy az energiaszektor 2035-ig történő teljes szénmenetesítés útjára állítása nem fog bekövetkezni az első 100 napon belül, és még az is jelentős eredmény lenne, ha Biden első mandátumának ideje alatt sikerülne, feltéve, ha ő nyer. Bár a Párizsi Éghajlatváltozási Megállapodáshoz történő újbóli csatlakozásra valószínűleg sor kerül az első 100 napon belül, minden további nemzetközi lépés megtétele valószínűtlen ennyire rövid távon belül.
A Biden kampány kilenc elemet vázol fel a tiszta energia forradalom tervéhez, ezek egyike azt ígéri, hogy az első 100 napon belül Biden „klímaügyi világtalálkozót fog összehívni, hogy a világ legnagyobb szén-dioxid kibocsátó államainak vezetőit közvetlenül meggyőzzék, csatlakozzanak az Egyesült Államokhoz merészebb nemzeti célok kitűzésében, amelyek felülmúlják és túlteljesítik az általuk már korábban vállaltakat.”
Sor kerülhet erre a találkozóra? Igen.
Születhet-e bármilyen kötelező érvényű nemzetközi megállapodás április eleje előtt? Nem valószínű.
Egyenlőre annyit feltételezhetünk biztosan, hogy az első 100 nap során várható legvalószínűbb lépések magukban foglalják majd Trump elnök több végrehajtási utasításának visszavonását, a kibocsátások és a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése, a Párizsi Éghajlatváltozási Megállapodáshoz történő újbóli csatlakozás, és a tiszta energia alkalmazása és a koronavírus enyhítését szolgáló javaslat részeként a kutatásba történő beruházás kapcsán.
Ha szeretnének többet megtudni energiaügyi és környezetvédelmi álláspontjáról, tekintsék meg Biden 9 kulcsfontosságú témáját, klímavédelmi tervét és a tiszta energiára vonatkozó tervét.
Forrás: pv-magazine
