Megjelent a Magyar Közlönyben az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása. A törvény több, aprónak tűnő, mégis lényeges ponton változott, a MEHI bemutatja a legfontosabbakat.
A módosítások egy része feltehetőleg arra a felszólító levélre reagál, amellyel az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az érintett uniós irányelv nem megfelelő végrehajtása miatt.
Az egyik legfontosabb módosítás az adatok közzétételére, a nyilvánosság biztosítására vonatkozik. Ennek keretében a kormánynak minden évben közzé kell tennie – többek között – azon központi kormányzati épületek listáját, amelyek nem hozzák az energiahatékonysági minimumot, és amelyek 3%-át alapterületük alapján évente felújítanak; valamint azokat a végfelhasználási energiamegtakarítási adatokat, amelyeket az egyes szakpolitikai intézkedések révén értek el – és amelyek a 2020 végére vállalt167 PJ halmozott végsőenergia-megtakarításhoz járulnak hozzá:
(A Kormány) „a tárgyév január 1-ei állapot szerint összeállítja és közzéteszi minden év február 28-ig a 8. §-ban meghatározott épületek listáját, amelyek az energiahatékonyságra vonatkozó nemzeti minimumkövetelményeknek nem felelnek meg, biztosítja, hogy a listában meghatározott épületek alapterületének 3%-át az energiahatékonysági minimumkövetelményeknek megfelelően a tárgyévben felújítsák, továbbá kijelöli a központi kormányzat energiahatékonysági felújítási kötelezettség alá eső épületeinek nyilvántartását vezető minisztert;
nyilvántartja és közzéteszi a végfelhasználási energiamegtakarítás összesítéséhez szükséges, az egyes szakpolitikai intézkedések révén elért energiamegtakarítási adatokat;”
Egy másik jelentős módosítás a fogyasztók tájékoztatását, szemléletformálását célozza:
(A Kormány) „kidolgozza a fogyasztók energia- és környezettudatos szemléletének formálására és fejlesztésére irányuló cselekvési tervet; gondoskodik a fenntartható fejlődéssel és az energiatudatossággal kapcsolatos ismeretek oktatásáról, illetve a médián keresztüli terjesztéséről; továbbá létrehozza a lakosság széles körét elérő energetikai tanácsadó rendszert, ennek részeként működteti a Nemzeti Energetikusi Hálózatot.”
„Az energiahatékonysági tájékoztató honlapon aktuális és részletes tájékoztatást kell nyújtani a hőtermelő berendezések (kazánok) cseréjére, ideértve a hőtermelő berendezések hatékonyságának és a megfelelő méretének kiválasztására, valamint a fűtési rendszer korszerűsítésére vonatkozó információkról.”
Az említett Nemzeti Energetikusi Hálózat fejlesztése céljából egészült ki a törvény az alábbi pontokkal, amely a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt bízza meg, hogy gondoskodjon a NEH szakmai fejlődéséről:
„A Hivatal a) gondoskodik a Nemzeti Energetikusi Hálózatnál szakmai tanácsadást végző természetes személyek szakmai képzéséről; b) a Nemzeti Energetikusi Hálózat e törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szakmai jellegű útmutatót és iránymutatást dolgoz ki; c) a Nemzeti Energetikusi Hálózat számára elérhető online felületet hoz létre a legjobb gyakorlatok, szakmai útmutatók, iránymutatások megosztása céljából; d) a c) pont szerinti online felületen közzétett információval támogatja a Nemzeti Energetikus Hálózat ellenőrzési tevékenységét.”
Ezeken kívül több ponton is módosult az energetikai szakreferensekre, valamint a nagyvállalati auditokra vonatkozó szabályozás, érdemes az új rendelkezést alaposan átböngészni.
Forrás: Magyar Közlöny 2018/200. (34876-34885 oldal)
