Annak ellenére, hogy lezárásra került sor a 2020-as nagy részében, csak kevesen mondhatják, hogy eseménytelen évet hagytak maguk mögött. Bár sokak számára a Covid-19 járvány határozta meg a 2020-as évet, a szolár ágazatban sokkal több kihirdetni való téma merült fel, a kiemelkedő teljesítményű moduloktól kezdve a vállalatok és kormányok által világszerte önként vállalt szén-dioxid-semlegességet célzó felajánlások drasztikus növeléséig. A pv magazine öt részes áttekintést készített az évről: elsőként az Egyesült Államok elnökválasztása és a szén-dioxid-semlegességi felajánlások.
A képviselőház támogatása nélkül várhatóan Joe Biden elnök elnöki rendeleteket fog kiadni hivatalba lépése legelső napján, azzal kezdve, hogy az Egyesült Államok ismét csatlakozik a a Párizsi Éghajlatváltozási Megállapodáshoz.
Kép: Gage Skidmore/Wikimedia Commons/https://bit.ly/2Gz2FA2
Választás az Egyesült Államokban
Bár a megválasztott elnök, Joe Biden nem veszi át hivatalát 2020 vége előtt, az Egyesült Államokban lezajlott választás biztosan az év meghatározó eseményei közé sorolható. Ha pedig a demokraták képesek uralni a képviselőházat, akkor a megválasztott elnök, Joe Biden mélyreható változások élére állhat a megújuló energia és az energia átállás területein. De még ha nem is marad a demokraták kezében a képviselőház, akkor is előrelépésre lehet számítani.
Ha kizárjuk az államcsíny vagy a polgárháború lehetőségét, akkor Biden 2021. január 21-én veszi át hivatalát. Azonban Biden elnöki hatalmának pontos mértéke akkor válik majd ismertté, amikor január elején döntés születik a két Georgia állambeli szoros verseny kimeneteléről. Ha a demokraták nyerik el mindkét képviselői helyet, akkor a képviselőházban szavazategyenlőség lesz, és a megválasztott elnök-helyettesé, Kamala Harrisé lesz a szavazategyenlőség esetén döntő szavazat. Ez a demokraták kezébe helyezi a képviselőházat, és Bident kifejezetten előnyös helyzetbe hozza példátlan, 2 trillió amerikai dollár értékű klímavédelmi terv és szén-dioxid-semlegességi felajánlások törvénybe iktatása terén.
Az első 100 nap
A képviselőház támogatása nélkül várhatóan Biden elnöki rendeleteket fog kiadni hivatalba lépése legelső napján, azzal kezdve, hogy az Egyesült Államok ismét csatlakozik a a Párizsi Éghajlatváltozási Megállapodáshoz.
Az első 100 napon belül kiadott további elnöki rendeletek valószínűleg Trump több ipari szennyezés szabályozással, gépkocsik és készülékek hatékonysági szabványaival, valamint a szövetségi területek olaj- és gázkitermelés számára történő megnyitásával kapcsolatos rendeleteinek visszavonását fogják képviselni. Radikálisan eltérő irányt fog képviselni az energiaügyi és klímavédelmi politika terén.
Bár a Trump kormány részéről a verseny elvesztésének elismerése miatt döcögve halad az irányítás békés és biztonságos átadása, Biden csapata próbálja leginkább zökkenőmentessé tenni az átvételt. Biden megnevezte az energia átállással foglalkozó csapatának tagjait, ennek vezetője Arun Majumdar, az ARPA-E alapítója és igazgatója, aki egyben az energiaügyi miniszteri posztra is esélyes jelölt. A csapat további tagjai helyet kaptak még klímavédelemmel foglalkozó tudósok, törvényhozók és a szén megkötésének, hasznosításának és tárolásának szakértői. A csapat összetétele arra utal, hogy az energiaügyi kérdéseket inkább a tudomány képviselői fogják irányítani, nem a szén védelmezői és a fosszilis tüzelőanyagokat pártoló lobbisták. Továbbá arra is, hogy a következő négy ében gyakrabban fogunk hallani a szén megkötéséről.
Áttörés a republikánusoknak
Az energiafelhasználás és infrastruktúra terén esedékes beruházások támogatásához Biden elnyerheti a republikánusok támogatását akár a képviselőházi többség nélkül is – a foglalkoztatás és a kilábalás mindkét párt által támogatott témakörök, ahogy a hálózati technológiák kutatása és fejlesztése is. A koronavírus hatásainak enyhítését célzó javaslat egyike lesz a Biden kormányzat által szorgalmazott első törvényjavaslatoknak, amely energiaügyi és infrastruktúrát érintő kezdeményezéseket foglal magában. Némi kompromisszumokkal elnyerheti a mindkét párt támogatását.
Abby Hopper, az Egyesült Államok napelemekkel foglalkozó szakmai szervezetének, a Solar Energy Industries Association-nek (SEIA) az elnöke úgy vélte, hogy a napenergia gazdasági és egészségügyi válság közepette történő előtérbe helyezéséhez a legkedvezőbb politika a befektetések után járó adókedvezmény (Investment Tax Credit, ITC) visszatéríthetővé tétele. Dan Shugar – az egytengelyű napkövetők gyártójának, a Nextracker-nek a vezérigazgatója – a képviselők előtt tett beszámolója során szintén a közvetlen kifizetést tartotta a megfelelő politikának az adókedvezmény helyett – valamint az adókedvezmény csökkentését, és a 201-es és 301-es szakaszok által megszabott vámok csökkentését vagy kivezetését. Hopper optimista „a következő évet illetően.”
Terjednek a szén-dioxid-semlegességi felajánlások
Az idei év során az országok, államok, régiók, városok és vállalatok egyre nagyobb számban kötelezték el magukat a nulla szén-dioxid-kibocsátással járó jövő mellett. A többség e cél elérését 2050-re tűzte ki, azonban az idei évben a lista legsúlyosabb új eleme, Kína csak 2060-ra éri majd el.
Mintegy 823 város, 100 régió és 1500 vállalat kötelezte el magát a szén-dioxid kibocsátástól mentes jövő elérés mellett a következő három évtizeden belül. Ez figyelemre méltó teljesítmény figyelembe véve, hogy 2020-ban honnan indultunk. Az év elején csak 100 város, 11 régió és 500 vállalat rendelkezett szénnel kapcsolatos vállalásokkal.
Nemzetállamokon túl
Számít a régió, különösen olyan helyeken, ahol a központi kormányzat sokáig határozatlan volt a klímavédelem terén. Míg az Egyesült Államokban Trump elnök kiléptette az Egyesült Államokat a Párizsi Egyezményből, Washington állam, Louisiana és Michigan elkötelezte magát a szén-dioxid-kibocsátás mentes jövő mellett. Észak-Amerikában a népesség 60%-a már a nulla szén-dioxid-kibocsátási elkötelezettségeket vállaló területeken él, ami a régióknak köszönhető.
A New Climate Institute és a Yale Egyetem égisze alatt működő Data-Driven Envirolab szeptemberben adott ki jelentést erről a fejleményről, kiemelve, hogy a jelenleg szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalással rendelkező városok és régiók együttesen több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint az Egyesült Államok. Az ilyen szabályokat vállaló összes céghez köthető az Egyesült Államok 11,4 trillió amerikai dollárra rúgó GDP-jének több, mint a fele. Ázsiában 160 fölé kúszott a városok és 30 fölé a klubhoz csatlakozó régiók száma. Ez magában foglalja Ausztrália Új-Dél-Wales és Victoria államait. Japán és Dél-Korea is vállalt nemzeti szintű kötelezettséget, amellyel kifejezték regionális vezető szerepüket.
Mielőtt az Európai Unió tagállamai ratifikálták volna az EU 2050-es célkitűzéseit, a blokk népességének 36%-ára ilyen szabályok vonatkoznak. Ezek a vállalások azért számítanak, mert megszüntetik a megújulók csatasorba állítására vonatkozó döntések önkényes jellegét. Az iparág korábban a fellendülés és visszaesés hullámvasútjára panaszkodott, valamint a hosszú távú tervezés hiányára. Mostanára négy milliárd embert képviselő kormányzat kötelezte el magát olyan 30évre szóló terv mellett, amelyre a napelem ágazat építhet. Tűrjük fel az ingujjakat! Újabb év közeleg.
Forrás: pv-magazine
Kapcsolódó témájú cikkeink:
Napelemek után járó adókedvezmény az USA koronavírus mentőcsomagjában
Biden, az EU és Kína megnyitják a szolár „aranykorát” – Jinko
Mit tehet Biden elnök energiaügyben az első 100 nap alatt?
