Annak ellenére, hogy lezárásra került sor a 2020-as év nagy részében, csak kevesen mondhatják, hogy eseménytelen évet hagytak maguk mögött. Bár sokak számára a Covid-19 járvány határozta meg a 2020-as évet, a szolár ágazatban sokkal több kihirdetni való téma merült fel, a kiemelkedő teljesítményű moduloktól kezdve a vállalatok és kormányok által világszerte önként vállalt szén-dioxid-semlegességet célzó felajánlások drasztikus növeléséig. A pv magazine öt részes áttekintést készített az évről: először az Egyesült Államok elnökválasztásával és a szén-dioxid-semlegességi felajánlásokkal, utána az árverésekkel és a zöld kötvényekkel, végül a nagyméretű modulokkal és a hálózatnak nyújtott támogatással foglalkoztak. Most következnek a kiemelkedő hatékonyságú cellák EU-n belüli gyártása és a perovszkitok.
A perovszkit körüli felhajtás jórészt az alacsony gyártási költség lehetősége miatt történik.
Kép: Jianghui Zheng/UNSW
Kiemelkedő hatékonyságú cellák EU-n belüli gyártása
Visszakerül a kiemelkedő hatékonyságú cellák gyártása Európába. A heterojunction technológiára (HJT) épülő napelemeket előállító berendezéseket, cellákat és modulokat előállító Meyer Burger 2020-ban nagyobb lépéseket tett a cél irányba, összegyűjtötte egy 400 MW-os cella- és modulgyártó sorhoz szükséges pénzösszeget. A Németországban, Hohenstein-Ernstthal-i telephelyén jelenleg folyik a szükséges gyártóeszközök előállítása, miközben előkészítik a korábbi SolarWorld gyártási helyszíneket Freibergben és a szintén Németországban található korábbi Bitterfeld-Wolfen-i Sovello cellagyárban. Most dolgoznak annak a csapatnak az összeállításán is, amelyik ezt majd elvégzi.
„Most folyik a projekt megvalósítása, és eddig minden rendben” – jelezte Gunter Erfurt, a Meyer Burger vezérigazgatója, aki egyben a vállalat csapatának motorja is. Erfurt szerint a cég gyártása illeszkedni fog Európa dinamikusan működő, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó intézeteihez, hozzájárul a cellák és modulok terén elért alapvető áttörések ipari léptékű gyártásba történő átviteléhez, egyúttal lehetővé teszi, hogy a svájci székhelyű cég versenyképessé váljon a hatalmas volumenekben gyártó kínai vállalatokkal szemben.
EU innovációs központ
„Valódi innováció forrásai az európai [szolár] laboratóriumok és maga az ágazat” – vélte Erfurt. „Azonban jelenleg nincs olyan iparpolitikai nyomon követéssel járó ösztönzés, amely ezeket a K+F eredményeket Európában a gyárakba juttatná. Projektünk ezt hozza vissza a politikusok radarernyőjére. Ezért meggyőződésem, hogy még jobban meg kell erősítenünk és hangsúlyoznunk kell az intézetekkel fennálló kapcsolatokat, és erős kötelékeket kell kialakítani”.
A Meyer Burger októberben három évvel meghosszabbította saját hosszú távú K+F szerződését a Svájcban működő CSEM-mel. Erfurt azt közölte, hogy a cég állandó kapcsolatokat tart fenn Franciaországban az INES, Németországban a Fraunhofer ISE intézettel, „valamint az Európai K+F ökoszisztéma többi részével” részben nyilvánosság előtt bejelentett, részben zárt ajtók mögött folyó projektek kapcsán is.
„Az Európai Unióban és annak tagállamaiban, de még regionális szinten is kiemelkedő az innovációs projektek szervezettsége … több száz milliót fordítottak a megújuló energia és a napelemek kutatására, ami nagyszerű, és ilyen jelentős teljesítményt eredményezett” – foglalta összes Erfurt. A Meyer Burger és a CSEM 2020 közepére elérte a 25,4%-ot a szabványos heterojunction lapkára vonatkozóan, a cég jelenleg a nyers adatok összeállításán dolgozik, hogy alátámasszák állításukat.
Perovszkitok: ha és amikor
Kép: Dennis Schroeder/ NREL
A perovszkitból készült napelem cellák az idei évben folytatták a kereskedelmi forgalomba hozatal felé vezető útjukat, és nagy érdeklődésre tarthatnak számot a berendezések beszállítóinak körében, valamint az iparág többi szereplője részéről. A nagyobb modulgyártók számára a technológia még mindig csak lábjegyzetben szerepel a K+F ütemterven belül. Azonban az anyag tömeggyártás során mutatkozó stabilitása körüli erősödő bizalom minden bizonnyal elegendő volt ahhoz, hogy fenntartsa a napelem ágazat érdeklődését.
A perovszkit-szilícium tandem napelem cellákhoz való első gyártósorok felgyorsítását még mindig valamikor a következő évre tervezik, és sokan várják nagy érdeklődéssel. Azok számára, akik a perovszkit technológia kereskedelmi forgalomba hozatalán dolgoznak, kissé aggodalomra ad okot a névleges teljesítmény gyors ütemű növekedése, amelyet a szilícium alapú napelemeket gyártók még aduként kijátszanak.
Hosszú távon pedig a perovszkit-szilícium tandem napelem cellákra egyre inkább a „napelem jövőjeként” tekintenek, bár arról még sokat vitáznak, hogy mikor válik valósággá ez a jövő. A legmerészebb előrejelzések gigawattokban mérhető gyártási kapacitások színre lépését várják a következő két éven belül, míg a leginkább szkeptikus hangok még legalább öt évig nem számítanak arra, hogy a perovszkit jelentős hatást gyakorolna a piacra.
A kutatási oldalt tekintve idén folytatódtak a stabilitás terén tett lépések, és jövőre várható, hogy megjelennek az első olyan tandem modulok, amelyeket az iparág moduljai számára megszabott minimum követelményeket alapul véve vizsgálhatnak. A komoly lehetőségeket rejtő ólom-ón vegyes perovszkit kidolgozása után a tudósok körében fokozódik az érdeklődés a „teljes egészében perovszkit” tandem cellák iránt.
Idén szeptemberben a virtuális EU PVSEC konferencián a perovszkitok napelemes közösségen belüli fokozódó elfogadottságát hangsúlyozták, ahol az Oxfordi Egyetem fizikusa, Henry Snaith – aki az osztályba tartozó anyagokkal számos kutatásban vett részt – nyerte el a Becquerel-díjat a fotovoltaikus területen nyújtott hozzájárulásaiért.
Forrás: pv-magazine
Kapcsolódó témájú cikkeink:
Napelemes trendek 2020-ban: 1. rész
Napelemes trendek 2020-ban: 2. rész
Napelemes trendek 2020-ban: 3. rész
Napelemek után járó adókedvezmény az USA koronavírus mentőcsomagjában
Biden, az EU és Kína megnyitják a szolár „aranykorát” – Jinko
