A napenergia vártnál gyorsabb terjedését a költségek folyamatos csökkenése és az ezt lehetővé tevő technológiai fejlődés alapozta meg. A napelemgyártók között éles innovációs verseny folyik, hogy a legjobb technológiát a legjobb áron kínálhassák ügyfeleiknek, így aztán nem csoda, ha az iparágban kiemelt jelentőséggel bír a szellemi tulajdonjogok védelme, és egy-egy újítás, illetve szabadalom használatának jogáért akár a bíróságra is készek elmenni.
Az egyik ilyen legérdekesebb ügyet a dél-koreai Hanwha Q Cells által kezdeményezett szabadalomsértési keresetek jelentik. A társaság még 2019 márciusában indított pereket a rivális kínai Longi Solar és Jinko Solar, valamint a norvégiai székhelyű REC ellen, szabadalombitorlásra hivatkozva. A Németországban, az Egyesült Államokban és Ausztráliában kezdeményezett bírósági eljárások alapját az képezi, hogy a Hanwha Q Cells szerint az említett társaságok megsértették szellemi tulajdonjogait, amikor szabadalmi oltalom által védett úgynevezett passziválási technológiáját saját napelemeikben jogtalanul felhasználták.
Miről is folyik a vita?
A szóban forgó technológia érdemben javítja a napelemek hatékonyságát. A PERC (Passivated Emitter Rear Cell) technológiának elnevezett újdonság lényege leegyszerűsítve, hogy a napelemcella hátoldalára, a szilíciumréteg alá egy olyan fényvisszaverő réteg kerül, melynek célja a cellán áthaladó fel nem használt napfény visszatükrözése a cella „belsejébe”, ahol a fény napenergiává alakítható. Ennek érdekében a napelemek hátsó felületeit egy olyan speciális bevonattal látják el, mely tükörhöz hasonlóan működik.
Az iparágban meglehetősen széles körben alkalmazott megoldással csökken az egyébként a napelemen hasznosulás nélkül áthaladó fény mennyisége, a napelem több elektromos áramot képes termelni, és mindez szűrt fényben és változó hőmérsékleti viszonyok közepette is jobb teljesítményt eredményez.
A dél-koreai Hanwha 2014-ben vásárolta fel a német Q Cells napelemgyártó céget, és a társaság ugyanebben az évben szerezte meg a Németország mellett több országban érvényes európai szabadalmi oltalmat is a fent említett technológiára. A 2008 óta fejlesztett technológiát ugyanakkor már 2012 óta használták és beépítették több milliárd napelemcellájukba. A Hanwha Q Cells a versenytársai által használt technológiát alapos elemzésnek vetette alá, melynek eredményeképpen arra jutottak, hogy az alperesek a szabadalmukkal egyező technológiát alkalmaztak termékeiknél licencszerződés megkötése nélkül, ezzel megsértve a társaság szellemi tulajdonhoz való jogát. A perrel a Hanwha Q Cells célja előzetesen az volt, hogy a Jinko Solar és a REC termékeinek Németországba kerülését megelőzze, de azt is szeretnék megakadályozni, hogy e cégek és a Longi a tengerentúlra exportálhassa érintett termékeit.
A tengerentúlon a kormány Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (ITC) áprilisban elutasította a hasonló célú keresetet, sőt, a Szabadalmi és Védjegy Hivatal (USPTO) decemberben nem jogerősen megállapította, hogy a Hanwha Q Cells tulajdonában lévő szabadalmak egy részét nem is lehetett volna szabadalmaztatni, miután a hivatal érvelése szerint azok a szilícium-napelem alapvető építőelemei. A döntés bejelentését követően a Hanwha Q Cells közölte, fellebbezést nyújt be.
Exporttilalom, visszahívási és megsemmisítési kötelezettség – nem jogerősen
Ezzel szemben a németországi bíróság 2020 nyarán helyt adott a Q Cells szabadalomsértési keresetének, és úgy találta, hogy az alperesek törvényellenesen építették be a Q Cells szabadalmaztatott technológiáját egyes termékeikbe, melyeket licencmegállapodás nélkül forgalmaztak Németországban, ezzel megsértve az EP 2 220 689 számú európai szabadalom („689 szabadalom”) német részét.
A bírósági ítélet megtiltotta a szóban forgó termékek németországi értékesítését és behozatalát, továbbá visszahívási és megsemmisítési kötelezettségeket rótt ki a 2019. január 30-ától forgalmazott termékekre.
A Longi Solar élve a lehetőséggel fellebbezett a döntés ellen; a fellebbezési tárgyalást várhatóan 2021. április 22-én tartják meg. Az ítélet ismertetés után a Jinko is közölte, nem ért egyet a düsseldorfi bíróság döntésével, amely szerintük nem független szakértői bizonyítékokon, hanem egyoldalú állításokon alapul, ezért minden jogi eszközt igénybe fog venni, hogy védekezzen a vád ellen.
Az alperes fotovoltaikus gyártók természetesen saját szabadalmaik érvényességét hangsúlyozzák, amelyeket az európai, a kínai és az amerikai szabadalmi hivatalok is vizsgálták, illetve vizsgálják továbbra is. Mindazonáltal a vállalatok elővigyázatossági intézkedéseket is tettek annak érdekében, hogy a károkat korlátozzák, amennyiben esetleg számukra kedvezőtlen döntések születnének, ideiglenesen leállítva bizonyos termékek szállítását, illetve csökkentve a termékkínálatot.
A Longi Solar az Európai Szabadalmi Hivatal tavaly őszi közleményére is felhívja a figyelmet, amely szerint a jelenlegi kérelmek fenntartása esetén a szabadalmat teljes egészében visszavonnák. Teljes visszavonás esetén pedig a Longi Solar feltételezése szerint a szabadalmi jogsértési eljárást „nagyon nagy valószínűséggel” felfüggesztik. Akárhogy is, a megjelentek nem kötelező érvényűek, egyelőre inkább csak egyfajta fontos indikátornak tekintendők. Az Európai Szabadalmi Hivatal tehát egyelőre nem hozott végső döntést az ügyben, de Kínában – , ahol a szabadalom érvényességét ugyancsak vizsgálják – még szintén csak ideiglenes döntés született, és Ausztráliában sem született még ítélet.
A Kínai Szabadalmi Hivatal álláspontja szerint a vonatkozó szabadalmat korlátozott mértékben fenn kell tartani, és 2020 novemberében elutasította a Longi Solar által 2019-ben a Q Cells szabadalmai megszüntetéséért indított semmisségi eljárásokat. A fejleményeket itt is másképp értelmezik a felek: míg a koreai cég győzelmet hirdetett, a Longi a szabadalmak részleges érvénytelenségét kimondó momentumot hangsúlyozza, de ugyanakkor azt is, hogy nem valamilyen, a szabadalom esetleges megsértését megállapító bírósági ítéletről van szó, hanem csak egy közigazgatási vizsgálati eljárásról. A Longi mintha igyekezett volna békülékeny hangot megütni: kiemelte, hogy közte és a Hanwha Q Cells között mindeddig nem volt szabadalmi jogsértési, illetve szabadalombitorlási per, valamint hogy az általa alkalmazott technológia eltér a vitatott szabadalomtól. Ugyanakkor azért bejelentette, folytatja a szabadalmakhoz kapcsolódó követelések elleni érvénytelenítési eljárást azért, hogy megakadályozza az esetleges további, ellene induló pereket.
Bizonytalan kimenetel
Január közepén a REC is megszólalt az ügyben, azt állítva, hogy a Kínai Szabadalmi Hivatal megerősítette az osztott cella és csatlakozódoboz technológiájára vonatkozó „díjnyertes” szabadalma érvényességét. Tovább bonyolítja az ügyet, hogy a REC csoport saját szabadalmainak védelmében 2020 februárjában a Hanwha egyik kínai leányvállalata ellen ugyancsak szabadalombitorlási keresetet nyújtott be, majd a Hanwha Q Cells májusban viszontkeresetet nyújtott be a REC szabadalmai érvényességének vizsgálatára. A REC emellett az Egyesült Államokban is pert indított dél-koreai versenytársa ellen 2020 novemberében a Delaware-i kerületi bíróságon jogaik „szigorú” megvédésére hivatkozva.
A pv magazine szakportál szerint a vita még bizonyosan jó ideig elhúzódik, az eredmény pedig továbbra is bizonytalan. Az ügyben indított perek és fellebbezési eljárások többsége még mindig folyamatban van. Érdekei védelmében és az egészséges iparági innovációs környezetet biztosítása céljából a Q Cells minden lehetséges utat aktívan megfontol és minden szükséges intézkedést megtesz, beleértve a közvetlen pereket, valamint az ipari párbeszédeket is, amennyiben azt tapasztalja, hogy valamely iparági szereplő megsérti a jogait – fogalmazott a társaság, mely időközben azt is bejelentette, hogy a versenytársaival szemben indított szabadalmi pereket más országokra is ki kívánja terjeszteni – köztük Franciaországra és Spanyolországra is.
A klímacélok azért nincsenek veszélyben
Mint bármelyik másik iparágban, itt is bármikor kirobbanhatnak jogviták a versenytársak között a szabadalmak, szabályozások területen. A szolár iparág rövid időn belül fejlődött világméretű tömegiparrá, és ma már mindenhol jelen van az ipari és a magánszektorban is. A rendkívüli gyors fejlődés óriási versenyhelyzetet is vonz magával, és előfordulhat, hogy valamelyik szereplő versenyelőnyt próbál magának teremteni akár szabadalom útján vagy egyéb módon – mondta Lugos Roland, az Optimum Solar ügyvezetője.
A globális piacot érintő jelentős jogvita azonban korábban nem fordult elő az iparágban. A legismertebb jogi ügy az „Antidumping” ügy volt 2013-2015 között, amikor is az EU védővámot állapított meg azon beszállítók termékeire, melyek nem vállalták a transzparenciát. Ez jelentősen nem változtatta meg a piacot, a nagy kínai gyártok tudták teljesíteni az elvárást, az európai gyártókat pedig nem sikerült megmenteni.
Tudomásom szerint ma már a nagy teljesítményű modulokat szinte mindenki a PERC-technológiával gyártott cellával szállítja – mondja a cégvezető, aki szerint tekintettel arra, hogy a Düsseldorfi döntés nem végleges, nehéz elképzelni, hogy a gyakorlatban a három nagy szereplőt ilyen szankciókra tudják kényszeríteni. Szerencsére a gyártói piac határozottan többszereplős, ezért a klímacélokat negatívan befolyásoló globális hatást nem tudok elképzelni; az újabb és újabb gyártói gigakapacitások létrehozásában ez az ügy legfeljebb pillanatnyi zavart okozhat – fogalmazott.
Forrás: portfolio.hu/Major András
