A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) július 15-én második alkalommal hirdette meg a Metár-tendert a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia támogatására. Amint arról beszámoltunk, a második kiírás több ponton érdemben módosult az első kiíráshoz képest, így például emelkedik a meghirdetett energiamennyiség, és az új feltételek szerint a korábbi 20 MW-hoz képest már akár 49,99 MW kapacitásig nyújtható be kérelem megújuló energiát hasznosító erőmű támogatására. A kiírás technológiasemleges, ugyanakkor nagyrészt a hazai szabályozási környezet sajátosságai miatt elsősorban fotovoltaikus naperőművek létesítésére irányuló pályázatok benyújtása várható, ahogyan az az első kiírásban is történt (bővebben lásd keretes írásunkat).
Mérethatékonyság vs csatlakozási költségek
A teljesítmény felső korlátjának felemelése találkozik az iparág kívánságaival és a nemzetgazdasági érdekekkel is, hiszen a nagyobb naperőművek hatékonyabbak és ebből következően fajlagosan olcsóbbak is lesznek. Az Optimum Solarnál is úgy vélik, egyértelmű előrelépést jelent, hogy 20-ról 50 megawattra nőtt az új magyar megújuló energia támogatási rendszer keretében támogatható erőművek teljesítményének felső határa. Azon túl, hogy a tenderek önmagukban is árleszorító hatásúak, a pályázatra beadott kWh árajánlatok várhatóan az előbbi ok miatt is csökkenhetnek, ugyanakkor ez ellen hat, hogy a nagy erőművek hálózati csatlakozása csak a magas feszültségen (132 kV) történhet és új termelői alállomások megépítése is szükséges, ami viszont emeli a beruházási költségeket – véli az Optimum Solar Kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki szerint a változás klímastratégiai szempontból is kedvező, hiszen a 2030-ig a kormány által vállalt naperőművi teljesítmény csak ilyen magasabb kapacitású erőművekkel érhető el.
Az év elején meghirdetett új, 2030-as Nemzeti Energiastratégia (NES), illetve a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) szerint 2030-ra a magyarországi beépített napenergia termelő kapacitás közel 6500, 2040-ig pedig csaknem 12 000 MW-ra bővülhet. (Összevetésül, 2019 végén a teljes magyarországi erőműpark beépített kapacitása valamivel 9300 MW felett alakult.) A villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító (Mavir), illetve a MEKH adatai szerint 2020 első negyedévében a teljes hazai fotovoltaikus kapacitás teljesítőképessége megközelítette az 1500 MW-ot, amelyből a háztartási méretű kiserőművek mintegy 460, a nagyobb, engedélyköteles és nem engedélyköteles fotovoltaikus termelők beépített teljesítőképessége pedig meghaladta az 1000 MW-ot. Az ITM tájékoztatása szerint 2022 augusztusáig további négy új Metár-tender meghirdetése várható az első két kiírást követően. A tervek szerint az új felhívásokat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) félévente írja ki, alkalmanként évi 300-500 GWh közötti megújuló energiamennyiség támogatására. Ez nagyjából megfelel a 2030-as cél eléréshez szükségesnek tartott nagyságrendnek.
A 2030-as célokig vezető út ütemezését illetően a terv kevésbé tűnnek konkrétnak, hiszen míg a NEKT szerint például 2022-re 1699 MW beépített naperőmű kapacitás a cél, addig Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a második Metár-tender bejelentését követően azt mondta, 2022-ig 3000 MW napenergia termelő kapacitás valósul meg Magyarországon. Szintén kormányzati stratégiai cél, hogy 2030-ra legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4 kW teljesítményű, tetőre szerelt napelemmel. Ez, az összességben legalább 800 MW-os mennyiségre vonatkozó célkitűzés egyébként meglehetősen óvatos vállalásnak tűnik évtizedes távlatban, tekintettel a már elért, közel 500 MW-os jelenlegi kapacitásra.
A hazai naperőmű kapacitás tervezett és várható bővülési ütemével kapcsolatos bizonytalanság azonban érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a tenderen nyertes ajánlatot benyújtó fejlesztők számára a projektek megvalósításának határideje változatlanul három év. Egy másik szempont is a laza tervezés mellett szól. Ahogyan a NES is hangsúlyozza, a villamosenergia-szektor átalakulása megköveteli a nagyobb rugalmasságot biztosító innovatív és okos megoldások alkalmazásának előmozdítását, ami jelentős piacszervezési, elosztói- és átviteli hálózat fejlesztési, humán kapacitás- és kompetencia-fejlesztési, valamint szabályozási feladatot generál. Ezen feladatok megvalósításának meg kell előznie az időjárásfüggő megújuló termelők további nagyarányú rendszerbe illesztését a rendszerbiztonság fenntarthatósága és költségek kontrollálhatósága érdekében. Ezért a dokumentum szerint 2000 MW napelemes termelő kapacitás beillesztését követően felül kell vizsgálni, hogy a további növekedés pénzügyi és infrastrukturális feltételei milyen forrásból és mikorra biztosíthatóak reálisan.
Kihívás a bankoknak
Bár Lugos Roland szerint az új Metár-kiírás bizonyosan nagy, részben külföldi érdeklődést generál, azonban várhatóan minden külföldi résztvevő magyar partnereket keres, mivel nehezen tudnák önállóan kezelni kezdeti fejlesztési feladatokat, a hálózati ügyintézést, a földterületekkel és az engedélyezéssel kapcsolatos teendőket.
A CÉGVEZETŐ SZERINT A KÜLFÖLDI RÉSZVÉTEL UGYANAKKOR KOMOLY KIHÍVÁST JELENTHET A MAGYAR BANKOKNAK, MERT AZ ÚJ PÁLYÁZÓK HASZNÁLNI FOGJÁK A SAJÁT BANKJAIKAT, ÉS A PIACON ÍGY VÉGRE MEGJELENIK AZ IGAZI PROJEKTFINANSZÍROZÁS, AMI AZT JELENTI, HOGY A HITEL FEDEZETE A PROJEKT MAGA ÉS A BANKOK NEM KÉRNEK TULAJDONOSI EGYÉB GARANCIÁKAT, ZÁLOGOKAT, AMI EKKORA BERUHÁZÁSOKNÁL NAGYON NAGY KÜLÖNBSÉGET JELENT. A HAZAI RÉSZTVEVŐK ESETÉBEN EDDIG TELJESEN SZOKÁSOS ELVÁRÁS VOLT AZ AJÁNLATI GARANCIA MÖGÉ TELJES ÖSSZEGŰ LETÉTET BIZTOSÍTANI A BANKNÁL – A KÜLFÖLDI RÉSZTVEVŐKNÉL EZ SEM ÍGY LESZ. LUGOS ROLAND SZERINT A PIAC MAGYAR RÉSZTVEVŐI ÉS A MAGYAR BANKOK, MELYEK SOKSZOR KÜLFÖLDI BANKOK LEÁNYAI, ÍGY ÉRDEMI VÁLTOZÁS HIÁNYÁBAN HÁTRÁNYOS HELYZETBE KERÜLHETNEK.
Fontos változás a Metár-tender második kiírásában az is, hogy a teljesítési biztosíték 30 százaléka felszabadítható, amennyiben a pályázó bemutatja a hálózati csatlakozási szerződést és a jogerős építési engedélyt. Ezzel a lekötött biztosíték pénzügyi terhei csökkennek, ami egy naperőmű esetében a 750-875 millió forintos garanciánál már érdemi megtakarítást jelent – húzza alá.
A meghirdetett menetrend alapján várható évi két pályázat az Optimum Solar vezetője szerint megfelelőnek látszik, de az egy-egy pályázaton meghirdetett termelési mennyiségi korlát akár magasabb is lehetne. A Metárral elmondása szerint inkább az lehet a gond, hogy egy csomagba vannak kényszerítve olyan technológiák és méretek, amelyek egyes szerepelőknek hátrányos, szinte esélytelen helyzetet jelentenek. Csak az 1 MW alatti pályázatok szétválasztása nem elegendő, további kategóriák meghirdetése előnyös lenne, például a nagyfelületű lapostetők naperőművi hasznosítása, amire számos EU-tagországban önálló támogatási kategóriát hoztak létre.
Sikeres volt az első Metár-tender
Befektetői szempontból az első (pilot) Metár-tender sikeresnek tekinthető – fogalmaz Lugos Roland, aki szerint a követelményrendszer is korrekt volt. Utólag nézve a pályázatot ugyanakkor elmondhatjuk, hogy magasabb kapacitásra is kiírhatták volna a pályázatot, a piac részéről lett volna rá kereslet, ezt azonban többek között az tény is korlátozta, hogy a támogatások egyharmadát az 1 MW-nál alacsonyabb termelést biztosító erőművek kapják, a fennmaradó kétharmad jut az 1-20 MW termelő kapacitással rendelkező projektek – fűzi hozzá. Elfogadtuk azt a korlátozást, hogy egy tulajdonosi, illetve befektetői kör csak egy meghatározott termelési volumenű projektre pályázhat. Ugyanakkor látjuk, hogy a nemzetgazdaságnak az lenne az érdeke, hogy egy-egy ilyen tender során a lehető legnagyobb kapacitások jöjjenek létre, még úgy is, hogy ezek adott esetben tulajdonosi szempontból nem egy egyenletesen terített összképet mutatnak. Véleményem szerint ez nem az a terület, ahol érdemes a monopólium-szintű viszonyok ellen küzdeni, hiszen egy ilyen állapot kialakulásának nagyon minimális az esélye – fogalmazott Lugos Roland, az első Metár-tenderrel szemben kritikaként említi, hogy az eredményhirdetés indokolatlanul késett.
Az első METÁR-tender minden lényeges vonatkozásban „hozta” azt, amit vártam tőle, ez ritka fejlemény egy új pályázati program esetén – mondta Kaderják Péter a Portfolio részére április elején adott interjúban. A MEKH összefoglaló értékelése szerint az első tender eredménye alapján kiosztott, összesen 229 millió forintos éves új támogatás a kiosztható támogatás 22,9 százalékát tette ki; a kiosztott, összesen 193 GWh/éves támogatott mennyiség ugyanakkor a kiosztható mennyiség 96,5 százalékát képviseli. A legmagasabb benyújtható ajánlati ár 26,08 forint/kWh-ban volt meghatározva, ehhez képest a kisebb kategóriában a legalacsonyabb nyertes ajánlati ár 21,20, a legmagasabb 25,94 forint/kWh volt, az elnyert, súlyozott átlagos nyertes ajánlati ár pedig 24,81 forint/kWh volt. A nagyobb kategóriában ennél is alacsonyabban alakultak az ajánlatok, a legalacsonyabb nyertes ajánlati ár itt 20,20 forint/kWh, a legmagasabb 22,75, az átlagos, súlyozott nyertes ajánlati ár pedig 21,69 forint/kWh volt.
Forrás: portfolio.hu
