A NAV nyomozása és zárolása súlyos következményekkel járt a dolgozókra és az ügyfelekre nézve is.
Csütörtökön írtuk meg a Pentele Solar Kft. dolgozóinak kálváriáját. Mint beszámoltunk róla, a NAV eljárást indított a Pentele-cégcsoport négy vállalkozásával szemben több mint egymilliárd forintos költségvetési csalás gyanúja miatt. Az ügyben tizenegy gyanúsítottat állítottak elő és hallgattak ki, közülük négy embert le is tartóztattak.
Miután a cégeknél mindent lefoglaltak és zároltak, így a bankszámlákat is, a dolgozók nem jutottak hozzá a fizetésükhöz. Egy idő után nem vártak, hanem létrehoztak egy új napelemes céget, az ST Solar Kft.-t és egy alvállalkozóval, a Solar Welt Kft.-beindították a bizniszt.
Ők tehát valahogy megpróbálták rendezni a helyzetüket. Az ügyfeleknek azonban lehet, hogy nem lesz ilyen könnyű dolguk és soha nem látják viszont a napelem kiépítésére befizetett pénzüket. „Április 20-a után a cég eltűnt, kétes információkat osztott meg a Facebook-oldalukon és azt tanácsolták, hogy a pénzünket pereljük vissza, mert lefoglalta a NAV” – közölte olvasónk.
Megjegyezte, neki úgy tűnik, hogy a NAV a cég vagyonának nézi ez előlegként befizetett pénzüket és nem adja vissza, a pentelés vállalkozással meg nem tudni, mi lesz. „A napelem kiépítésének költségét ugyan a bank utalta a cégnek VEKOP-os és GINOP-os uniós támogatásokból, de most, ha nem valósul meg a beruházás, akkor az MFB-nek vissza kell fizetnünk a hitelt, vagy új kivitelezőt kell keresnünk, és azt nekünk kell állnunk.”
Az ügyfelek is rosszul jártak
„Megdöbbenve olvastam a cikket, amely szerint sajnálni kell a pentelés dolgozókat, akiknek a munkahelye bizonytalanná vált, de már új céget alapítottak és valaki rossz fényben tüntette fel őket. Az a helyzet, hogy nem ők az ügy igazi vesztesei, hanem mi ügyfelek, mert nem elbuktuk a napelemünket” – jegyezte meg felháborodva egy olvasónk.
Mint elmondta, körülbelül száz család az MFB nulla százalékos energiahatékonysági pályázata révén akarta a napelemes rendszert megfinanszírozni, amihez tíz százalékos önerővel kellett rendelkezni. A pályázat elnyerése után a bank a projekt felét átutalta a Pentele-cégnek. A NAV eljárása és a napelemes cégcsoport bankszámláinak zárolása miatt az olvasónk és társai esetében a bank által lehívott támogatás piaci kamatozású hitellé alakulhat át, amit I0-20 éven át törleszteniük kell.
„Zárolt számlára utalták át a pénzem”
A nő sorstársa, egy közép-dunántúli ügyfél, egy fiatal, két gyermekes családapa, azt mondta a Blikknek, hogy a remény hal meg utoljára, de borzasztónak tartja a helyzetet, amibe kerültek. „A munkavállalókat az Állami Kártérítési Alapból kártalaníthatják, mi viszont egyelőre hoppon maradtunk.”
A férfi méltányossági kérelmet nyújtott be az adóhivatalhoz, azonban semmit nem ért el vele. Emellett csalás gyanúja miatt feljelentést is tett a rendőrségen, mint több más ügyfél, de azt a NAV-hoz továbbították. Az adóhivatal pedig azt állapította meg, hogy a pentelés cég a nyomozás miatt került olyan helyzetbe, hogy nem tudott teljesíteni, ezért nem merült fel a jogtalan haszonszerzés, és ezáltal a csalás elkövetésének gyanúja sem.
„Aztán a banktól sem várhatok segítséget. Egy levélben ugyanis arról tájékoztattak, hogy mivel uniós támogatásból valósult volna meg a napelem, ezért ha 2023-ig nem csinálom meg a beruházást, akkor bírságot fogok kapni” – sorolta a férfi, hogy mi minden szakadt a nyakába egyik napról a másikra.
Az otthonteremtési támogatás lesz a megoldás?
Egy másik károsult ügyfél, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Róbert esetében is a kivitelezést akasztotta meg az adóhivatal áprilisi lépése a dunaújvárosi cégnél. „Utána se telefonon, se e-mailen nem értem el senkit sem a pentelés vállalkozásnál. Végül egyszer csak arról tájékoztattak, hogy megkérték a zárolás feloldását a nyomozó hatóságtól arra hivatkozva, hogy uniós pénz is volt náluk.”
Róbert elmondta, hogy neki másfél millió forintja maradt bent, ezt vissza kell majd fizetnie a banknak. „Megpróbálom a kivitelezést egy másik napelemes céggel elvégeztetni az otthonteremtési támogatás keretében, ami további nyolcszázezer forint körül lesz. Hozzáteszem, hogy azon az áron, amin a pentelések vállalták a napelem kivitelezését, más társaság nem végzi el.”
A károsultak egyike nem hagyta annyiban, hogy a magyar hatóságok nem tudtak neki segíteni, és az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz, az OLAF-hoz fordult. Onnan azt kérték a bejelentőtől, hogy küldje meg nekik az összes olyan rendelkezésére álló információt és dokumentumot a VEKOP-5.2.1-17 pályázattal kapcsolatosan, ami alátámasztja az állításait. Emellett kérték a magyar hatóságoknál megtett bejelentések és az azokkal kapcsolatos hatósági döntések megküldését is.
