Az EU villamosenergia-felhasználása az elmúlt hónapokban fokozatosan megközelítette a tavalyi értékeket. Míg áprilisban, a koronavírus-járvány első hullámának csúcsán még 13 százalékkal, augusztusban már csak 2 százalékkal maradt el, sőt, egyes országokban már meg is haladta az egy évvel korábbit. Közben a villamosenergia-termelés forrás szerinti megoszlása is átalakult. A megújulók részaránya a májusi, 42 százalékos csúcsról augusztusra 33 százalékra mérséklődött. Bár a megújulókon belül a nap- és szélenergia előretörése folytatódott, és az ilyen alapon termelt villamos energia mennyisége 12, illetve 11 százalékkal volt magasabb az utolsó nyári hónapban, mint egy évvel korábban, a mixen belül összesített súlyuk a februári 24 százalékról augusztusra 18 százalékra mérséklődött.
A szén, illetve lignit súlya ugyanakkor az uniós árammixben a mélypontnak számító májusi 11 százalékról augusztusra 13 százalékra nőtt. 2019 augusztusához képest ugyan a szén- és lignitalapú termelés 7, illetve 9 százalékos, 2,45 terawattórás mínuszt mutatott, azonban az idei évben eddig legjobban az utolsó nyári hónapban közelítették meg az egy évvel korábbi szintet.
A TELJES SZÉNALAPÚ VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS MÁJUS ÓTA EMELKEDIK AZ EU-BAN, AZ AUGUSZTUSI 27 TERAWATTÓRÁS ÉRTÉK ÍGY MÁRCIUS ÓTA A LEGMAGASABB SZINTET JELÖLI.
A trendet Németország vezeti, itt több mint 2 TWh-val bővült a termelés júliushoz képest, ezzel február után ismét átvette a vezetést Lengyelországtól a szénfelhasználásban – derül ki az érdekes nevű független klímaügyi szervezet, az EMBER jelentéséből.
Magyországon hasonló trendek figyelhetők meg, mint uniós szinten. Az ország villamosenergia-igénye idén augusztusban 3 százalékkal volt kisebb (3429 TWh), mint a tavalyi hasonló időszakban. A magyar termelésben a feketeszén részaránya minimális, így szén alatt ez esetben a gyengébb minőségű lignit értendő, amelynek erőművi felhasználása gyakorlatilag teljesen a Mátrai Erőműhöz fűződik.
A HAZAI TERMELÉSI ÁRAMMIXBEN A SZÉN, ILLETVE LIGNIT ARÁNYA A MÁJUSI MÉLYPONTON 6 SZÁZALÉK VOLT, AUGUSZTUSRA AZONBAN 10 SZÁZALÉKRA EMELKEDETT. EZ EGYBEN AZT IS JELENTI, HOGY 2020 NYARÁNAK UTOLSÓ HÓNAPJÁBAN A HAZAI LIGNITES TERMELÉS (357 TWH) MÁR MINTEGY 10 SZÁZALÉKKAL MEGHALADHATTA AZ EGY ÉVVEL KORÁBBIT.
(Ha nem a termelés, hanem a felhasználás oldaláról vizsgáljuk a kérdést, ennél is magasabb arányokról beszélhetünk, lásd a magyar áramimportról szóló keretes írást.)
Közben a nap- és szélenergia magyarországi termelése 19, illetve 5 százalékkal bővült éves összevetésben, míg a Paksi Atomerőmű 22 százalékkal kevesebb elektromos áramot állított elő, mint egy évvel korábban az ENTSO-E (Villamosenergia-piaci Átviteli Rendszerüzemeltetők Európai Hálózata) adatai szerint. Az atomerőművek termelés nem csak itthon, de az egész EU-ban feltűnően alacsony volt 2019 hasonló hónapjaival összevetve, nem csak augusztusban (-16%), de júliusban (-18%), júniusban (-20%), májusban (-17%) és áprilisban (-15%) is, sőt, már az első negyedben is 5-10 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Visszatérve a szénre, az uniós szénerőművek termelése a márciustól megfigyelhető emelkedés mellett is 32 százalékkal zuhant 2020 első félévében az előző év hasonló időszakához képest (feketeszén: -34%, lignit: -29%). A szén szerepének csökkenése összefügg azzal a ténnyel, hogy az EU villamosenergia-felhasználása az idei első félévben 7 százalékkal maradt el az előző évitől, elsősorban a COVID-19 keresletcsökkentő hatására. A szén piaci részaránya így az EU villamosenergia-szektorában 12 százalékra olvadt, vagyis 2016 óta megfeleződött. A kieső szenes és földgáz-alapú (-6%) termelés helyébe zömében a fotovoltaikus és a szélenergia lépett. Magyarország szenes, pontosabban lignitalapú termelése 17 százalékkal, 0,3 terawattórával mérséklődött az időszak során.
A szénerőművek visszaszorulásához a kibocsátási kvóták árfolyamának emelkedése érdemben hozzájárul. A CO2-kvóta árfolyama a járványhatásnak tulajdonítható rövid márciusi visszaesést követően ismét emelkedni kezdett, majd szeptember közepén már a 30 eurós szint fölött is járt. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legutóbbi, júliusi árampiaci jelentése szerint miközben a magyar áramtőzsde másnapi árai (HUPX DAM) a korszerű földgáztüzelés erőművek (CCGT-k) termelését támogatták, a szénerőművek júliusban is kiszorultak a másnapi piacról. Nyár óta azonban a piaci áramárak emelkedése figyelhető meg, például a magyar áramtőzsde (HUPX) másnapi piacán is, ez pedig az adott körülmények között támogatja a szenes termelés növekedését.
Ami a szén globális szerepét illeti, 2020 első félévében 8,3 százalékkal esett a világ szénerőműveinek összesített termelése az előző év hasonló időszakához képest. Ez újabb rekordot jelöl a 2019-es teljes évi 3 százalékos csökkenést követően, amely legalább 1990 óta a legnagyobb esést jelenti. A globális értékben bekövetkezett változás nagyrészt szintén a koronavírus-járvánnyal, illetve annak a világ teljes áramigényében előidézett 3 százalékos csökkenésével függ össze, a jelenség okai között ugyanakkor a nap- és szélenergia folytatódó előretörése is felfedezhető.
Forrás: portfolio.hu
