Olyan sokkot okozott a koronavírus a világ energiarendszerében, amire eddig nem volt példa

Share Button
A koronavírus-járvány megfékezésére világszerte hozott korlátozó lépések rendkívüli mértékben hatottak az energiarendszerre, kínálati és keresleti sokk kombinációját idézve elő. A megszorítások nyomán fellépő recesszió hatására a világ energiaigénye és szén-dioxid-kibocsátása korábban nem látott zuhanást mutat, az energiamixben pedig alapvető átalakulás megy végbe. Az energiaforrások közül a megújulók állnak ellen leginkább a válságnak, és az általános visszaeséssel szemben 2020-ban is bővülést produkálhatnak – áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új globális energiajelentésében.

Míg március közepén a korlátozó intézkedések az energiafelhasználásnak még csak 5, április közepén már mintegy 50 százalékát érintették globális szinten. Ennek a megfelelően a következmények is példátlanok: a legszigorúbb korlátozásokat bevezető országokban a heti energiaigény átlagosan 25 százalékkal esett vissza, az első negyedévben pedig a globális energiaigény 3,8 százalékkal mérséklődött éves összevetésben, ennek zöme márciusban realizálódott. Az enyhe időjárás is hozzájárult a csökkenéshez, különösen az Egyesült Államokban.

A mobilitást, szociális és gazdasági aktivitást célzó megszorítások nyomán fellépő recesszió hatására a világ energiaigénye 2020-ban összességében 6 százalékkal eshet vissza, ami relatív értelemben az elmúlt 70 év legnagyobb csökkenése, abszolút értékben pedig a valaha volt legnagyobb zuhanás.

ÉRZÉKELTETÉSÜL, A JÁRVÁNY GLOBÁLIS ENERGIAIGÉNYRE GYAKOROLT 2020-AS HATÁSA VÁRHATÓAN TÖBB MINT HÉTSZERESE LESZ A 2008-AS PÉNZÜGYI VÁLSÁGÉNAK. A VILÁG ENERGIAIGÉNYE ÍGY IDÉN ANNYIVAL MÉRSÉKLŐDHET, MINT NÉMETORSZÁG, AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, FRANCIAORSZÁG ÉS OLASZORSZÁG ÖSSZESÍTETT 2019-ES ENERGIAIGÉNYE.

Az egyes energiahordozók között a szén iránti kereslet csökkent a legradikálisabban, és az idei év első három hónapjában 8 százalékkal maradt el a tavalyi hasonló időszakáétól. A visszaesés nagy része Kínához fűződik, miután a koronavírus ebben az időszakban a szénalapú gazdasággal rendelkező ázsiai országot sújtotta legerősebben. A világ más részein ugyancsak visszaszoruló szenet olcsó földgázzal, valamint a tovább bővülő megújuló energiaforrásokkal pótolták.

Az olajkeresletet ugyancsak nagy csapás érte. Nagyrészt a szállítás-közlekedési ágazat aktivitásának zuhanásával az olaj iránti kereslet 2020 első negyedévében 5 százalékkal csökkent éves összevetésben. A földgázfogyasztás esése moderáltabb lehetett, valamivel meghaladva a 3 százalékot, miközben az Egyesült Államokban és Európában óriási tartalékok halmozódtak fel az alacsony árak és az enyhe idő következtében is. Március végén a globális közúti szállítási aktivitás csaknem 50, a légi közlekedés pedig 60 százalékkal maradt a 2019-es átlag alatt.

A források közül csak a megújulók iránti kereslet nőtt, az első negyedében 1,5 százalékkal, köszönhetően a támogató működési környezet hajtotta kapacitástelepítéseknek, míg a megújuló alapú áramtermelés 3 százalékkal bővült. (2019-ben több mint 100 GW új fotovoltaikus naperőmű és mintegy 60 GW szélerőmű kapacitás települt világszerte.) Miután a villamosenergia-igény gyengülése a rosszul szabályozható megújuló termelést alig érintette, ezek részaránya az ellátásban jelentősen megugrott, a 2019 első negyedéves 26 százalékról csaknem 28 százalékra. A globális villamosenergia-termelés tehát nem csupán az igények gyengülése, de az energiamix átalakulása miatt is jóval kevesebb szén-dioxidot bocsátott ki az idei első negyedévben, mint egy évvel korábban.

TÖBB ORSZÁGBAN A MEGÚJULÓK BIZONYOS ÓRÁKBAN REKORD MAGAS RÉSZARÁNYT ÉRTEK EL, ÍGY PÉLDÁUL MAGYARORSZÁGON, BELGIUMBAN, OLASZORSZÁGBAN, NÉMETORSZÁGBAN ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK BIZONYOS RÉSZEIN – EMELI KI AZ IEA JELENTÉSE.

Közben a villamosenergia-igény az első negyedévben 2,6 százalékkal zuhant globálisan, de ez a legszigorúbb korlátozásokat bevezető számos országban a teljes lezárások alatt 20 százaléknál is nagyobb lehetett, miután az ipar és a kereskedelem fogyasztáscsökkenése a háztartási fogyasztás növekedését messze meghaladta. Utóbbi az otthon tartózkodás időtartamának növekedésével akár 40 százalékkal is megugorhatott Európa-szerte március utolsó és április első hetében.

Mindezek hatására a globális energiamix érdemben módosult: a szén részaránya az első negyedévben közel 1 százalékponttal 23 százalék alá süllyedt, és míg az olaj és gáz részesedése lényegében nem változott, a megújulók aránya több mint fél százalékponttal 13 százalék közelébe emelkedett.

Mi jöhet még?

A „járványhatás” minden energiaforrást érinti, keresletükre a megújulók kivételével évtizedek óta nem látott csökkenés vár 2020-ban, ami bizonyos esetekben az első negyedéves zuhanásnál is nagyobb lehet:

Az olajkereslet 9 százalékkal, napi több mint 9 millió hordóval a 2012-es szintre süllyedhet. Áprilisban a becsült csökkenés csaknem 30 százalékos volt, a globális kereslet így 1995 óta nem látott szintre esett vissza. Az év további részének olajkeresletét az újautó-eladások zuhanása is lefelé húzza, az EU-ban például márciusban 55 százalékkal kevesebb új autó fogyott, mint egy évvel korábban. A globális olajkereslet visszaépülése várhatóan fokozatos lesz, és még decemberben is elmaradhat az egy évvel korábbitól. A benzinfogyasztás 2020-ban 11, a dízelfogyasztás pedig 7 százalékkal mérséklődhet.

A szén iránti igény 8 százalékkal csökkenhet 2020 egészében nagyrészt az éves villamosenergia-igény esésével összefüggésben. A szén kilátásaival kapcsolatos bizonytalanság azonban az összes energiahordozó közül a legnagyobb, részben a felhasználás villamosenergia-szektorban való koncentrálódása, a szén kínai és indiai termelésben betöltött domináns szerepe, valamint a megújulók jelentette fokozódó kihívás miatt. Hasonló okból a földgáz és nukleáris energia kereslete is tovább fog esni az év folyamán, előbbi 5, utóbbi 3 százalékkal múlhatja alul a 2019-es szintet.

Forrás/bővebben: portfolio.hu