A villamosenergia-fogyasztás országos visszaeséséhez a kínálati oldalon a termelés és a nettó import visszafogásával lehet alkalmazkodni. A magyar áramimport jelentősen mérséklődött is a járványhelyzetben, a teljes hazai felhasználáson belüli részaránya márciusban az egy évvel ezelőtti több mint 35 százalékról 26 százalék alá csökkent, de áprilisban (28, illetve 20%), májusban (37, illetve 25%) és júniusban (34, illetve 28%) jóval elmaradt a tavalyitól.
A magyar áramimport-arány csökkenéséhez ugyanakkor a tavalyihoz képest nagyobb hazai termelés is hozzájárult. A termelés csökkenésének mértéke érdemben különbözött a régiós országok között attól függően, hogy milyen az erőműparkjuk összetétele, és milyen szerepet játszik az import az ellátásban. Míg régiós szinten a villamosenergia-termelés áprilisban 15 százalékkal, májusban pedig 11 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, Magyarországon emelkedett a termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva. (Június első három hetében a MEKH jelentése szerint 2-3 százalékkal alakulhatott magasabban a hazai termelés, mint egy évvel korábban, a Mavir átviteli rendszerirányító adatai szerint viszont a hónap egészében nem egészen 1 százalékkal kevesebbet termeltek a magyarországi erőművek, mint 2019 júniusában.)
A régiós termelés visszaesésében a döntő szerepet az játszotta, hogy a vizsgált időszakban a vízerőművi termelés mind a Balkánon, mind Ausztriában és Szlovákiában is alacsonyabb volt, mint tavaly. A megújulók közül az időszak átlagát tekintve a szélerőművek termelése az előző évhez hasonlóan alakult. Ezzel szemben a benapozottság az egész régióban kedvezőbb volt az időszak során, mint 2019-ben. A naperőművi termelés legnagyobb mértékben Magyarországon emelkedett, április elejétől június harmadik hetéig az átlagos naperőművi termelés több mint 120 MW-tal volt magasabb, mint a megelőző évben. A tavaszi időszakban többször is előfordult, hogy a déli órákban a magyarországi naperőművi termelés megközelítette az 1 GW-ot, meghaladva a lignit- és gáztüzelésű termelés együttes nagyságát.
A Mavir adatain az is jól látszik, hogy az idei áprilisi napanergia-termelést a nyári hónapokban sem sikerült felülmúlni, ami összefügg azzal is, hogy a fotovoltaikus panelek 25 Celsius-fokon adják le a legnagyobb teljesítményt, e felett fokonként mintegy 0,8 százalékkal csökken a teljesítményük, amely elsősorban a besugárzástól függ.
Amint az az erőművi termelés források szerinti alakulásán is látszik, a kedvező időjárási körülményeknek, a bővülő fotovoltaikus kapacitásnak, valamint a lignit visszaszorulásának köszönhetően áprilisban a hazai naperőművek termelése csúcsidőszakban magasabb volt az összesített fosszilis termelésnél is (a Mavir nettó üzemirányítási mérései alapján). A napos kapacitások aránya a hazai termelésen belül időszakonként a 25 százalékot is meghaladta.
A történelmi rekord áprilisi fotovoltaikus termelés elsősorban annak volt köszönhető, hogy az elmúlt évben jelentősen emelkedett a magyarországi naperőművek beépített teljesítménye. 2019 végére a teljes hazai telepített naperőmű-kapacitás megközelítette az 1,5 gigawattot, azóta pedig bizonyosan tovább bővült. Az alábbi ábrán is szereplő háztartási méretű kiserőművek (hmke) termelése ugyanakkor a fenti kimutatásba nem számít bele.
A járványhelyzet hatására fellépett keresletcsökkenés egyébként legnagyobb mértékben a meglehetősen szennyező lignittüzelésű erőművek hazai termelését vetette vissza. Németországban, Romániában és Szlovákiában kevesebb, mint felére olvadt a termelés, Magyarországon viszont mindössze 17 százalék volt a visszaesés. A kisebb érték azonban csak annak volt köszönhető, hogy a vizsgált időszakban már a tavalyi évben is nagyon alacsony volt a termelés, hiszen rendszeresen a tavaszi időszakra vannak időzítve a nagy karbantartások, és számos kiesés is csökkentette a kibocsátást. A hazai lignites termelés a korlátozások ideje alatt átlagosan 300 MW körül alakult, ami harmada a maximális terhelésnek. Az alacsony termelési szintet az indokolja, hogy a piaci értékesítési árak alig haladják meg a termeléshez felhasznált CO2-kvóta árát. Ezen túl, a magyar nettó import csökkenéséhez a legnagyobb mértékben az ukrán nettó import elapadása járult hozzá, márpedig az ukrán termelés jókora részét szintén lignittüzelésű erőművek adják.
Forrás: portfolio.hu
