A globális nulla szén-dioxid kibocsátási célokat nem fogjuk elérni 2050-ra a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency, IEA) legutóbbi jelentése szerint, hacsak nem történik egy óriási innovációs gyorsulás a következő években. A Párizsi Egyezményben elfogadott vállalások szerint 2050-re komolyan le kell csökkenteni a globális szén-dioxid kibocsátást ahhoz, hogy a tervbe vett globális átlaghőmérséklet növekedést tartani tudjuk.
Az IEA új jelentése számba vett kb. 400 új ’tiszta energiával’ kecsegtető technológiát. Bár ezek segítségével megfelelő lépéseket tehetünk a nulla kibocsátás célja felé, a jelentés szerint ezek a technológiák önmagukban és összesen nem lesznek elegendőek a célok eléréséhez. A jelentés szerint éles ellentét van a politikusok által elfogadott Párizsi Egyezményben található célok és a technológia mai állása között. Ennek több oka is van.
Az egyik legfontosabb az, hogy vannak olyan ipari és gazdasági szektorok, amelyek kibocsátás csökkentéséhez egyszerűen nem állnak megfelelő (számú és vagy nagyságrendű) technológiák még rendelkezésre. Ilyen szektorok például a hajózás, a közúti teherforgalom, a légiközlekedés vagy a nehézipar néhány fontos ágazata.
Ezen szektorok megfelelő ‘szénmentesítése’ nélkül esélyünk sincs arra a jelentés szerint, hogy elérjük a klímaváltozás elleni küzdelem céljait, nyilatkozta az IEA vezérigazgatója. Az előttünk álló kibocsátás csökkentés nagyjából felének eléréséhez hatalmas technológiai fejlődés szükséges még a tiszta energia termelés területén is. Akármilyen sokat is teszünk a megújuló energiaforrások kiaknázása terén, ez önmagában még nem lesz elég, és csak ezekkel a technológiákkal nem fogjuk tudni tartani a nulla kibocsátás elérésének célba vett ütemét 2050-ig.
Az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások nem nyújtanak használható alternatívát most a vegyipar, cement és acélgyártás vagy a repülés területén. Ezen ágazatok még mindig arra várnak, hogy új, használható technológiák jelenjenek meg a piacon, amik segítségével az új befektetések a gazdasági megtérülés mellett pozitív változást tudnak elérni a kibocsátás csökkentésben is.
Négy fontos területen van égető szükség ugrásszerű technológiai fejlődésre: az akkumulátorok terén, a szén-dioxid felfogás és tárolás, a bioenergia kiaknázása és az alacsony vagy szén-mentes hidrogén termelés területén. Ezeken a területeken most csak magas költséggel és/vagy alacsony hatásfokkal működő technológiák állnak a rendelkezésünkre.
A jelentés fontos különbséget tesz a feltalálás és az innováció között, hiszen a kettő nem ugyanaz. A globális szinten is számottevő megoldásokhoz a feltalálás nem elég: miután az ötlet kipattan valaki fejéből, még hosszú utat kell bejárnia, mire a laboratóriumi körülmények közül kikerülve a tényleges, széleskörű felhasználásig eljut. Ez az út, amelyet a gazdaságban legalább négy fontos szakaszra bontanak, rendszerint tele van buktatókkal, hiszen gazdasági és pénzügyi, üzleti, technológiai, törvényhozási, képességi és szervezeti okok miatt is elakadhat egy ilyen fejlesztés. A folyamat hosszú éveket, akár évtizedeket is igénybe vehet, és a sikeres végeredmény egyáltalán nem garantált.
A 2020-s év valamelyest kivétel az elmúlt évtizedben, hiszen ebben az évben az emberiség szén-dioxid kibocsátása a globális vírusjárványnak ‘köszönhetően’ várhatóan a 2019-es évhez képest 8%-kal lesz alacsonyabb az alacsonyabb energiaigények miatt. De nagy valószínűséggel a fogyasztás és a kibocsátás is gyorsan visszatér a járvány előtti szintre, hacsak nem teszünk megfelelő lépéseket ez ellen már most is.
A gazdasági fellendülés során szükség van a megfelelő kibocsátás csökkentési lépések időbeni meglépésére is. A jelentés hangsúlyozza, hogy nincs egy biztos módja a klímaváltozás elleni küzdelem megnyerésének. A nulla kibocsátási célok eléréséhez fontos technológiák nagy része ismert, de nem mindegyik áll készen a széleskörű alkalmazásra. Ha tényleg el akarjuk érni 2050-re a nulla szén-dioxid kibocsátást, akkor a még korai stádiumban levő technológiák fejlesztését is jelentősen fel kell gyorsítani a következő években.
Forrás: zoldenergia.blog.hu
