A konferencia „A Nap, energia – Megújuló energia, környezetbarát technológia” című panelbeszélgetésén a MEKH elnökhelyettese arról is beszélt, hogy a szabályozó hatóság hogyan tudja támogatni a megújulók még nagyobb elterjedését, és ehhez milyen hálózati fejlesztésekre lesz szükség. Mint mondta, a nagyobb méretű és beépített teljesítményű megújuló erőművek hatékonyabbak és gazdaságosabbak ugyan, ugyanakkor a cél mégis a decentralizált energiatermelés ösztönzése.
Az elnökhelyettes rámutatott, hogy míg az első METÁR-tenderen legfeljebb 20 MW teljesítmény kategóriában lehetett pályázatot benyújtani, addig a második kiírás már 50 MW teljesítményre szólt. Így a méretgazdaságosságnak is köszönhetően a 2019-es pályázathoz viszonyítva 23 százalékos árcsökkenést sikerült elérni átlagosan.
Dr. Tóth Tamás hangsúlyozta: az új beruházások a hazai megújulóenergia-szektor fejlődésének köszönhetően egyre kisebb támogatási igénnyel, költséghatékonyan valósulhatnak meg. Hozzátette, hogy a MEKH a barnamezős beruházások keretében megvalósuló naperőmű projektek ösztönzését is fontosnak tartja. Mint mondta, a mezőgazdasági termelésből kivont területek helyett a rekultivált vagy felhagyott ipartelepeken megvalósuló fejlesztések nemcsak környezetvédelmi szempontból, hanem a könnyebb hálózati csatlakozás miatt is előnyösebbek.
A beszélgetésen elhangzott, hogy az előrejelzések szerint hazai beépített napelemes kapacitás 2030-ra a 2019. évhez képest hatszorosára növekszik (6000 MW), majd 2040-re megközelítheti a 12000 MW-ot, amely nagy terhet ró az elosztói hálózatra.
Ezzel kapcsoltban az elnökhelyettes kifejtette, hogy az elkövetkező időszak egyik fontos szakmai kihívása a megújuló energiaforrások villamosenergia-rendszerbe integrálása lesz. Mint mondta, a modellszámítások szerint a 6000 MW megújuló energiaforrásból termelt villamos energia befogadásához közel 700 milliárd forintos fejlesztést kell végrehajtani az elosztók és a rendszerirányítók hálózatain.
