A koronavírus-válság az energetikai vállalatok működésére is hatott, a Veolia milyen kihívásokkal szembesült a pandémia alatt?
Összességében elmondható, hogy a közműszektor kevésbé érzékelte a koronavírus hatásait, mint más szolgáltatói ágazatok, hiszen az embereknek olyan alapszükségleteit biztosítjuk, amelyek nem helyettesíthetőek, nem hagyhatóak el járvány- vagy válsághelyzetekben sem. Ezzel együtt az energiafogyasztásban jól mérhető esést okozott a vírus első hullámának termelésleállása. Ebben viszont már ősszel gyorsan érezhető volt a fellendülés.
A statisztikák szerint a januártól szeptemberig terjedő időszakban 2 százalékkal csökkent az ország áramfogyasztása. Ez kissé félrevezető, mert elfedi az éven belüli eltéréseket. Az első három hónapban ugyanis nőtt az áramfogyasztásunk, ezt áprilisban előbb 6 százalékos, majd május-júniusban újabb 8-8 százalékos visszaesés követte. Szeptemberre viszont már ismét magasabb volt az energiafogyasztás a tavalyi évihez képest, olyannyira, hogy 2011. február 11-én új fogyasztási csúcs született. Pozitív, hogy a megújuló energiák hazai részaránya 24 százalékkal nőtt.
A közműszektor egyik meghatározó szereplőjeként a Veolia Magyarország közel 623 ezer lakos éves villamosenergia fogyasztását biztosította 2020-ban 7 erőművével, melyek nagy része megújuló energiaforrásokat hasznosít.
Ezen felül 13 városban 40 ezer lakos távfűtéséről gondoskodik, miközben országszerte további 351 ezer fő számára termel hőenergiát. Vízüzletágunk 15 millió köbméter egészséges ivóvizet juttat el lakossági fogyasztókhoz, és közel 205 millió köbméter szenny- és csapadékvíz elvezetéséről és kezeléséről gondoskodunk. Ezzel mintegy 2.2 millió magyar lakos ellátását biztosítjuk. Ez már önmagában is óriási felelősség. Ha hozzávesszük a tavalyi évben kialakult egészségügyi válsághelyzetet, ez a felelősség még tovább nő, de mi ennek is igyekeztünk és igyekszünk megfelelni. Mivel nagyon fontos számunkra nemcsak a munkavállalóink, de partnereink egészsége és biztonsága is, ezért az ország több helyszínén, összesen 14 ezer darab FFP3-as típusú arcmaszkot adományoztunk. A nyár folyamán 29 városban, összesen 32 intézmény részesült az adományból.
Mik azok a hatások, amiket a Covid-19-járvány hozott magával, és amelyek tartósan jelen lesznek az energetikában?
A koronavírus-járvány kiváltotta válság egyik legnagyobb vesztese az energetika területén úgy tűnik, az olajipar lesz. Tavasszal a kőolaj ára hatalmasat zuhant, a karanténoknak köszönhetően radikálisan csökkent a világ üzemanyag-fogyasztása. Gyakran hallani, hogy 2019-ben bekövetkezett „peak oil”, azaz az olajkereslet csúcsa, ahonnan már tendenciózusan lefelé tart a kereslet. Ez nem jelenti azt azonban, hogy az olajkorszak véget ért volna ezzel, egy lassú átmenettel kell valószínűleg számolnunk.
A megújuló alapú energiatermelés 2020-ban viszont csúcson volt, sorra dőltek meg a nemzetközi és hazai rekordok. A pandémia alatt a megújuló energia terjedése lendületet kapott. Ennek egyik oka, hogy a megújuló alapú energiatermelés kevésbé importfüggő, így az ellátás biztonsága nem kerül veszélybe akkor sem, amikor az ellátási láncok megszakadnak. Valószínűsíthető, hogy a megújuló energiaforrások aránya és térnyerése csak növekedni fog a jövőben – a járványtól függetlenül a klímavédelmi egyezmények is ezt irányozzák elő.
Az elmúlt évek kiemelt témája a globális felmelegedés és a környezetszennyezés, ezt a fókuszt a globális pandémia csak felerősítette. Egy nagy energetikai és közműcég vezetőjeként, hogy látja, a szektornak milyen feladata és felelőssége van ezen a téren?
Az energiaszektor, illetve az egész közmű ágazat felelőssége vitathatatlan a klímaváltozás okozta problémák megoldása terén.
Hatalmas kihívást jelent az energiatermelés, és az erőforrásokkal való gazdálkodás fenntartatóvá tétele, miközben a világ energiaéhsége egyre nő.
A minket körülvevő technológiai környezet folyamatosan átalakul, ezért az egész emberiségnek újra kell értelmeznie az erőforrásokhoz való viszonyát, és ebben az energetikai vállalatok fontos szerepet játszanak. Egy fordulóponton vagyunk most: az olajat és más fosszilis energiahordozókat egyre inkább a megújulók váltják fel.
A Veolia is igyekszik kivenni a részét a megoldásból A víziközmű-, hulladékkezelési és energetikai szolgáltatásaink terén egyaránt nagy hangsúlyt fektetünk a fenntarthatóságra, aminek alapfeltétele az erőforrások hatékony és pazarlásmentes felhasználása. Ahogy anyavállaltunk szerte a világban, úgy a Veolia Energia Magyarország Zrt. itthon úttörő szerepet vállal egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdasági modell kialakításában. Erre példa a mezőgazdasági melléktermékek biomassza tüzelőanyagként történő hasznosítása. Jó példa erre a pécsi vagy szakolyi erőművűnk ahol 100%-ban biomassza alapon folyik a termelés. De ide tartozik a megújuló energiaforrásokat hasznosító zölderőművek, például naperőművek rendszerbe integrálásának segítése, az új innovatív hulladékhasznosítási technológiák bevezetése, valamint a városüzemeltetés terén alkalmazható megoldások megvalósítása, amiben – egyebek mellett – a távhőtermelésnek és a távfűtésnek is kulcsszerepet kell játszania.
Engedje meg, hogy egy teljesen más területről mondjak egy hasonlatot. Emlékszik még a Vissza a jövőbe című amerikai filmre? Az egyik főszereplő, a kissé egzaltált, de egyébként zseniális tudós professzor a jövőből visszatérve a 80-as évekbe arról számolt be, hogy a XXI. században majd mindenhol repülő autók közlekednek, amelyeket hulladékkal tankolnak meg. Nos, a repülő autókra még várni kell, de a dolog másik fele kezd működni.
ROHAMOS TERJEDÉSNEK INDULTAK AZ ELEKTROMOS AUTÓK, AZ ÁLTALUK FELHASZNÁLT ÁRAM MIND NAGYOBB HÁNYADA PEDIG MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL, ILLETVE KISEBB RÉSZBEN HULLADÉKBÓL SZÁRMAZIK.
Ugyanis mára elérhetővé vált az a technológia, amelynek révén az anyagában már nem hasznosítható – hulladékok energiatartalmát tudjuk kinyerni biztonságos, fenntartható módon. Az a feladatunk, hogy ezeket a megoldásokat kitaláljuk, kifejlesszük, és a mindennapi gyakorlat szintjén is megvalósíthatóvá tegyük.
Magyarországon lát elmozdulást, előrelépést abban, hogy a közmű/energetikai szektor a korábbinál fenntarthatóbb pályára álljon?
Egyértelmű az elmozdulás a fenntarthatóság felé. Az utóbbi években nagy változásokat láttunk a közmű- és energiaszektorban itthon is. Erre kötelezik az országot az uniós célkitűzések és vállalások, illetve a nyáron bemutatott Nemzeti Energia- és Klímaterv egyaránt. Nagyon fontos az energiaszektor dekarbonizációja.
Fontos fejlemény, hogy az országban megmaradt széntüzelésű erőművek sorra állnak át biomassza tüzelésre, miközben ígéretes kezdeményezések indultak a geotermikus és földgáz energiaforrások kiaknázására és az energiahatékonyság javítására.
Ugyancsak előre mutató a virtuális erőműi megoldások gyors terjedése is, amely lehetővé teszi a kiserőművek digitális összekapcsolását és integrált termelésirányítását. A naperőművek elterjedését a szabályozási és támogatási rendszer változása is segítette. Meg kell említeni a METÁR-tendert is, amelyet először tavaly hirdettek meg, és bármilyen, új beruházásnak minősülő és megújuló technológiát alkalmazó projekt indulhatott rajta.
A kötelező átvételi rendszert (KÁT) néhány éve felváltó új szabályozás csak a 0,5 MW-nál kisebb kapacitású erőművek számára teszi lehetővé kötelező átvétel alkalmazását, a 0,5 MW fölötti erőműveknek piaci alapon kell értékesíteniük az energiát. Ugyanakkor az idén ősszel megrendezett második hazai METÁR-tender iránti óriási érdeklődés nemcsak a megújuló alapú áramtermelés iránti érdeklődést igazolta, de azt is, hogy a koronavírus-válság a fenntartható befektetéseket kevésbé érintette súlyosan. Mindent egybevetve mára eljutottunk odáig, hogy a paksi atomerőmű jelenlegi, 2000 megawattos termelési volumenét meghaladó méretű lett a hazai naperőmű kapacitás, és van még további bővítésre is igény, úgy a napenergia-hasznosítás, mint a biomassza és a geotermikus források erőteljesebb kiaknázása terén. Ez pedig automatikusan húzza magával a rugalmas erőműi termelő kapacitásokat biztosítani képes biomassza alapú energiatermelést, és új lendületet adhat a fosszilis alapú, de kiemelkedően magas hatékonyságú kapcsoltan termelő gázmotoros és gázturbinás erőműveknek is.
Magyarországnak milyen megújuló/zöld energiában van nagy potenciálja? Mely részterületeket érdemes fejleszteni?
A villamos- és hőenergia-felhasználás, valamint a közlekedés területét együttesen nézve a Magyarországon felhasznált energia közel kétharmada még mindig fosszilis tüzelőanyagokból származik, de a megújulók arányának növelése a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában és az EU-s célkitűzésekben is elsők közt szerepel. Elsősorban a napenergia-kapacitás növelésére vannak kezdeményezések, sorra jelentik be az ezzel kapcsolatos kisebb-nagyobb beruházásokat.
IDÉN CSÚCSOT IS DÖNTÖTT A NAPENERGIA: ÁPRILISBAN VOLT RÁ PÉLDA, HOGY A MAGYAR ÁRAMTERMELÉS TÖBB MINT NEGYEDÉT ADTA. ENNEK ELLENÉRE HAZÁNKBAN TOVÁBBRA IS A BIOMASSZÁNAK A LEGNAGYOBB A RÉSZARÁNYA A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK KÖZÖTT, SOKOLDALÚ FELHASZNÁLHATÓSÁGÁNAK ÉS KISZÁMÍTHATÓSÁGÁNAK KÖSZÖNHETŐEN.
A biomassza előnye, hogy amellett, hogy karbonsemleges energiaforrás, a hulladékgazdálkodási célok teljesítésében is lényeges szerepet játszik. A Veolia több erőműve is részben vagy teljes egészében biomassza-tüzelésű: erdészeti, mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek, illetve kisebb részben hulladékok égetésével termelnek energiát. A Magyarországon termesztett és hasznosított biomassza révén fontos lépést teszünk az ország energiabiztonságának és energiafüggetlenségének növelése felé.
A Veolia magyarországi erőművei földgáz és biomassza forrásokat használnak hő- és áramtermeléshez. Vannak-e tervek más megújuló energiaforrások használatára, különös tekintettel a napenergiára?
Villamosenergia és távfűtés szolgáltatásainkat első sorban biomassza és földgáz tüzelésű fűtőműveink és erőműveink biztosítják. A napenergia termelése nem tartozik a Veolia kiemelt fókuszú fejlesztési területei közé. A szabályozói piacon azonban van kapcsolatunk a napenergiával, hiszen ennek rendszerbe integrálása, illetve szabályozása olyan kifinomult megoldások alkalmazását teszi szükségessé, amelyben nagy szerep jut a hozzánk hasonló tudású vállalatoknak. Ne feledjük, hogy a februári villamos áramfogyasztási csúcs is akkor született, amikor már sötét volt, így a naperőművek nem vehettek részt annak kielégítésében.
A virtuális erőmű fejlesztés irányába tett eddigi lépéseink, illetve további fejlesztési törekvéseink azt a célt szolgálják, hogy erre hatékony megoldást tudjunk kínálni, ezzel együtt pedig egy új, de gyorsan növekvő részpiacon tudjunk jelen lenni versenyképes termékekkel.
A biomasszát általában a relatíve költségesebb megújulókhoz sorolják, hogyan látják ennek az energiaforrásnak a jövőbeli helyzetét, mik a tapasztalatok?
A Veoliánál mindig azt a megoldást keressük, amely nemcsak üzleti szempontból kedvező, hanem környezetkímélő, biztonságos, kiszámítható és nem utolsó sorban olcsó energiaellátást képes biztosít a felhasználóknak. Emiatt például Magyarországon a biomassza-tüzelésű erőműveinkben jellemzően nem használunk fel jó minőségű hengeres fát, illetve nem termesztünk energianövényeket sem, mivel ezek hasznosítása valóban költségesebbé tennék a biomassza energetikai felhasználását. Olyan anyagokat használunk, amelyek más területen már nem hasznosíthatók, hulladéknak minősülnek: nem hasznosítható faanyagot, erdészeti maradványokat, de emellett mezőgazdasági eredetű lágyszárú biomasszát, mint például a szalma, is képesek vagyunk hasznosítani. Ezáltal számunkra kedvezőbb költségstruktúra mellett tudjuk a szükséges tüzelőanyag-mennyiséget előteremteni, miközben az agrárium számára így is egy fontos pótlólagos jövedelemforrást tudunk biztosítani.
A jövőt illetően azt látjuk, hogy ezeknek a melléktermékeknek a hasznosítására hosszú távon is komoly igény lesz, mindent egybevetve pedig a biomassza valószínűleg továbbra is fontos szerepet fog betölteni a magyarországi energiapalettán.
Divatos lett a körkörös gazdasági modellről is beszélni. Hogyan kapcsolódik ez a városok fenntarthatóvá tételéhez?
Az egyszeri fogyasztási modellre épülő gazdaság pazarló és környezetszennyező, ezzel szemben a körkörös gazdaság egy fenntarthatóbb alternatívát kínál, hosszútávú gazdasági, környezeti és társadalmi előnyökkel jár.
A városok üzemeltetése terén például jelentős potenciált látunk a városi távhő-ellátó rendszerek fejlesztése terén. A sokszor elavultnak tekintett és ennek megfelelően „alulkezelt” távfűtés mellett szól, hogy nem bocsát ki határérték feletti környezetkárosító anyagot és nem szennyezi a lakóterületek levegőjét. Nincs kéményerdő a házak tetején, nincs szabálytalan égetés. Eközben a távhőt előállító ipari méretű tüzelőberendezések jó hatásfokkal, digitális folyamatirányítással, folyamatos felügyelet mellett üzemelnek, így összességében is sokkal kisebb a légszennyezés mértéke.
A távhő felhasználók számára is biztonságosabb megoldást nyújt, hiszen az egyes háztartásoknak nem kell a fűtőberendezéseket működtetni, nem kell a kéményből származó égéstermékek visszaáramlásától tartani, nem kell a szénmonoxid mérgezés kockázatával számolni. Emellett lehetőség van megújuló energiaforrásokat használni. Erre példa Pécs és Ajka városa, ahol a távhőellátás 100%-ban biomassza alapon kerül megtermelésre. A megújuló energiaforrások kiaknázásával és távhőtermelés szolgálatába állításával pedig csökkenthetjük az ország import energiahordozókkal szembeni függőségét; az erőműből kikerülő biohamut pedig visszajuttatjuk a mezőgazdaságba, teljessé téve a körforgást.
Egy másik megközelítés, hogy a hatékonyabb erőforrás-gazdálkodásban elengedhetetlen a termékek élettartalmának meghosszabbítása is, a kevesebb hulladék előállítása és a megtermelt hulladék lehető legjobb hasznosítása – a városokban is.
A hulladék jól hasznosítható másodlagos nyersanyagként például az energetikában – ahogy ezt több Veolia erőműben is megvalósítottuk a biomassza-tüzelés révén, így többek között a pécsi erőműben, teljes körű rekonstrukció és a tüzelőanyag-ellátásá diverzifikálása révén. De ebbe az irányba indultunk el az ajkai erőműben is, amely átvételekor egyszerre volt rendkívül elavult és környezetszennyező. Még sok munka van vele, de máris egy fenntarthatóbb pályára állítottuk, és idéntől megújuló energiaforrásokra támaszkodva immár a Veolia látja el a távhőszolgáltatási feladatokat is a városban.
A körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság másik sarokpontja, hogy a helyi keretekhez kell igazítani.
A gazdasági tevékenységeket úgy kell alakítani, hogy az figyelembe vegye a helyi adottságokat és közösségi igényeket.
Mindennek persze úgy van igazán értelme, ha az áttérés szisztematikus és mélyre hatoló. Erre úgy tűnik, hajlandóság is van. Az Európai Zöld Megállapodás is foglalkozik a témával, de az még a jövő zenéje, hogy pontosan mi és hogyan fog megvalósulni.
A magyar szabályozói környezet segíti a körkörös gazdasági modell megvalósítását, vagy ezen belül például a megújuló energiaforrások hasznosítását?
Megítélésünk szerint nagyon komoly előrelépés történt ezen a téren az elmúlt években, amelynek szimbolikus lépése a 2020. januárjában megjelent új Nemzeti Energiastratégia elfogadása volt. Ez a következő egy-két évtizedben a „tiszta, okos és megfizethető” energiaellátás megvalósítását ígéri, az ellátásbiztonság megerősítését, az energiaszektor klímabarát átalakítását, valamint az energetikai innovációban lévő gazdaságfejlesztési lehetőségek kihasználását helyezve a fókuszba. Ezek mind régóta várt, üdvözlendő lépések. Konkrét számok szintjére lebontva 2030-ra a közlekedés területén 16,9 százalékra, a villamos energia terén 21,3 százalékra, míg a fűtés-hűtés területén 28,7 százalékra kívánja növelni a megújuló alapú energiatermelés részarányát.
Persze az ördög ezúttal is a részletekben, azaz a megvalósítás módjában lakozik. Ennek során pedig
olyan szabályozói környezetre van szükség, amely egyszerre képes segíteni a különböző forrásokra épülő energiatermelő egységek létesítését, vagy éppen korszerűsítését, valamint támogatja azok integrációját. Így kiemelt szerep juthat például a szabályozó energiának, vagy a virtuális erőműveknek.
Mindennek révén pedig a korábbiaknál sokkal hatékonyabban lehetünk képesek saját, hazai energiatermelésű potenciálunkat kiaknázni, amely mind gazdasági, mind fenntarthatósági szempontból előnyös lenne, miközben jelentősen képes lenne enyhíteni importfüggőségünket, amely az elmúlt években immár a villamosenergia-kereskedelem terén is tetten érhető.
Reményeim szerint az elkövetkező időszakban újra nagyobb figyelem juthat a távhőtermelésnek és távhőszolgáltatásnak is, itt is a megújuló energiaforrások hasznosítását helyezve a középpontba, amelynek kapcsán a beruházások ösztönzése terén lehetnek még szükségesek további lépések.
A dorogi hulladékégető erőmű az egyik legnagyobb ilyen jellegű létesítmény az országban, amely hulladékok újrahasznosításával is foglalkozik. Mivel ez a tevékenység szorosan kapcsolódik a körforgásos gazdasági modellhez is, vannak-e tervek ennek a funkciónak a bővítésére?
Dorogon két, egymástól teljesen eltérő profilú létesítményt működtetünk. Az egyik a dorogi erőmű, amely mezőgazdasági melléktermékből keletkező biomassza, valamint földgáz segítségével áramot termel, és eközben közel 3500 lakást és 24 közintézményt lát el távhővel Dorogon és Esztergomban. Az elmúlt években több sikeres beruházás valósult meg itt, aminek köszönhetően a település környezetvédelmi mutatói jóval kedvezőbbek lettek. Például egy százmillió forintos kazánfejlesztésnek köszönhetően az erőműben felhasznált tüzelőanyag-mennyiség megújuló biomassza részaránya emelkedett, miközben növekedett az erőmű hatékonysága is.
Emellett a város határában működik hazánk legkorszerűbb veszélyeshulladék-égetője, a szintén a Veolia csoporthoz tartozó Sarpi Dorog Kft. üzeme, amely kulcsszerepet tölt be egyes, más módon nem hasznosítható veszélyes-hulladékok biztonságos körülmények között történő ártalmatlanításában. Az égetés során képződő energiával megtermelt gőzt pedig az erőmű veszi át a hulladékégetőtől, ami egy remek gyakorlati példa a körkörös gazdasági modellre.
Mik azok a tevékenységek még a Veoliánál, amik ehhez a modellhez kapcsolódnak?
A Veolia Csoport Magyarország egyik legnagyobb és legkomplexebb tevékenységet folytató zöld vállalata. Az a célunk, hogy a távhőtermelés, az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások hasznosítása, a fenntartható vízgazdálkodás és a hulladékhasznosítás területén is képesek legyünk környezetvédelmi és üzleti szempontból egyaránt fenntartható megoldásokat kínálni.
A megújuló energiaforrást hasznosító erőműveink, valamint a városok hőenergia-igényét fenntartható módon biztosító távhőtermelő egységeink mellett egyik leányvállalatunk, az ARW Magyarország Hulladékkezelő és Hasznosító Kft. egyedülálló tudással és tapasztalattal rendelkezik a hulladékgazdálkodás különböző szegmenseiben. Így az energetika és a víziközmű ágazat után már a hulladékkezelés területén is olyan megoldásokat és technológiákat tudunk nyújtani partnereinek, melyekkel a természeti erőforrások megóvása mellett tudják megvalósítani céljaikat, megfelelve a körkörös gazdaság kritériumainak.
A Veolia leányvállalata négy korszerű hulladékkezelő üzemet működtet, ezzel a környezetvédelmi ipar legfontosabb szereplői közé tartozik.
A cégcsoport fő profilja a műanyag, az üveg és a fém csomagolási hulladékok anyagában történő hasznosítása. Foglalkozunk a meglévő újrahasznosítási eljárások optimalizálásával, a keletkező melléktermékek mennyiségének csökkentésével, valamint a biológiailag lebomló hulladékok hasznosításával is. Így az ARW holding tagjainak nagyon nagy szerepe van abban, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön lerakókba Magyarországon, és minél több papír-, műanyag-, üveg- és fémhulladékot sikerüljön – lehetőség szerint anyagában – hasznosítani. Az anyagában már nem hasznosítható hulladékok esetében pedig az energetikai hasznosítás a célunk.
Kevésbé ismert, de a Veolia fontos szereplő a víziközmű-szolgáltatások területén is. Magyarország vízforrásban és tartalékokban gazdag, így itthon ritkán kerül szóba, hogy a 21. században a világ egyik legfontosabb stratégiai kérdése a víz lesz. Mi évente 14 millió köbméter egészséges ivóvizet juttatunk el a fogyasztók részére, valamint több mint 200 millió köbméter szenny- és csapadékvíz elvezetését, illetve megfelelő kezelését látjuk el Budapesten, Szegeden és Érden. A már bevett technológiák mellett az innováció terén is élvonalban vagyunk. Erre jó példa az élőgépes szennyvíz tisztítás, amelynek keretében üvegházakba telepített komplex ökoszisztémák létrehozásával tudunk megoldást nyújtani a kommunális szennyvizek biztonságos és hatékony kezelésére.
Urbanizálódik a világ, korunk egyik legnagyobb kihívása a 21. századi városok fenntartható működtetése. Milyen fejlődési irányokat lát, hogyan közeledhetünk a fenntarthatóság felé?
Az egyre növekvő urbanizáció mindannyiunkat kihívások elé állítja. Becslések szerint 2050-re a világ lakosságának már 70 százaléka fog városokban élni, ami a növekvő energiaigények mellett a közműrendszert – mint a csatornázás vagy a hulladékkezelés – is nagy nyomás alá fogja helyezni. Ezeknek az igényeknek a kielégítését természetesen úgy kell megoldanunk, hogy közben a lehető legfenntarthatóbb is legyen. Ellenkező esetben az fog történni, amit az elmúlt években Kínában és Indiában láthattunk: a nagy metropoliszok egy része lényegében élhetetlenné vált a lakosság széles tömegei számára. Most pedig mindkét államban kétségbeesett erőfeszítésekkel próbálják a környezetszennyezés, azon belül is a légszennyezést elviselhető mértékre csökkenteni
Proaktív megközelítésben a városok tervezését úgy kell újra gondolnunk, hogy azok ellenállók legyenek a klímaváltozás hatásaival szemben is.
Világszerte egyre több példát látunk szerencsére erre, legyen szó az ún. szivacsvárosokról vagy a függőleges erdőkről, melyek mind hozzásegítenek ahhoz, hogy élhetőbb városi környezetet teremtsünk a jövő generációi számára.
A magyarországi éghajlati viszonyok között ugyancsak fontos megoldandó feladat a jó minőségű és fenntartható fűtés biztosítása az emberek számára, amelyben a távhőnek juthat nagy szerep. A hőenergia-ellátás központosítása egyszerre kínál jó feltételeket a hatékonyság javítására, a lakosságnál jelentkező költségek féken tartására, valamint a káros környezeti kibocsátások mérséklésére, így a városok levegőminőségének javítására, különösen a téli időszakban.
A Veolia francia hátterű cég. Hogy tudnak a magyar szabályozói és gazdasági környezetben terjeszkedni, miközben a szektor más külföldi cégei közül többen leépítették itteni érdekeltségeiket?
A társaság hosszútávon gondolkodó, szakmai befektetőként vesz részt a magyarországi közmű- és energia piacon. A jogelődjeink révén több mint 40 éves helyi üzemeltetési és szolgáltatási múlttal rendelkezünk és a Veolia legnagyobb projektjei, mint például a pécsi erőmű már befejezett, vagy az ajkai erőmű folyamatban lévő rekonstrukciója, illetve az innovatív energetikai megoldások irányába mutató fejlesztéseink mind a jövőbe mutató, hosszú távú elkötelezettségünket erősítik. Helyi rendszereket üzemeltetünk, speciális szaktudásunk és munkánk eredményeként megtermelt energia vagy az elért energia-megtakarítás az országhatárokon belül marad, így jelentősen hozzájárulunk a hazai gazdaság teljesítményéhez és versenyképességének javításához.
A Veolia eddig több száz milliárd forintot fektetett a hazai energiarendszerek fejlesztésébe, elsősorban helyi megoldások és energiahatékonysági beruházások során.
A magyar piac kiemelten fontos a cégcsoport számára, ezt az elkötelezettséget erősíti a magyar kormánnyal 2013-ban kötött stratégiai együttműködési partnerség is, amelyben a Veolia Energia Magyarország Zrt. vállalta, hogy hosszú távú befektetőként közreműködik a legkorszerűbb technológiák és megoldások elterjesztésében, Magyarország energetikai ellátásbiztonságának erősítésében.
Mi a Veolia legutóbbi akvizíciójának, a Budapesti Erőmű Zrt. megvásárlásának háttere, célja, jelentősége?
A Veolia Energia Magyarország Zrt. többségi tulajdonába tartozó CHP Energia Zrt. vette meg a Budapesti Erőmű Zrt.-t, amely a főváros legjelentősebb energiatermelője. Budapest távhőigényének közel 60 százalékát termeli meg, és 144 ezer háztartásban élő közel 500 ezer embert szolgál ki három olyan erőmű segítségével, amelyek jó példák a korszerű és környezetkímélő energiatermelésre.
A BUDAPESTI ERŐMŰ ZRT. MEGVÁSÁRLÁSÁVAL A VEOLIA CSOPORT LÉPETT ELŐ A LEGNAGYOBB SZEREPLŐVÉ A BUDAPESTI TÁVHŐPIACON.
Ez egy jó lehetőség a korszerű és fenntartható távfűtési infrastruktúra továbbfejlesztése felé, egészen a távlati célig, egy kéménymentes Budapest megvalósításáig. Az új leányvállalat egyúttal jól illeszkedik a meglévő portfoliónkba is, így egyszerre lehetünk jelen még versenyképesebben a távhő és a villamos energia piacán. Ugyanis az akvizíció tovább erősíti a Veolia csoport szerepét a szabályozói energiapiacon is. A Budapesti Erőmű Zrt. gázturbinái rendkívül széles teljesítménytartományban, rugalmasan szabályozható kapacitásukkal nagyban hozzájárulnak az országos villamosenergia-rendszer szekunder szabályozásához, jól illeszkedve a Veolia hosszú távú stratégiai üzletfejlesztési terveihez.
Az elmúlt időszakban a gázmotoros erőművektől minden piaci szereplő szabadulni igyekezett. A Veolia ezzel ellentétben több hasonló egységet is felvásárolt az elmúlt években. Mi szól emellett? Újra érdemes lehet gázmotoros erőműveket létesíteni, üzemeltetni?
Folytatnám az előző gondolatmenetemet: az újabb gázmotoros egységek megvételével, és integrálásukkal a saját virtuális erőművünkbe, bővülnek a gyorsindítású erőműi kapacitások és a Veolia az eddiginél is szélesebb körben lesz képes kielégíteni a szabályozóenergia iránti piaci igényeket, amelyre különösen az időjárásfüggő energiaforrások hasznosítása, köztük a naperőművek már említett gyors terjedése miatt mutatkozik egyre nagyobb szükséglet. A Veolia leányvállalata, a CHP-ERŐMŰ Kft. Salgótarjánban például egy három gázmotoros kiserőművet és egy biomassza fűtőművet vásárolt, amiket felújításuk után szintén a saját virtuális erőművünkbe integrálunk. Ezt követte a sorban most a Budapesti Erőmű Zrt. megvétele.
Az a célunk, hogy az eddiginél is szélesebb palettával és jobb ajánlatokkal tudjunk megjelenni a rendszerszintű szolgáltatások piacain, ennek érdekében pedig folyamatosan törekszünk a virtuális erőművünk további fejlesztésére, kapacitásai bővítésére. Ezt szem előtt tartva vizsgáljuk a további akvizíciós lehetőségeket is a piacon.
A Veolia az elmúlt években belépett a szabályozói energia piacra is. Mekkora potenciál van ebben, mik lehetnek a buktatói?
A CHP-ERŐMŰ Kft. a három, együttesen közel 30 megawatt villamosenergia-termelő egységét már korábban virtuális erőműbe szervezte, amelybe 2020. január 1-től a Veolia gázmotoros erőművei, mintegy 29 MW összteljesítménnyel szintén integrálódtak.
A lépés szervesen illeszkedik a vállalat stratégiájába, ugyanis a megvásárolt CHP virtuális erőmű portfóliója révén a Veolia Energia Magyarország Zrt. a legnagyobb szereplők közé lépett a szabályozói piacon is. A virtuális erőműi megoldások üzleti sikerességét az adja, hogy a technológia egyszerre nyújt további segítséget az energiatermelés hatékonyságának fokozásához, valamint a Magyarországon is egyre nagyobb számban megjelenő időjárásfüggő megújuló erőművek – mindenekelőtt a nap- és a korábban felépült szélerőművek – rendszerbe integrálásához. Ugyanis a kiserőművek digitális összekapcsolása és integrált termelésirányítása lehetővé teszi, hogy azok működését a valós idejű fogyasztói igényekhez kössék, az általuk ily módon megtermelt villamos energiát pedig a különféle piaci szegmensekben értékesítsük: a magyar villamos energia tőzsdén (HUPX-on), OTC-piacon, a rendszerszintű szolgáltatások piacán és végfelhasználók számára közvetlenül.
A Veolia az elmúlt években régi technológiájú széntüzelésű erőműveket is megvásárolt. Mi ebben a logika?
Fontos értéke a Veoliának, hogy a számos technológia esetén tud megoldást kínálni fenntartható energiatermelésre, vagy erőforrás-gazdálkodásra.
Így immár több évtizedes tapasztalatunk van annak kapcsán is, hogy a régi, elavult technológiájú széntüzelésű erőműveket biomassza felhasználására állítsuk át.
A Veoliának egyaránt birtokában van a szakértelem és a tapasztalat, amivel a meglévő infrastruktúrákat hasznosíthatjuk és az erőművek korszerűsítésével és kizöldítésével elérhetjük, hogy karbon semlegesek legyünk.
Erre jó példa a Veolia Energia Magyarország Zrt. által az 1950-es években épült pécsi erőműben végrehajtott beruházás együttes, amelynek köszönhetően Pécs az első megyei jogú város Magyarországon, amelynek távhőellátása száz százalékban biomassza tüzelésen alapul, megszüntetve a település függőségét a külföldi fosszilis energiahordozóktól.
A hasonló technológiát képviselő Bakonyi Erőmű Zrt. 2017 decembere óta ugyancsak a Veolia Energia Magyarország Zrt. érdekeltségébe tartozik. Két éve itt egy hatmilliárd forintos rekonstrukciós beruházást indítottunk a kazánpark-korszerűsítése érdekében. A beruházás során 15 kilométernyi villamos-és irányítástechnikai vezeték kiépítésére volt szükség, valamint mintegy 1300 m2 hőszigetelés és lemezburkolat készült el. A projekt legintenzívebb szakaszában esetenként 110 fő dolgozott A fejlesztések egyszerre célozzák az erőmű környezetvédelmi mutatóinak javítását, az üzembiztonság és a hatékonyság növelésé. A korszerűsítéssel együtt a Bakonyi Erőmű Zrt. célja az is, hogy fokozatosan megszüntesse a szénfelhasználást az erőműben. Ennek megfelelően az elmúlt időszakban tovább növeltük a tüzelőanyag-mixen belül a biomassza részarányát, valamint kis mennyiségben válogatott szilárd hulladékból előállított, úgynevezett SRF tüzelőanyagot is hasznosítunk.
A LEGFONTOSABB CÉLUNK MINDEN HASONLÓ PROJEKT ESETÉBEN AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁG ERŐSÍTÉSE, A KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSA, VALAMINT A FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE, A HELYBEN ÉLŐK ÉRDEKEINEK FIGYELEMBE VÉTELE MELLETT.
Mindezek mellett nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy Magyarország egy energiahordozóban szegény állam. A biomassza felhasználásának hatalmas előnye, hogy folyamatosan rendelkezésre áll és fenntartható módon csökkentjük vele az ország importigényét és energiafüggőségét is, miközben pótlólagos jövedelemforrásokat teremtünk vele az agráriumban és az élelmiszeriparban.
Mit gondolnak a mesterséges intelligencia alkalmazásáról az energetikában? A Veoliánál vannak már erre irányuló projektek?
A mesterséges intelligencia alkalmazása egyre inkább megkerülhetetlenné, egyúttal szükségszerűvé is válik, akár a szolgáltatói, akár a fogyasztói oldalon. Csak néhány példa arra, hogy milyen sok részterületen alkalmazunk már most is mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat: a hulladékválogatás optimalizálása, a vízfogyasztás optimalizálása és monitorozása, a vízhálózatok kezelése vagy a létesítményeink távoli és folyamatos irányítása és felügyelete. Magyarországon az ökológiai szemléletű vállalati átalakulást támogató Impact 2023 stratégiai programunknak is része a mesterséges intelligencia alkalmazása az általunk biztosított erőforrások fenntartható módon történő előállítása és hasznosítása érdekében.
Az energetikát is egyre jobban átszövi az ESG-szempontoknak való megfelelés. Mit tesz a vállalat ezen a területen? Mennyire fontosak az ESG-szempontok felvásárlások, beruházások esetében?
Befektetéseink során nagy figyelmet szentelünk mind a társadalmi, mind a környezeti szempontoknak, ami kiemelten fontos egy közmű vállalatnál. Minden esetben mérlegelni kell, hogy milyen környezeti és társadalmi hatásokkal jár az adott beruházás; tevékenységeink környezeti és közegészségügyi hatásának monitorozását az ún. ESG mutató segítségével valósítjuk meg. Az elmúlt években például több olyan erőművet vettünk, amelyek a környezetvédelmi szempontoknak már nem feleltek meg, ezeket úgy korszerűsítjük, hogy azok ne csak üzletileg legyenek eredményesek, hanem a helyi közösség számára is elfogadható legyen, mert felismertük, hogy e-nélkül nem működhet sikeresen egyetlen közműcég, vagy energetikai vállalat sem a 21. században.
Az anyavállalatunk is kiemelkedően teljesít ezen a téren, magas ESG pontszámunk pedig egyszerre tükrözi, hogy a Veolia transzparens és fenntartható vállalat. A magas pontszám már most versenyelőnyt jelent a piacon, ez a jövőben valószínűleg még lényegesebb tényezővé fog válni.
Milyen akvizíciókban, eszközvásárlásokban gondolkodik a vállalat Magyarországon?
Konkrétumokat nyilván nem árulhatok el, de látni kell, hogy az elmúlt évek növekedési pályájában is meghatározó szerepet játszottak a különböző akvizíciók. Így a Veolia csoport az elmúlt években akvizíciói révén biomassza, szén- és gáztüzelésű egységekkel, valamint távfűtő rendszerekkel, továbbá virtuális erőművel is bővítette portfólióját. Ennek részeként 2015-ben vásároltuk meg a debreceni és nyíregyházi kombinált ciklusú erőműveket, majd egy évvel később a Magyarország első, zöldmezős beruházással létesített biomassza-tüzelésű áramtermelő létesítményeként ismert szakolyi erőművet, 2017 végén az ajkai erőművet, majd 2018-ban a CHP virtuális erőművet. 2020-ban Salgótarjánban egy három gázmotoros egységet magába foglaló kiserőmű és egy biomassza fűtőmű megvételével folytattuk a sort, majd év végén került sor Budapesti Erőmű Zrt. megvételére
Ezzel párhuzamosan az alapanyag-ellátást a különböző hulladékok hasznosítására specializálódott ARW csoport többségi tulajdonának megvásárlásával sikerült tovább diverzifikálni. A gázmotoros kiserőműveit virtuális erőműbe szervező CHP Erőmű Kft. többségi részesedésének megszerzése pedig már a következő évek fejlődési útját jelölte ki.
A CÉL AZ VOLT, HOGY AZ AKVIZÍCIÓINK RÉVÉN A TELJES ÉRTÉKLÁNCOT LEFEDJÜK A MAGYARORSZÁGI ENERGETIKAI PIACON, A GÁZ- ÉS BIOMASSZA-KERESKEDELEMTŐL KEZDVE, A TÁVHŐTERMELÉSEN ÉS TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSON KERESZTÜL A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSIG, A VILLAMOSENERGIA-ÉRTÉKESÍTÉSSEL BEZÁRÓLAG.
Ez az innovatív technológiák alkalmazásával együtt jelentős versenyképességi előnyt biztosít, miközben az értéklánc minden pontján keressük a további fejlődési pontokat; azaz további akvizíciós lehetőségeket is vizsgálunk, folytatjuk az expanziót a piacon.
Mi lehet a szerepe 5 illetve 10 év múlva a hazai energetikában a Veoliának?
A megújuló alapú energiatermelés térhódítása mára visszafordíthatatlanná vált. Az időjárásfüggő források hasznosításának gyors terjedése viszont új kihívások elé is állítja az energetikai szektor szereplőit immár Magyarországon is. Miközben a villamosenergia-igény bővülése csak átmenetileg torpant meg a koronavírus-járvány következtében, és a gazdasági bővülés várt újraindulása minden bizonnyal új villamos energia fogyasztási csúcsokat fog eredményezni. Eközben nem világos, hogy az import és a friss megújuló kapacitások meddig képesek a növekvő áramigényt kielégíteni, illetve egyáltalán milyen mértékig akceptálható importfüggőségünk, amikor a hazai versenyképesség szempontjából kritikus, hogy a Magyarországon letelepedő ipari termelő egységek milyen áron, milyen minőségben és milyen megbízhatóság mellett jutnak áramhoz. Érdemes azt is végiggondolni, hogy a felsorolt kihívások milyen hatással lehetnek a lakossági díjakra, miként őrizhetőek meg a rezsicsökkentés eredményei.
Vállalati szinten a hatékonyság növelése és az új információtechnológiai megoldások integrálása jelöli ki a következő évek pályáját számunkra.
Ugyanis a különböző technológiák rendszerbe szervezése teszi lehetővé a versenyképes és megbízható energiatermelés megvalósítását, illetve fenntartását. A körforgásos gazdasági szemlélet gyakorlati megvalósítása pedig lehetővé teszi, hogy minél nagyobb arányban megújuló, adott esetben ténylegesen a termelésbe visszaforgatott erőforrásokra támaszkodjunk az energiatermelésben, a villamosenergia- és távhőtermelés területén egyaránt. Így, miközben virtuális erőműi portfóliónk révén egyre nagyobb szerepet tudunk vállalni a nap- és szélerőművek termelésének kiegyenlítésében, saját energiatermelésünkben növekvő mértékben tudunk a biomasszára, sőt immár a hulladék alapú tüzelőanyagokra is támaszkodni.
Palkó György a Budapesti Műszaki Egyetemen, a németországi Karlsruhe Egyetemen és a Los-Angeles-i Kaliforniai Egyetemen végzett tanulmányait követően vízépítő mérnökként kezdte pályáját. 2003 óta vezeti a Fővárosi Csatornázás Műveket, és emellett 2014 augusztusa óta elnök-vezérigazgatója a Veolia Energia Magyarország Zrt.-nek.
Forrás: portfolio.hu
