Pócs István: a megújulók erősítik az országot

Share Button
A Covid-19 egyértelműen megmutatta, hogy a megújulóknak stratégiai jelentősége van az energiamixben. Mialatt a honvédséget ki kellett vezérelni egyes erőművekhez, addig a megújulók beavatkozás nélkül termeltek, egyes időszakokban termelési csúcsokat beállítva. A megújulók erősítik az országot. Befektetői szempontból is világos üzenetet adtak, stabil, alacsony kockázatú eszközökként viselkedtek, jól kalkulálható hozamot nyújtva mindazoknak, akik ebbe fektettek, mondta el a Portfolio-nak Pócs István, a PANNON Green Power üzletfejlesztési igazgatója, aki a hazai energetikával kapcsolatban arról is beszélt, hogy Magyarország egyértelműen felkerült a befektetői térképre, erős az európai vonal, de jelen van a keleti tőke is.

Portfolio: Hogyan, milyen csatornákon keresztül érintette a vállalat működését a pandémia? 

Pócs István: A tavaszi hullám visszafogta a fejlesztéseket, hisz számos tevékenység itt személyes részvételt kíván, illetve az ezévi beruházási program finanszírozási ügyleteit is visszavetette kismértékben, de egyiket se nevezném érvágásnak. A menetrendezési szolgáltatásaink teljes mértékben digitalizáltak, ez az üzletágunk semmiféle negatív változást nem élt meg.

Látnak különbséget a működésre gyakorolt hatások között a járvány első és második hullámában? 

Többet tudunk a vírusról, hatásmechanizmusáról, a partnereink és mi is betartva az Operatív Törzs ajánlásait folytatjuk a munkánkat. Összességében azt mondhatom, hogy felvettük a kesztyűt.

Hogyan hathat középtávon a szektor működésére a Covid-19 járvány? 

A Covid-19 egyértelműen megmutatta, hogy a megújulóknak stratégiai jelentősége van az energiamixben.

Mialatt a honvédséget ki kellett vezérelni egyes erőművekhez, addig a megújulók beavatkozás nélkül termeltek, egyes időszakokban termelési csúcsokat beállítva. Pont az ellenkezője történt annak, mint amit a héják évek óta szajkóznak. A megújulók erősítik az országot. Befektetői szempontból is világos üzenetet adtak, stabil, alacsony kockázatú eszközökként viselkedtek. Jól kalkulálható hozamot nyújtva mindazoknak, akik ebbe fektettek.

A fosszilis energiahordozók árának meredek esése hogyan hat a megújulók elterjedésére, a zöld energetikai projektek relatív megtérülésére? 

Sehogy. A megújulókkal a fosszilisak nem versenyeznek. Pár éve még ez egy valós kérdés volt, ma már egyértelműen kettévált a mezőny. Egyre kisebb az a befektetői kör, aki egyáltalán még hajlandó fosszilisba fektetni. A (nagyobb) maradék csakis megújulóba fektet. A megújulók önmagukkal versenyeznek. Egyrészt zajlik egy erős technológiai verseny, ahol a PV szépen lassan átvette a vezetést a szél rovására, illetve országok versenyeznek, ahol a természeti adottságokon kívül a szabályozás, a szoft költségek jelentik a versenyelőnyt, illetve hátrányt. Egyébiránt kwh-ra vetítve nincs olcsóbb energiatermelő eszköz a fotovoltaikus technológiánál. Ezt a legutóbbi METÁR tender is szépen megmutatta.

Hogyan alakult a fotovoltaikus eszközök ára az elmúlt időszakban, és milyen trendekre számítanak a következő években?

Szépen esett és további mérsékelt esésre számítunk. Mindebbe még bele sem számoltam a disztruptív új technológiákat (perovszkit). Sokat várok a kétoldalú napelemektől, amelyek a visszavert sugárzást is hasznosítják. Ezen panelek nagyker ára jelenleg 50%-al haladja meg a sima mainstream monokristályos napelemekét. Ez ugyan soknak tűnik, de a tavaly termelésbe állított 3 MW-os erőművünk hagyományos paneljei drágábbak voltak mint most a kétoldalú. Remélem ezzel érzékeltettem, hogy mekkora technológiai forradalom zajlik.

A megújulók térnyerése a hálózatirányítástól és az infrastruktúrától jelentős fejlesztéseket, átalakításokat igényel. Ezen a téren mik a kihívások Magyarországon? 

Tegyünk tisztába egy kérdést. Ami Magyarországon triviális, hogy a beruházó állja a hálózatfejlesztés költségét, az például Németországban nincs így. Ott ez az elosztó feladata/költsége, amit aztán rendszerhasználati díjon keresztül leamortizál. Amikor költségről beszélünk ez nem két forint. Egy 50 MW-os erőmű esetén az alállomás költségei meghaladják az egymilliárd forintot, amit a beruházó térítésmentesen átad az elosztónak. Ugye érezzük, hogy lejt a pálya és ez nem segít abban, hogy az egyes projektek megtérülése javuljon. Az egyes elosztói területeken a standardok változnak, ami kihat a költségekre. Nem tartom elfogadhatónak, hogy vizesblokkot építtessen az elosztó egy beruházóval az alállomásába, mialatt ezek az alállomások mindegyike távvezérelt. Szóval azzal kellene kezdenünk, hogy megvizsgáljuk a fejlesztési igényeket, de ezzel párhuzamosan végig kellene gondolni, hogy mik azok az előírások, amelyek tényleg szükségesek és melyek a teljesen felesleges és idejétmúlt előírások. További megkérdőjelezhető gyakorlat a hálózati kapacitás sima felültervezése (vételezés és termelés összeadása). Valójában dinamikus terhelést kellene vizsgálni és mindjárt kiderülne, hogy a fejlesztési igények egy része felesleges. Ha ezzel a két házival megvagyunk, akkor lehet elkezdeni a valódi költségtervezést.

Teljes szemléletváltásra van szükség a rendszerirányítónál is mind a standardjait, mind a folyamatait, mind a kereskedési mechanizmusait tekintve. Újra kell gondolni a hálózati infrastruktúrát.

A végponti hálózati elemek megerősítése elkerülhetetlen, de érdemes lenne megvizsgálni, hogy piaci alapon hogyan lehetne ezeket a feladatokat kikönnyíteni. De ne csak más portáján sepregessünk. A KÁT-os láz lefutott. Autószerelőtől ügyvédig mindenki naperőművet “fejlesztett”. Ebből persze lett sok bukott, vagy csak csontvázgazdag projekt. Elkerülhetetlen a konszolidáció.

Mennyire támogató az európai, azon belül a magyarországi szabályozói, támogatási környezet a megújuló fejlesztésekhez?  

A Téli Csomag implementációja, ezen belül az erőművek kiegyenlítő energia költségének termelőre történő átterhelése elbizonytalanított sok beruházót. De azt nem mondanám, hogy váratlan fejlemény volt. Az áprilisi bevezetést mi már egy évvel megelőztük és zéró toleranciával számoltunk. Számos esetben kérdeztek bankok is minket, hogy mégis mivel számoljanak pénzáram szintjén. Nem tévedtünk. Egyébként azt gondolom, hogy a hazai kormányzati intézkedések nagyobb részt támogatják a szektort. Még akkor is, ha rendre vannak esetek, amik nem segítenek.

Állandó aggodalom, hogy a KÁT rendszert mégis szétszedik. Ezzel kapcsolatban gyakori érv, hogy drága. Ez egyszerűen nem igaz.

Az etalonként tekintett német rendszerben mai napig jelentős arányban vannak ottani KÁT projektek és egyáltalán nem a hazai árakon. Sokkal magasabb szinten. Tudomásul kell venni, hogy adott üzleti környezetben hoz meg egy beruházó egy döntést. Pont. Kedvenc sztorim az a mérnök úriember, aki mindig megvárta, hogy kijöjjön egy újabb modell a videokamerából, mert arra számított, hogy egyre olcsóbb lesz. Teltek az évek. A kamerák egyre olcsóbbak lettek, de sose vett. Végül a gyerekek felnőttek. Egy videó se készült róluk.

Hogyan értékelik a legutóbbi METÁR-tendert?  

Erős, jó verseny. A legagresszívebb árazású projekteket EPC-k adták be. Ők ugye az építésen nyernek. A termelésből származó marzs nem prioritás számukra. A tervezett technológia pedig egyértelműen a jelenleg ismert leghatékonyabb: napkövető, kétoldalú napelemekkel. A METÁR-nak két előnye van egy sima piaci projekttel szemben. Egy fair, meg egy kevésbé. Az első, hogy a cash flowt kiszámíthatóbbá teszi. A másik, hogy így nem vonatkozik rá a Robin Hood adó, ami a termelői árat legalább 10%-kal drágítja piaci esetén. Egyértelmű, hogy a Robin Hood adó alól ugyanúgy ki kell venni a piacra értékesítő megújulót, mint a KÁT/METÁR-ba értékesítőt. Ha a piacra termelő nem kér állami támogatást, legalább ne vessünk rá különadót. Vagy adóztassuk mindkettőt, de akkor meg számoljunk el a lelkiismeretünkkel és hagyjuk a klímacélokat.

Mennyire jellemző a hazai napenergiában a külföldi szereplők megjelenése? Mi mozgatja a jelenlétüket? 

Magyarország egyértelműen felkerült a befektetői térképre. Erős az európai vonal, de jelen van a keleti tőke is. Jellemző, hogy a nagyobb projekteket keresik, 20, de inkább 50 MW-tól. Van, akinek még ez is kevés.  Ugyanakkor az ekkora méretű projektek terveztetése, engedélyeztetése már nagyon komplex feladat. Ezt külföldi el se kezdi, de továbbmegyek a hazai nagy energetikai cégek sem rendelkeznek kellő kompetenciával, de főként rugalmassággal/döntési gyorsasággal, ami a fejlesztéshez szükséges. Ami külföldi szempontból kritikus, az a projektek transzparenciája, elszámoltathatósága, nagyvállalati döntéshozatalra való felkészítése. Sok hazai fejlesztő már a nyelvi, vállalati/kulturális akadályokat sem képes megugrani, de ezek megkerülhetetlenek.

Hol lehet a magyarországi áramtermelésen belül a megújulók arányának az optimuma? 

Ez egy nehéz kérdés. Az egyik paradoxon, amit tapasztalunk, hogy minél inkább nagyobb az arány, annál könnyebb az irányítás. Ez a tendencia látszik a német piacon is. A kiegyenlítő energia ára egyre jobban csökken a megújulók arányának növekedésével párhuzamosan. Ennek többféle oka is van, az egyik nyilván a portfolióhatás, a másik, hogy egyre több megújuló képes átvenni a korábbi fosszilis kiegyensúlyozó kapacitás egy részét.

Nagy kérdés, mi lesz Paks 2-vel. Én hiszek abban, hogy mindaddig, amíg nincs költséghatékony megoldás a szezonális energiatárolásra, addig kell egy alaperőmű.

Az is biztos, hogy egy nagyobb szélkapacitás jó ellensúlyt tudna képezni a gyenge őszi/téli PV termelésnek. Visszadobnám a kérdést! Long Islandet vagy Bloody Maryt szeretne? Bármelyiket kikeverjük.

Milyen termelői-fogyasztói egyensúlyra számít a következő években Magyarországon?

Azt gondolom, hogy a fogyasztás némiképpen nőni fog, ha továbbra is sikeres az ország iparpolitikája. Bár az elektromos autózás látványos, de összfogyasztás szintjén csak minimális növekedést okoz és mindezen mérsékelt prók mellett ott vannak az energiahatékonysági akciók. Jövő évtől indul a Kötelezettségi Rendszer. Tőle azért várok megtakarítást. Igaz itt is várok egy átterelődést gázról villanyra. Nem szabad elmenni ugyanakkor amellett, hogy a Mátrai erőművet lekapcsolják és

bár vannak tervek új gázkapacitásokra, személy szerint nem nagyon hiszek a megvalósulásukban.

Mindez újra azt vetíti előre, hogy a megújulók szerepe tovább fog nőni.

Milyen beruházásokat terveznek a következő években? 

Jelenleg is zajlik 11 kiserőmű kivitelezése, de a magunk részéről alapvetően a projektfejlesztésre koncentrálunk. Az elmúlt években sikeresen átestünk a tűzkeresztségen. Emeljük a tétet és a nagyerőművi projektekre koncentrálunk. A projektek jellegénél fogva alkalmazzuk az ismert kockázatmegosztási technikákat, bevonjuk a befektetőket időben. Ami a szolgáltatásokat illeti, tovább fejlesztjük mesterséges intelligencia alapú szolgáltatásainkat, egyértelmű cél, hogy minimalizáljuk a kiegyenlítő energia költségeit klienseinknek. Egyes nagyfogyasztók esetén vizsgálunk egyedi, izgalmas megoldásokat. Erről ma még nem beszélhetek, de remélem, hogy jövőre újra megkérdez.

Forrás: portfolio.hu