A FENNTARTHATÓ GAZDASÁG ELÉRÉSÉT CÉLUL KITŰZŐ KOALÍCIÓ BECSLÉSE SZERINT A JELENLEG AZ ENERGIAGAZDASÁG DEKARBONIZÁCIÓJÁRA FORDÍTOTT ÖSSZEGEKEN FELÜL ÉVENTE A GLOBÁLIS GDP MINTEGY 1-1,5 SZÁZALÉKÁNAK MEGFELELŐ PLUSZ BERUHÁZÁST KELLENE A KIBOCSÁTÁSCSÖKKENTÉS ÉRDEKÉBEN MEGVALÓSÍTANI.
A többlet beruházás szükségességére vonatkozó megállapítás megfelel a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) álláspontjának is, és szinkronban áll például a BP minap megjelent új jelentésével is, mely szerint csak a nap- és szélenergia termelés fokozására az aktuálisnál két-háromszor több beruházást, átlagosan évi mintegy 500-750 milliárd dollárt kellene fordítani. Az ETC által szükségesnek tartott beruházások a jelenlegi globális beruházások összegéhez képest csak viszonylag kisebb mértékű emelkedést jelentene, melyek a globális GDP mintegy negyedének felelnek meg, és a jelentés szerint nem befolyásolná érdemben a várható életszínvonalat.
Az ETC ugyanakkor azt is elismeri, hogy a jelentés példátlan kontextusban készült. Érvelésük szerint azonban a COVID-19 járvány rávilágított a világgazdaság rendszerkockázatokra való felkészületlenségére, a gazdaságélénkítést célzó masszív közkiadások pedig különleges lehetőséget jelentenek a gazdaság ellenálló képességének fokozására, ami ráadásul a világgazdaság növekedéséhez is hozzájárulna. Ez utóbbi megállapítások szintén összhangban vannak a témában született más szakértői anyagokkal.
Annak érdekében, hogy az emberiség elérhesse a Párizsi Klímaegyezmény célját, és 1,5 Celsius-fokban limitálhassa a globális felmelegedés mértékét az évszázad végéig, az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-ig nettó nullára kellene csökkenteni. A jelentés szerint ez technikai, gazdasági szempontból megvalósítható, egyes fejlődő országoknak viszont esetleg csak 2060-ra sikerülhet. A „nettó” azt jelenti, hogy a század közepén még fennmaradhat valamekkora, a negatív emissziós megoldásokkal ellensúlyozható emisszió, ami becslések szerint a jelenlegi kibocsátás körülbelül 5 százalékának felel meg.
A NEGATÍV EMISSZIÓS TECHNOLÓGIÁKRA AZONBAN TARTÓSAN NEM, CSUPÁN ÁTMENETILEG SZABAD TÁMASZKODNI, VAGYIS HOSSZABB TÁVON „NETTÓ” NULLÁRÓL ABSZOLÚT NULLÁRA KELLENE VISSZAFOGNI AZ EMBERI EREDETŰ SZÉN-DIOXID-, METÁN- ÉS EGYÉB ÜVEGHÁZGÁZ-KIBOCSÁTÁST
– áll a többek között az ArcelorMittal, a Bank of America, a BP, a kínai Államtanács Fejlesztési Kutatóközpontja (DRC), az EBRD, az HSBC, az Iberdrola, az Ørsted, a Shell, a Sinopec Capital, a Tata Group, a Volvo Group és a World Resources Institute által működtetett együttműködés jelentésében.
A szervezet mindemellett a cél eléréséhez szükséges, a 2020-as évtizedben meghozandó intézkedéseket is kijelöli a magyarul „Lehetővé tenni a kihívást – Egy nettó nulla (kibocsátású) gazdaság elérése” című (Making Mission Possible – Delivering A Net-Zero Economy) jelentésben. A jelentés szerint három átfogó lépésre van szükség a karbonmentes gazdaság megvalósításához:
- Az energiafelhasználást a feltörekvő országok életszínvonalának emelése közben is csökkenteni kell, mégpedig az energiahatékonyság radikális javításával, illetve a körforgásos gazdaság felé történő elmozdulással.
- A tisztaenergia-termelés fokozása olcsó, zöld energiaforrásokon alapuló masszív villamosenergia-termelő kapacitások a jelenleginél ötször-hatszor gyorsabb ütemben való építésével, miközben az olyan egyéb karbonmentes források szerepét is növelni kell, mint a hidrogén.
- A tiszta energia használatát a gazdaság minden szektorára ki kell terjeszteni, az épületek, a szállítás és ipar számos alkalmazásának villamosításával; valamint új, hidrogént, fenntartható biomasszát vagy a szén-dioxid-leválasztás és -tárolást (CCS) használó technológiák és eljárások bevetésével az olyan szektorokban, amelyek nem villamosíthatók, például a nehéziparban vagy a távolsági szállítás területén.
A világ energiafelhasználásában a következő években egyre nagyobb lesz a villamosenergia-fogyasztás részaránya, ezért a dekarbonizációhoz a „tiszta”, kibocsátásmentes elektrifikáción keresztül vezet az elsődleges út. Ez a cél a jelentés szerint könnyedén elérhető, köszönhetően a megújuló energia költségek drámai mértékű csökkenésének, ám mostantól a villamosenergia-kereslet növekedését teljes mértékben kibocsátásmentes forrásokból kell fedezni. Nincs szükség semmilyen új széntüzelésű erőmű építésére a gazdasági növekedés és az életminőség emelésének támogatására – fogalmaznak.
A szervezet úgy véli, az ebben az évtizedben való cselekvés döntő fontosságú a 2050-es cél elérhetősége szempontjából. A 2020-as évekre három kritikus prioritást jelöl ki, és arra vonatkozó gyakorlati ajánlásokat is tartalmaz, hogy a kormányok, vállalatok és egyéb érintettek hogyan tökéletesíthetik stratégiáikat és erősíthetik a Párizsi Klímaegyezményben foglaltak iránti elkötelezettségüket.
- Felgyorsítani a bizonyítottan kibocsátásmentes megoldások telepítését – a kormányoknak, befektetőknek és vállalatoknak kéz a kézben együtt kell működniük annak érdekében, hogy a gazdaság tiszta elektrifikációját lehetővé tevő masszív, karbonmentes villamosenergia-termelő kapacitások épüljenek fel.
- Megteremteni a megfelelő politikai és beruházási környezetet – a fosszilis energia támogatásának leépítésével és a kibocsátási költségek emelésével, illetve egyéb intézkedésekkel, például a feldolgozóipari termékek teljes életciklusát lefedő emissziós standardok bevezetésével. Ezek további ösztönző eszközei lehetnek a dekarbonizációnak, különösen azon területeken, ahol az egyéb eszközök elégtelennek bizonyulnak. A döntéshozóknak fokozniuk kell a pénzügyi intézetekkel való együttműködésüket azért, hogy az energiaintenzív iparágak is végrehajthassák saját zöld átmenetüket.
- A karbonmentes technológiák következő generációjának tömegtermelésének és piacra jutásának elősegítése, különösen azon szektorokban, ahol a kibocsátáscsökkentés nehezebb. Annak érdekében, hogy a 2030-as, 2040-es években nagy mennyiségben lehessen telepíteni, a kritikus technológiák (mint például hidrogén, fenntartható üzemanyagok, CCS) fejlesztését elősegítő kutatás-fejlesztésre nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Az új „zöld” termékek és szolgáltatások iránti keresletet meg kell erősíteni (például „zöld vásárlói klubok, közbeszerzések és termékszabályozások révén), továbbá biztosítani kell a kísérleti programok állami és privát forrásokból történő hatékony finanszírozását.
A jelentés teljes terjedelemben angol nyelven letölthető innen.
Forrás: portfolio.hu
