Lassan érik be az orosz szélenergia hasznosításának gondolata, de ma már az is látszik, hogy – gáz- és nukleáris nagyhatalmi státus ide vagy oda – Oroszországban sem lehet figyelmen kívül hagyni a megújuló energiákban rejlő lehetőségeket. Az első híradások a nagyratörő szélenergiás álmokról már több mint 3 éve megjelentek, de a most elkészült első, jelentős méretű projektet már gyorsan követhetik mások, még nagyobbak.
Az oroszok efféle vízióiról 2016 nyarán írtak először Nyugat-Európában. Akkor beszélt arról az akkori alelnök, Vladislav Bochkovtól, hogy a Roszatom akar lenni az a cég, amely szélenergia termelésben felzárkóztatja Oroszországot a világelithez. Állítólag már 2013 óta dolgoznak ezen a terven, a cég akkor megkapta feladatául azt is, hogy az ország számára a „nem nukleáris energiatermelésre” dolgozzon ki átfogó tervet.
Úgy gondolták 2016-ban, hogy ha az évtized végéig e projektekre elkölthetnek 1,3 milliárd dollárnyi pénzt, akkor nagyjából 610 MW szélerőművi kapacitást tudnak a hálózatra kapcsolni, ezáltal az ország teljes energiatermeléséből 4 százalékot már a megújuló energiából tudnának előállítani. Azt is bejelentették, hogy a szélfarmokat zömmel Krasznodar, Rosztov és Sztavropol környékén építik meg, és az első ilyen építmények 2018-ban tűnnének fel az orosz tájon.
Mégis belehúztak
Az akkor meglepőnek tűnő bejelentést látványos tettek nem követték, így az ügy elhalni látszott. A Roszatom legfrissebb hírlevelében azonban arról számol be, hogy a VetroOGK (a Rosatom szélenergia-részlegének, a NovaWindnek a leányvállalata) engedélyt kapott a 120 MW-os Bondarevszkaja szélerőmű megépítésére, a Sztavropoli régióban. Ez az engedély már idén sem az első tétel a NovaWind részéről; a cég 2020-ban két további szélerőmű építését is megkezdte. A dél-oroszországi határterületen épül a Karmalinovszkaja szélerőműpark, ami 60 MW kapacitású lesz, a Rosztovi régióban pedig Marcsenkovszkaja néven installálnak dupla akkora termelőerőt, 120 MW-ot.
A Roszatom leányvállalatának van már működő projektje is: az Oroszország déli részén, az északnyugati Kaukázusban található Adigeföldön épített szélerőmű. A NovaWind ide 60 darab, egyenként 2,5 MW teljesítményű szélturbinát telepített, így az Adigei szélfarm termelési kapacitása 150 MW.
(A fenti fotó 2020. július 31-én készült az Adigei szélerőmű területén, Shovgenovszki és a Giaginszki kerületek határán. Az Igor Onuchin, a TASSz fotósa által készített képhez tartozó felirat szerint „ez az állami atomenergia-társaság, a Rosatom első befejezett szélerőműve, amely Oroszország legnagyobb teljesítményű ilyen létesítménye”.)
A Roszatom mostani közleményében azt írta, hogy a következő lépcsőfokot a Kochubeevszkaja szélerőmű jelenti majd (amely ugyancsak a Sztravopoli területen épül), de annak már 210 MW lesz a felső termelési limitje. Az építésébe 2019 októberében bele is kezdtek, a legutóbbi hírek szerint a 84 darab 2,5 MW-os szélturbinából augusztusra 35 már állt, illetve felkészült a próbaüzem megkezdésére.
„Szeptemberre elkészül a barszuki elektromos alállomás, és az első áramellátás a szélgenerátoroktól a rendszerbe ez év vége előtt megtörténik” – mondta az en24news.com-nak Vitalij Sulzsenko, a sztavropoli terület energiaügyi, ipari és kommunikációs minisztere. Az új szélpark-rekorder bekapcsolását is 2020 végére tervezik. A Roszatom azonban 2023-ig összesen 1000 MW-ot kíván építeni.
Mint egy az ezerhez
Az biztosnak látszik, hogy az évek múlva elérhetőnek gondolt 1GW-nyi orosz állami szélenergia-termelési potenciál nem lesz elegendő az eredeti célok eléréséhez, mivel ezzel Oroszországot még az európai kontinentális elithez sorolni se lehet. De kezdetnek nem rossz ez akkor sem, ha Magyarországon e méretnek a harmada (329 MW) több mint 10 éve dolgozik a magyar hálózatra. Az oroszok azonban folyamatos kapacitásnövelést terveznek, ami a regnáló magyar kormányra egyáltalán nem áll. Így az sem meglepő, hogy egy friss tanulmány szerint 2030-ig Magyarországnak sikerül majd e téren is a sor végére kerülnie, és Ciprussal, illetve Máltával együtt az Európai Unió három legkevésbé ambiciózus tagállamai közé csúsznia.
Az 1 GW-nyi orosz szélenergia-potenciál nem sok, és ma már legfeljebb belépési küszöbnek tekinthető egy (nagyobb) ország számára. Az európai szélenergia-ipari szervezet (EWEA) 2020 elején publikált adatai szerint Európában csak 2019-ben 15,4 GW új szélenergia-kapacitást telepítettek, ezzel több mint 205 GW kapacitás állítható termelésbe.
Windeurope.org
A szélenergia az EU 28 tagállamát tekintve a felhasznált villamos energiának a 15 százalékát fedezte tavaly – Dániában ez 48 százalékot tett ki, de Írországban (33 százalék) és Portugáliában (27 százalék) sem volt kevés.
A legtöbb új szélpark a szárazföldön épült, összesen 11,6 GW. Az összesítése alapján az Egyesült Királyság produkálta a legnagyobb növekedést 2019-ben: a britek 2393 MW-os eredményében 1764 MW az új tengeri szélerőműves kapacitás és 626 MW a szárazföldi. Figyelemre érdemes Spanyolország produkciója is, amely alig maradt el a britektől, ám a 2319 MW-os eredménnyel úgy soroltak be a második helyre, hogy kizárólag onshore beruházásokat végeztek. A csak a szárazföldi terjeszkedéssel ráadásul nem voltak egyedül: az új szélparkokat a svédek, a franciák, a norvégok, a görögök, a törökök, az ukránok, az írek, az olaszok és a finnek is csak is így építették meg.
