Zöldítés helyett a drasztikus hatékonyságnövelést célzó beruházásokra fókuszálnak a kkv-k. Viszont hosszú távon ezek is csökkentik az ökológiai lábnyomukat.
Sorban lépnek vissza a korábban megpályázott vagy már nyertes, hosszabb távú és alacsony megtérülést jelentő vállalati zöldprojektektől a magyar kis- és közepes vállalkozások. Ehelyett a radikális költségcsökkentést és hatékonyságnövelést jelentő beruházásokban látják a kiutat a válságból – mutatnak rá elemzésükben a Virtuális Erőmű Program (VEP), Kelet-közép Európa legnagyobb zöldenergetikai programjának szakértői.
A jó hír azonban az, hogy noha sok, a fenntarthatóság jegyében indított energiahatékonysági projekt lekerült a napirendről, a vállalatok teljes életciklusára ható – a digitalizációt, a folyamatracionalizálást vagy a működési innovációkat célzó –, új típusú beruházások sokkal nagyobb mértékben, akár 30 százalékkal is csökkentik a cégek ökológiai lábnyomát.
Hatékonyságnövelésre hajtanak a cégek
„A válság által talán leginkább sújtott, a túlélésre fókuszáló kkv-szektor cégei most az energia- és rezsikiadások lefaragásánál jóval radikálisabb költségcsökkentési és hatékonyságnövelési beruházások és fejlesztések felé fordultak – emelte ki Molnár Ferenc. A mintegy 10 ezer vállalkozó partnerrel rendelkező VEP ügyvezetője hozzátette: minden korábbinál nagyobb az igény a radikális, akár 30-40 százalékos hatékonyságnövelést eredményező beruházások iránt. A kkv-k digitalizációval, folyamat- és termelési, valamint működési-szervezési innovációkkal vagy technika- és technológiaváltással kívánják jelentősen növelni hatékonyságukat.
Az utóbbi hónapokban sorban lépnek vissza a kkv-k a megújuló energiás vagy energiahatékonysági projektek megvalósításától, sőt, még a kapcsolódó uniós pályázatokat is visszavonatják, és a nyertes projekteket sem kívánják megvalósítani.
Fenntarthatóbb szerkezet, kisebb ökológiai lábnyom
Noha a zöldítési projektek háttérbe szorulásával látszólag a fenntarthatóság ügye zárójelbe került, valójában ezek a beruházások dimenzióugrást jelentenek a fenntarthatóság szempontjából, mert a vállalkozások teljes életciklusára hatnak – hangsúlyozza Molnár Ferenc. A kkv-k célja egyértelmű: a lehető legminimálisabbra kívánják szorítani a humánerőforrás és az anyagok mozgatásának igényét, az azzal járó korábbi költségeket, valamint az anyag- és energiaveszteségek mértékét.
A VEP szakértői úgy tapasztalják, hogy ez a szemlélet a konkrét beruházásokon túl is érvényesül: a cégek a korábban tervezett elektromosautó-beszerzések helyett csökkentik, vagy felszámolják a gépkocsi- és teherjármű flottáikat, áttervezik és optimalizálják az anyag- és energiaáramokat, továbbá a lehető legszélesebb körben fenntartják és működtetik az online kommunikációs elemeket és a home office lehetőségét. A standolást és kiállításokat felváltja a virtuális showroom, az edukációt a digitális oktatás és a webináriumok, a klasszikus tárgyalásokat pedig a webes konferenciák.
A VEP szakértőinek becslése szerint az új beruházásokkal – a költségcsökkentéssel párhuzamosan – a vállalatok teljes ökológiai lábnyoma átlagosan 30 százalékkal csökkenhet. Az anyag- és energiahasználat miatti lábnyom 15-20 százalékkal, a közlekedéshez kapcsolódó dimenzió akár 30-50 százalékkal, míg a termeléshez és gyártáshoz kapcsolódó, terület- és térhasználati rész mintegy 10-15 százalékkal lehet kevesebb.
