Napelem fogalmak, szolár fogalmak érthetően
Az alábbiakban sok fontos fogalom jelentését magyarázzuk el napelem és napkollektor témával kapcsolatban.
Abszorpció (fényelnyelés)
Az Abszorpció egy fizikai jelenség, amely azt jelenti, hogy egy anyag elnyeli egy adott hullámhosszúságú fényt, amelynek energiáját átalakítja más formákra, például hővé vagy elektromos energiává. Ezen folyamat során a fény energiája csökken, és a színe változik, ha a fény áthalad a folyadékon vagy szilárd testen. Az abszorpció mértéke az adott anyag tulajdonságaitól függ, beleértve a színét, a fényáteresztő képességét és a fényelnyelési képességét.
AC
Az AC jel (Alternating Current) egy váltakozó áramú jel, amely folyamatosan változik az áramiránya és az erőssége. Az AC jel az alternátorok által termelt áram, amelyet a háztartásokban és az ipari felhasználásban használnak. Az AC jel előnyösebb, mint a DC jel (Direct Current), mert könnyen szállítható nagy távolságokon anélkül, hogy veszteségek lennének, valamint könnyen szabályozható. Az AC jel jele az áramirány és az erősség változásának sinusoidális formája.
Ad-Vesz (szaldós) mérő
Kétirányú mérésre alkalmas fogyasztásmérő. Hálózatra tápláló rendszer esetén a fölösleges (háztartási fogyasztáson felül) termelt villamos energiát a hálózatba tápláljuk vissza. A fogyasztó által megtermelt villamos energiát az áramszolgáltató átveszi – a mérés elvéből eredően – a szolgáltatott egységáron. A naperőmű által termelt villamos energia és a közcélú hálózatból vételezett villamos energia különbözetét fizetjük, többlet termelés esetén pedig visszakapjuk a szolgáltatótól.
A fotovoltaikus villamosenergia termelés történelme
A fotovoltaikus (PV) technológia elsőként 1954-ben jelent meg, amikor a Bell Labs kutatói először írták le a szilícium segítségével történő fotovoltaikus jelenséget. Azóta a PV technológia folyamatos fejlődésen ment keresztül, amelynez köszönhetően ma már hatékony és könnyen elérhető alternatív energiaforrásként szolgál a nukleáris és a fosszilis energiával szemben. Az első prototípus PV modulok a 60-as években készültek, és elsősorban űrállomások és műholdak energiatermelésére használták őket. Az 1970-es évektől kezdve a PV rendszerek egyre népszerűbbé váltak a megújuló energiaforrások használatának növekedése miatt, és jelentős fejlődésen mentek keresztül, amelynek köszönhetően a költségek jelentősen csökkentek.
Az 1980-as évektől kezdve a fotovoltaikus rendszerek egyre népszerűbbé váltak a lakossági és vállalati felhasználás számára is. Az 1990-es években a PV technológia tovább fejlődött, és a rendszerek egyre hatékonyabbá váltak, ami növelte a használatukat az önálló energiatermelésre. Az 2000-es évektől kezdve a fotovoltaikus rendszerek tovább csökkentek a költségeik, és egyre népszerűbbek a megújuló energiaforrások használatának növekedése miatt.
Jelenleg a világon több millió otthon és vállalat használja a fotovoltaikus rendszereket önálló energiatermelésre, és a PV technológia tovább fejlődik, hogy növelje hatékonyságát és csökkentse a költségeit. A fotovoltaikus energia termelése a megújuló energiaforrások használatának növekedése miatt egyre népszerűbb, és fontos szerepet játszik a környezetvédelmi célok elérésében és a fenntartható energiatermelés támogatásában.
Air Mass – AM
Légkör tisztasági tényező, ennek értéke közép-Európában 1,5.
A napsugárzás a Föld légkörének szélén 1.325-1.408 W/m2. Ez a napállandó, mely érték az évszakok függvényében változik, átlagos értéke 1.367±3% W/m2.
Ezt a sugárzást AM 0-val jelöljük. Az „AM” az angol Air Mass (légréteg) elnevezésből adódik, a „0” érték pedig azt mutatja, hogy a fény még csak „0 légkör” hosszúságot tett meg a légkörben.
Ha a napfény az atmoszférán átvezető legrövidebb utat választja, azaz merőleges besugárzás esetén az Egyenlítőnél azt AM 1-gyel jelöljük. („1 légkör” hosszúságot tett meg a légkörben) A napsugárzás a Föld atmoszféráján megtett merőleges útja során visszaverődik, szétszóródik és elnyelődik, de még így is – ha nem felhős az ég – kb. 1.000 W/m2 eléri a földet.
Ezzel ellentétben a nem merőleges napsugárzás Európában évközben eléri az AM 1,5-ös értéket (1/sin 41,8°: napsugárzás AM értéke Közép-Európában)
A technikai adatok ezekre, a standard értékekre vonatkoznak:
névleges feltételek: AM = 1,5 és STC: 1000 W/m2
cellahőmérséklet T: 25 °C
Akkumulátor
Az akkumulátor egy elektromos tárolóeszköz, amely energiát tárol, és később akkor bocsát ki, amikor szükséges. Az akkumulátorok elektromos áramot tárolnak anélkül, hogy kapcsolatban kellene lenniük egy külső energiaforrással.
Az akkumulátorok különböző fajtái közé tartoznak:
Plüsszöld akkumulátorok: a leggyakrabban használt akkumulátor típus, amely széles körben használható háztartási eszközökben és járművekben.
Lítium-ion akkumulátorok: a legújabb fejlesztésű akkumulátorok, amelyek kis méretük és nagy kapacitásuk miatt ideálisak a mobil eszközökben és az elektromos járművekben.
NiCd akkumulátorok: az egyik leggyakrabban használt akkumulátor típus, amelyet főként játékszerekben és eszközökben használnak.
NiMH akkumulátorok: az egyik legújabb fejlesztésű akkumulátor típus, amely nagyobb kapacitást biztosít, mint a NiCd akkumulátorok.
Az akkumulátorok egyéb fajtái közé tartoznak még a zselés akkumulátorok, a plombás akkumulátorok, és a szervetlen lítium-ion akkumulátorok.
Alállomás
Azon zárt terület, amely tartalmazza a hálózat vonali fűberendezéseken kívüli többi fűberendezését. (Így az erőművek hálózati kapcsolóberendezéseit tartalmazó alállomások is ide tartoznak.)
Alállomási főberendezés
A transzformátorok, gyűjtősínek, ezek és a vonali főberendezések kapcsoló berendezései.
Alfogyasztó
Jelen szabályzat szempontjából jelenti azt a felhasználót, akit mért magánvezetékről látnak el villamos energiával, és a rendszer-használati díjakat az elosztói engedélyessel számolja el.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség ingyenesen és kötelezettségektől mentesen biztosítja Önnek a napelem és napkollektor árajánlat kérés lehetőségét 300 megbízható, elismert tagvállalataitól!
Állomásfelelős
Az állomásfelels az Elosztói Engedélyes, vagy az üzemeltető személyi állományába tartozó azon személy, akit az üzemeltető kijelölt és felhatalmazott arra, hogy az alállomás vagy annak egy jól elhatárolt része feszültségmentesített állapotú munkára való átadása és feszültség alá helyezhetősége tekintetében egyszemélyi felelősséggel képviselje az illet? üzemeltető üzemeltetési hatáskörébe tartozó alállomásban (NAF/KÖF, KÖF/KÖF alállomás és KÖF kapcsolóállomás) és azok biztonsági övezetében munkát végző összes munkacsoportot az üzemirányító felé, és az üzemirányítót a munkacsoportok felé.
Amorf szilícium
Az amorf szilícium az a szilícium-alapú anyag, amelynek molekuláris szerkezete rendezetlen, nem rendelkezik rendezett kristályszerkezettel. Az amorf szilícium alacsony előállítási költségű, és könnyen előállítható, ezért a napelemgyártásban széles körben használják.
Az amorf szilícium alapú napelemeknek több előnyös tulajdonsága is van:
Alacsony előállítási költség: Az amorf szilícium alacsonyabb előállítási költséggel jár, mint a kristályos szilícium alapú napelemek, így olcsóbb alternatívát jelent a napelemgyártásban.
Magas hatásfok: Az amorf szilícium alapú napelemek magasabb hatásfokkal rendelkeznek, mint a kristályos szilícium alapú napelemek, ami azt jelenti, hogy több energiát tudnak eltárolni.
Könnyű telepítés: Az amorf szilícium alapú napelemek könnyen telepíthetők, és nem igényelnek olyan összetett berendezéseket, mint a kristályos szilícium alapú napelemek.
Kiváló flexibilitás: Az amorf szilícium alapú napelemek rendkívül rugalmasak, és könnyen formázhatók, ezért sokféle felületen telepíthetők, például a fényesen csillogó felületeken is.
Analemma
Az Analemma egy ábra, amely az egy adott helyen a Nap pozícióját jeleníti meg az év során. Az analemma a Nap déli fölkelése és déli leszállása közötti idő alatt készült fotók összesítésével készül.
A napelemes rendszerek tervezésénél az analemmát használják az optimalizáláshoz. Az analemma segítségével megtudhatják, hogy a Nap melyik időpontban áll a legmagasabb szögben a napelemek fölé, és melyik időpontban áll a legalacsonyabb szögben, hogy a lehető legtöbb napenergiát tudják elkapni. Az analemma alapján kiszámíthatják a napelemek optimális dőlésszögét és orientációját is. A napelemes rendszerek tervezői ezáltal megtudhatják, hogy mikor kell a napelemeket állítani, hogy a lehető legtöbb napenergiát tudják elkapni.
A napelem működési elve
A napelem működési elve a fotovoltaikus effektuson alapul. A fotovoltaikus effektus lehetővé teszi, hogy a fény energiáját elektromos árammá alakítsák. A napelemek fotovoltaikus sejtekből állnak, amelyek szilícium vagy egyéb félvezető anyagból készülnek. Amikor a napfény a félvezető anyagra érkezik, a fotonsugarak energiája hozzárendelődik az elektronokhoz, és a félvezető anyag elektromos töltést generál.
Ez a töltés egy p-n átmeneten keresztül a félvezető anyag szerkezetének két rétegére, a „p” rétegre és a „n” rétegre, áramlik, ahol a töltések ellentétes polaritásúak. Az áram a külső vezetőkön keresztül terjed, és az áramforrásokból származó áramot generál. A napelem rendszerek általában több napelem sejtből állnak, hogy nagyobb teljesítményt biztosítsanak. Az egyes sejtekből álló napelemek a vezetékeken keresztül kapcsolódnak össze, és az összes áram egy inverterbe kerül, amely a DC áramot AC árammá alakítja. Az invertert a ház elektromos rendszeréhez csatlakoztatják, hogy az áramot felhasználhassák.
A termodinamikus szolár rendszer története és működési elve
termodinamikus szolár rendszer egy olyan rendszer, amely a napfény energiáját hasznosítja a víz melegítésére, illetve az épület fűtésére. A története a 70-es évekre nyúlik vissza, amikor a szakértők elkezdték fejleszteni a rendszereket, hogy alternatív módját biztosítsák az épületi fűtésnek.
A termodinamikus szolár rendszer működési elve a következő: a napfény a szolár kollektorba jut, ahol a napsugárzás által generált hőenergia átmelegíti a folyadékot, amely aztán a hőcserélőbe jut. A hőcserélőben a folyadék átadja a hőenergiát a fűtőrendszernek, amely aztán a házban jut a fűtéshez. Ha szükséges, a rendszer által termelt melegvizet is használhatjuk a melegvizes rendszerre.
Azóta a termodinamikus szolár rendszerek fejlődtek és sokat javultak, aminek köszönhetően népszerűbbek lettek az épületi fűtés alternatív módjaként.
A vákuumcsöves kollektor és működési elve
A vákuumcsöves kollektor egy másik típusú Napenergia-hasznosító rendszer, amely a síkkollektorral ellentétben vákuumcsövek használatával működik. A vákuumcsövek elősegítik a hőenergia eltávolítását a kollektorból, és a hőátadást a hőhordozó anyaghoz.
A vákuumcsöves kollektor működési elve a következő:
A Nap sugárzása a vákuumcsövek buráján áthalad, amelyek megőrzik a hőt és megvédik a kollektort a környezeti hatásoktól.
A vákuumcsövekben található hősugárzó réteg átadja a hőenergiát a folyadék hőhordozó anyagának.
A hőenergia átadása után a folyadék hőhordozó anyag eljut a hőcserélőbe, ahol a hőenergia átadásra kerül a fűtési rendszernek.
Az így előállított hőenergia fűti a házat vagy használható meleg víz előállítására.
A vákuumcsöves kollektor képes magasabb hőmérsékleteket elérni, mint a síkkollektor, és jobban működik alacsonyabb hőmérsékletek mellett is. Azonban a vákuumcsövek ára magasabb, mint a síkkollektor üvegburái, és kevésbé rugalmasak, ha a kollektor berendezését módosítani kell.
A világ napelem termelése a kezdetektől a napjainkig:
A világ napelem termelése az évek során jelentősen növekedett, az elmúlt években pedig folyamatosan gyorsuló ütemben. Az alábbi adatok a Global Market Outlook for Photovoltaics 2021 jelentés alapján készültek, és az évente megtermelt napelem kapacitást jelzik GW-ban (gigawattban):
2006: 2.5 GW
2007: 3.3 GW
2008: 4.0 GW
2009: 5.0 GW
2010: 7.0 GW
2011: 15.0 GW
2012: 27.0 GW
2013: 38.0 GW
2014: 45.0 GW
2015: 56.0 GW
2016: 75.0 GW
2017: 97.0 GW
2018: 109.0 GW
2019: 121.0 GW
2020: 140.0 GW
Ezek az adatok jól mutatják a napelem termelés növekedését az elmúlt években, amely azt jelzi, hogy a megújuló energiák iránti igény folyamatosan nő. Az előrejelzések szerint a világ napelem termelése továbbra is növekedni fog a következő években, és a jövőben egyre több ország fog hozzájárulni a megújuló energiák használatának növekedéséhez.
Árnyékolás
A közvetlen napsugárzást megakadályozzák a napelemeket árnyékoló tárgyak, például kémények, fák és antennák. Az ebből eredő veszteség akár egész panelek teljesítményét is képes lerontani, így erre különösen kell figyelni a tervezés során.
Backup (tartalék) rendszer
Olyan hálózatra kapcsolt rendszereknél, ahol a tápellátás alternatív energiaforrásból (napelemekkel töltött akkumulátor, aggregátor, stb.) is megoldható, áramszünet esetén egy automatizmus néhány milliszekundum alatt átkapcsol a másodlagos forrásra az energiaellátás folytonosságának biztosítása érdekében.
Báriumgetter
A getter kémiailag reagáló anyag, amely a vákuum lehető leghosszabb ideig történő fenntartását szolgálja. A getter felületén lévő atomokkal közvetlen kémiai kötésbe lépnek a gázmolekulák, vagy szorbciós folyamat által lesznek lekötve a gázmolekulák. Így „be lesznek fogva” a gázmolekulák. Az ismert elektromos fénycsövekben gyakran alkalmaznak ehhez bárium ötvözeteket. Elterjedt getter anyagok még a fémbárium mellett a bárium—alumínium ötvözetek és a fémmagnézium.
Betáplálási mérő
Nem ad-vesz mérős elszámolás esetén (50 kVA felett) a termelt energia mérése egy önálló mérővel történik, ez a betáplálási mérő.
Betáplálási tarifa
Az adott ország törvényi szabályozásának megfelelő ár, amin az áramszolgáltató átveszi a megtermelt villamosenergiát – nem ad-vesz mérős elszámolás esetén.
Besugárzás (irradiance)
A besugárzás az egységnyi felületre eső sugárzott teljesítmény. Jele E.
Definíciós egyenlete: E= dɸ / dA. Mértékegysége. [E] = W/m².
A Napból a föld felszínére merőleges beesés mellett érkező átlagos teljesítmény 1.367 W/m², amit napállandónak nevezünk.
A besugárzási mennyiség definíciójának szemléltetése 
Bypass (áthidaló, átereszt?) dióda
A Bypass dióda a napelemek része, amelynek funkciója a panelen keletkező túláram védelme. Az amikor a napelem panel hőmérséklete emelkedik, vagy amikor az égő napsütés miatt túl sok áram áramlik a panelen keresztül, akkor a Bypass dióda bekapcsol, és átirányítja az áramot, így megvédi a panel elektronikai összetevőit a túláramtól.
A Bypass dióda a napelem panelen belüli széria kapcsolású elem, amelynek segítségével a túláram áramkörön kívül áramlik, anélkül, hogy a napelem panelre káros hatással lenne. A Bypass diódák az egyszerű telepítést és a hosszú élettartamot is segítik, mert megvédik a napelem panel elektronikai összetevőit a túlterheléstől, és ezáltal javítják a rendszer hatásfokát is. Azaz a Bypass dióda a napelemek hatékonyságának növelését és élettartamának meghosszabbítását szolgálja.
DC és szerepe a napelemes rendszerekben
DC az angol Direct Current (közvetlen áramerősség) rövidítése, és a napelemes rendszerekben a fotovoltaikus panelen keletkező áram jellegét jelenti.
A napelemes rendszerekben a DC áramot először egy átalakító (inverter) használatával AC-vé (Alternating Current, váltakozó áramerősség) kell alakítani, mert az áramerősségnek AC-nek kell lennie ahhoz, hogy az áramfelhasználók (pl. lakások, irodák, stb.) tudják használni. Az inverter átalakítja a DC áramot AC-vé, és ennek alapján tudják a napelemes rendszerek elosztani az áramot az épületen belül.
Egy napelem panelen keletkező DC áram közvetlenül nem használható, ezért fontos a megfelelő átalakítás a napelemes rendszer hatékony működéséhez. A DC áram jelentős szerepet játszik a napelemes rendszerekben, mert ez az alapja a rendszer hatékonyságának és a megtermelt energia elosztásának.
Degradáció
A napelem degradáció azt jelenti, hogy a napelem panelen keletkező áram mennyisége idővel csökken. A degradáció oka lehet a panelen bekövetkező károsodás, az időjárási tényezők, a természetes öregedési folyamat, vagy a rossz minőségű anyagok használata a panel gyártásakor.
A degradáció mértéke általában az idő előrehaladtával csökken, és az adott napelem panel élettartamától is függ. Általában a napelem panel élettartama 20-25 év, de a degradáció mértéke ennél is kevesebb lehet, ha a panel minősége nem megfelelő, vagy ha a környezeti tényezők (pl. magas hőmérséklet, erős napfény, szél, stb.) káros hatással vannak a panelre.
A napelem degradáció figyelmen kívül hagyása a napelem rendszer hatékonyságának csökkenését eredményezheti, ami a termelt energia mennyiségének csökkenéséhez vezethet. Ezért fontos, hogy a napelem rendszereket rendszeresen ellenőrizzék, és a szükséges karbantartási munkálatokat elvégezzék a degradáció minimalizálása érdekében.
Delelés
lsd. Kulmináció
Diffúz (szórt) sugárzás
A diffúz sugárzás a fény, amelynek forrása a felhők, a légkör, vagy más tárgyak, és amelynek nincs egy iránya. A diffúz sugárzás terjed a légkörben, és az égen lévő felhők által terjed.
A diffúz sugárzás a napelem rendszerekben is jelentős szerepet játszik, mivel a napelem panelen érkező fény egy része diffúz sugárzás formájában érkezik. A diffúz sugárzás a napsütötte időszakokban is jelen van, és lehetővé teszi a napelem rendszerek energia termelését, akkor is, ha a direkt (nyílt) sugárzás erőssége csökken.
A diffúz sugárzás hatásának növelése a napelem rendszerek tervezésénél javíthatja a rendszer hatékonyságát, ezért fontos figyelembe venni a napelem rendszer tervezése során.
Direkt (közvetlen) sugárzás
A direkt sugárzás a napsugárzás, amelynek forrása a Nap, és amelynek van egy meghatározott iránya. A direkt sugárzás a napsütötte időszakokban érkezik a Földre, és a legerősebb fényforrás.
A direkt sugárzás a napelem rendszerek számára a legfontosabb fényforrás, mivel ez biztosítja a napelem panelen keletkező legnagyobb áramerősséget, ami a legnagyobb energia termelést eredményezi.
A direkt sugárzás hatásának optimalizálása a napelem rendszerek tervezésénél fontos szerepet játszik a hatékony működés érdekében. Ennek érdekében a napelem panelek irányát és dőlésszögét a direkt sugárzás érkezési irányához kell igazítani, hogy a lehető legtöbb direkt sugárzást érhesse el a napelem panel.
Dőlésszög
A vízszintes és a napelem síkja által bezárt szög. A telepítési hely határozza meg, mi az optimális beállítás, hazánkban az a szög 30-35° között van. Jelentősen befolyásolja a napelem rendszer hatékonyságát. Részletesen írtunk róla a Napelem ideális dőlésszöge című cikkben.
Ezer tető program Németország
Az „Ezer tető” program Németországban a 2000-es évek közepén kezdődött, és célja a lakossági épületek tetőin lévő fotovoltaikus rendszerek telepítésének növelése volt. A program támogatást nyújtott a lakosságnak a fotovoltaikus rendszerek telepítésének költségeinek fedezéséhez, valamint növelte a megújuló energiatermelés arányát Németországban.
Az Ezer tető program keretén belül több százezer lakossági épületet érintett, és jelentősen hozzájárult a fotovoltaikus energiatermelés növekedéséhez Németországban. Az eredmények jók voltak, és a program folytatódik a jelenlegi formájában, amely lehetővé teszi a lakosság számára, hogy részt vegyen a megújuló energiatermelésben, és hozzájáruljon a környezetvédelmi célok eléréséhez.
A program adatai szerint Németországban jelenleg több mint 1,5 millió lakossági épület rendelkezik fotovoltaikus rendszerrel, és évente több tízezer új rendszer kerül telepítésre. Az Ezer tető program jelentős hozzájárulást nyújtott Németország megújuló energiatermelésének növekedéséhez, és továbbra is támogatja a megújuló energiák használatának növekedését.
EPH (Egyen Potenciálú Hálózat)
A létesítményen belüli minden fémhálózatot, nagy kiterjedésű fém felületet galvanikusan össze kell kötni egymással, majd csatlakoztatni kell az épület érintésvédelmi hálózatába, így minden fém szerkezet és a talaj is azonos potenciálon van.
EVA
A napelem beágyazásázáshoz, alkalmazástól függően különféle anyagok, felépítések és gyártási eljárások használatosak. A rövid élettartalmú termékekhez, amelyek nincsenek nagy igénybevételnek kitéve, rendszerint egy felületi bevonat elegendő védelmet jelent. A kültéri moduloknál azonban teljes hermetikus lezárás szükséges a mechanikai stabilitás, az időjárás elleni védelem és az villamos szigetelés biztosítására. Általában a napelem két, átlátszó műanyag hordozóréteg közé van beágyazva. Az előlapi hordozóanyag lehet alacsony fémtartalmú szolár üveg, akrilüveg, teflon vagy más átlátszó műanyag. A hátsó oldalon rendszerint üveget, átlátszatlan szintetikus anyagot (Tedlar) vagy fém felületet használnak. A kitöltő anyag rendszerint EVA (Ethyl-Vinyl-Acetat), teflon vagy kiöntőgyanta.
A szabvány modulokat rendszerint EVA-val szigetelik. Ebben a gyártási eljárásban egy vékony réteg EVA-t visznek az első üvegrétegre, ezt követik a napelemek, majd egy újabb EVA réteg, végül a hátsó hordozó anyag, ami rendszerint egy másik üvegréteg vagy műanyag réteg. Ezután az egész szerkezetet alacsony nyomás és túlnyomás alkalmazásával magas hőmérsékleten laminálják.
A folyamat során az EVA réteg megolvad, összeragasztja a két hordozóréteget, körbeveszi a napelemeket és a villamos részeket minden oldalról. Ez a módszer 2 m x 3 m maximális modulméret előállítását teszi lehetővé. A hordozóanyagtól függően különböző laminálási elrendezések valósíthatók meg.
Fehér fény
A napfényben minden hullámhosszúságú (színű) fény jelen van. A keveredés eredménye a napfény fehér színe a látható tartományban.
Fényelnyelő bevonat
Egy rendkívül vékony réteg a napelemet borító üvegen, ami megakadályozza, hogy a fény reflektálódjon a felületről. Az a fény, ami visszaverődik, nem termel villamos energiát, így ennek elkerülésére törekednek a panelgyártók.
Flash-lista
A modulgyártó minden modul teljesítményét megméri a végellenőrzéskor egy villanó fény (Flash) segítségével, amit Flasher-teljesítménynek neveznek. Flash-listát lehet kérni nagy mennyiségű modul vásárlásakor.
Ezek a teljesítményértékek pontosabbak, mint a típusetiketten megadottak, mivel ezek az előbbi adatok a gyártási pontosság ingadozásait (pontatlanság) is figyelembe veszik.
Ezek az ún. Flasher-napszimulátorok A, B és C osztályban vannak besorolva, attól függ, hogy milyen jól tudnak STC körülményeket teremteni. A legjobb osztályú az A minősítésű készülék.
Foton
Az elektromágneses sugárzás kettős természetű alkotó eleme: részecskének és hullámnak is tekinthet?, attól függően, hogy milyen kölcsönhatásban vesz részt.
Fotovoltaikus
Lsd. részletes cikkünket Fotovoltaikus jelentése címmel.
Földrajzi hosszúság
A pólusokon áthaladó, a Föld felszínén fekvő virtuális körök szögtávolsága fokokban, a greenwichi 0° hosszúságtól kiindulva keleti és nyugati (±) irányban, a földrajzi helyek meghatározására.
Földrajzi szélesség
Az Egyenlítőtől északra és délre fekvő virtuális körök szögtávolsága a Föld felszínén, a földrajzi helyek meghatározására.
Függőleges árnyékszög
A Nap magassági szögének az a komponense, amellyel a homlokzatra merőleges síkban mérhető a Nap horizontsík fölötti állása.
Globális sugárzás
A Nap sugárzási teljesítményének mérésére használatos fizikai jellemző. Globálsugárzás alatt egy 1 m2 nagyságú, vízszintes felületre időegység alatt érkező összes sugárzási energia mennyiségét értjük. Ennek megfelelően mértékegysége: J/s.m2 = W/m2. A globálsugárzás értéke nagymértékben függ a Nap állásától (évszak, napszak), és a légköri viszonyoktól (felhők, levegő relatív páratartalma).
Greenwich
Az Old Royal Naval College területén elhelyezett Nullmeridián vonalát jelölő remekmű és az épület kerítésén a tábla.
London legismertebb városrészén Greenwich-en keresztül megy át a 0. hosszúsági kör, azaz a Nullmeridián. Geográfusok számára különösen fontos jelentősségű a Greenwich Mean Time (GMT), ami 1928-ig a világidőt jelezte, amit aztán az egyetemes világidő az UTC (Coordinated Universal Time) váltott le.
A megfigyelő hosszúsági koordinátája az a ϕ szög, amit a megfigyelő helyén átmenő hosszúsági kör és a greenwichi 0°, hosszúsági kör síkja alkot. Ennek a szögnek a meghatározására meg kell mérnünk, hogy mikor delelt a nap (vagyis az árnyék mikor volt a legrövidebb, mikor volt éppen észak-déli irányú).
Greenwichben pontosan 12 óra 0 perckor delel a Nap. A megfigyelő helyén korábban vagy későbben delel, éppen annyi idővel, amennyi idő alatt a Föld ϕ szöggel fordul el.
A Földön deleléstől delelésig átlagosan egy nap, azaz 24 óra telik el. Ennyi idő alatt a Föld valamivel több, mint 360°-ot fordul, vagyis 1 óra alatt hozzávetőlegesen 15°-ot. Ezért a Földön kijelölt időzónák elvileg 15°-onként követnék egymást, ha az országhatárokra nem lennénk figyelemmel.
Az is kiszámítható, hogy a Földnek 1°-os elforduláshoz lényegében 4 percre van szüksége. Az időzónákat úgy jelölték ki, hogy a nyugati határukon 12 óra 0 perckor, a keleti határukon pedig 11 óra 0 perckor deleljen a Nap. ( lsd. Időzóna)
Ha mi a GMT+1 időzónában vagyunk, akkor földrajzi hosszúságunk a 15° és a 30° közé esik. A Nap pedig valamikor 11 óra x perckor fog delelni. (A nyári időszámítás szerint ehhez még egy órát hozzá kell adnunk, vagyis nyáron a delelés 12 óra x percre várható!).
Grid parity
A hálózati ár-egyenlőség időpontja; az a pont, ahol a megújuló forrásból nyert villamos energia ára megegyezik a hagyományosan termelt energia árával.
Hatásfok
A napelemek hatásfoka a panel által termelt energia és a panelre érkező fény által juttatott energia arányának mértéke. Azaz, a hatásfok jelzi, hogy a napelem panel hány százaléka a beérkező fényenergiából áramenergiává alakul.
A hatásfok a napelem panel típusától, technológiájától, kialakításától, és a környezeti tényezőktől (pl. hőmérséklet, páratartalom, stb.) függ. Az átlagos napelem panel hatásfoka 10-20% között mozog, de vannak magasabb hatásfokkal rendelkező panelrendszerek is.
A hatásfok javítása a napelem rendszerek tervezési és fejlesztési folyamatának fontos célja, mivel ez növeli a rendszer hatékonyságát, és növeli a rendszer által termelt energia mennyiségét.
Helyi idő
A 0°-os hosszúságtól kelet felé 15° hosszúságonként egy órával növekvő, nyugat felé csökkenő óraidő. Csillagászatilag csak a 15°-os és ennek többszörösei mentén fekvő hosszúságokon egyezik a közepes napidővel. Ezektől a hosszúságoktól kelet-nyugat felé 7,5° szögtávolságig terjedően egységesen használt ún. „pontos idő”, vagy zónaidő. A zónák kiterjedése politikai határok miatt eltérhet ettől a szabálytól. A zónán belül zónaidőnek is szokták nevezni (Oroszország 9 időzónával rendelkezik).
Helyi középidő
A Föld egyenletes pályamozgásának feltételezésével számított, a földrajzi hosszúságoknak megfelelő közepes napidő. Magyarországon a közepes idő =: zónaidő („pontos” idő) + (a vizsgált földrajzi hely hosszúsága fokokban -15°) x 4 perc.
Heterojunction solar cell működési elve
A heterojunction napelem működési elve a fotovoltaikus (PV) napelemek kategóriájába tartozik, ahol a fény energiáját villamos energiává alakítják. Az alapja annak, hogy két különböző anyagból készült sejtet helyeznek egymásra, amelyek különböző elektronikus tulajdonságokkal rendelkeznek.
A heterojunction sejtek alapjának két rétege kristályos szilícium, ahol az egyik réteg n-típusú, míg a másik p-típusú. A n-típusú réteg nagyszámú szabad elektronnal rendelkezik, míg a p-típusú réteg hiányos elektronokkal rendelkezik. Az egymásra helyezett rétegek hatására az elektronok a p-típusú rétegbe mozognak, és villamos energiává alakulnak.
Az így kialakított heterojunction sejt javítja a napelemek hatékonyságát, mivel jobban képes kezelni a fényt, és a sejtek összekapcsolásának a hatása is javul. A heterojunction napelemek elterjedődnek a napelem piacán, mivel növelik a napelemek hatékonyságát és a termelési költségeket is csökkentik.
HIT cella
A kristályos és az amorf cellák keveréke (pl. Sanyo; HIT, ang. Heterojunction with Intrinsic Thin layer). A HIT cellák vastagsága csak 0,2 mm a kristályos cellák 0,3 mm-es vastagságával ellentétben, de a 17%-os hatásfokot is elérhetik. A HIT-celláknál monokristályos szilícium wafererekről beszélünk, amik 2 rétegű szilícium rétegben fekszenek. A magasabb energiahozam a magasabb hőmérséklet és a sugárzási spektrum jobb hatásfokú kihasználásában rejlik.
A HIT napelemek sokkal jobb hőmérsékleti tulajdonságokkal bírnak és nagyobb hatásfokúak, mint a hagyományos kristályos szilícium napelemek.
Hot spot
Sorosan kötött napelemeknél, ha egy cellatartományt árnyékhatás ér, az nem vesz részt a termelésben, hanem áramkörileg ellenállásként viselkedik. Az így létrejött ellenálláson az átfolyó áram hőt generál, ami a cellák sérüléséhez vezethet, ezért bypass diódákkal kell az áram útját alternatív úton (párhuzamosan) biztosítani.
Hőmérsékleti együttható
A legtöbb napelem teljesítményére negatívan hat a környezeti h?mérséklet növekedése. A panelek jellemzésére az áram-, feszültség- és teljesítmény-hőfoktényezőt (-koeficienst) is megadják a gyártók %/°C értékben.
A fentiek miatt normális jelenség, hogy télen -ha hideg van, de erősen süt a nap- többet termelnek, mint augusztusban azonos idő alatt.
A hőfokfüggést a cellák felületére felvitt fényelnyelő anyaggal megfordítja -azaz pozitív lesz- néhány gyártó.
Időmeridián
A Nap délben a pólusokon áthaladó 0°-os földrajzi hosszúság (képzeletbeli kör) fölött áll az égbolton, a csillagászatilag közepes napidő?nek megfelelően Greenwich-ben. Ettől keletre 15°-ként egy-egy órával már elmúlt dél és ettől nyugatra egy-egy órával korábban van dél, közepes napidő szerint. Ezért a 15°-os hosszúságok és ennek többszörösei mentén a grinicsi középidőtől (GMT) kerek órákban mérhető az eltérés. Ezen kitüntetett hosszúságok szerint van a Föld idő zónákra osztva. Ezeket a hosszúságokat kitüntetett szerepük okán időmeridiánoknak nevezzük. Az időmeridiánoktól keletre-nyugatra eltérve azonban – amennyiben a vizsgált hely nem időmeridiánra esik – a zónaidőt ki kell igazítani, hogy csillagászatilag közepes napidőt kapjunk a Nap égbolti állásának meghatározásához.
Hőszivattyú
A hőszivattyú egy gép, amely egy alacsony hőmérséklettel rendelkező tárolóból (általában a környezetből) technikai munka segítségével termikus energiát képes felvenni és ezt – a meghajtó energiával együtt – használati hő formájában egy magasabb hőmérséklettel felfűtendő rendszernek tovább adja.
Időzóna
(A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából)
Egy időzóna a földfelszínnek az a területe, amelynek időmérő eszközei azonos időt mutatnak (ezt az időt „zónaidő”-nek is nevezik, szemben a „helyi idő”-vel, amit az adott hely földrajzi hosszúsága határoz meg). Elméletileg az egyes időzónákat hosszúsági körök határolják, a valóságban azonban politikai okokból az országhatárokhoz igazítják őket. Régen az emberek a 664HNap deleléséhez viszonyított helyi időt használták, amely településről településre eltért. Az órák állandó állítása a közlekedés gyorsabbá és az órák pontosabbá válásával egyre nagyobb gondot jelentett.
Mindegyik időzónát a 665Hkoordinált világidőhöz (UTC) viszonyítják. A referenciahely a nulla meridián (0. 666Hhosszúsági kör), azaz a 667HLondon közelében található 668HGreenwichi Királyi Csillagvizsgálón átmenő 669Hfőkör, ezért a koordinált világidőt korábban 670Hgreenwichi középidőnek (GMT) nevezték. Az időzónákra vonatkozó megállapodást a 671HNemzetközi Meridián Konferencián hozták meg.
A zónaidők a UTC-től általában egész órában térnek el, ritkábban az egészhez képest fél óra, két esetben pedig negyed óra eltérés van. A másodperc számértéke mindenütt azonos. Nagy kelet-nyugati kiterjedésű országokban (például 672HKína) előfordul, hogy egyetlen zónaidőt használnak; előfordulnak más különlegességek is.
A Nap delelési (kulminációja) magassága télen 19,5°-21,5°, nyáron 64,5°- 67,5°. Ezekhez a hajlásszögekhez más- más sugárzási viszonyok és hőösszegek tartoznak, melyek az évszakok változásának alapvető okai.
Ha mi a GMT+1 időzónában vagyunk, akkor földrajzi hosszúságunk a 15° és a 30° közé esik. A Nap pedig valamikor 11 óra x perckor fog delelni. (A nyári időszámítás szerint ehhez még egy órát hozzá kell adnunk, vagyis nyáron a delelés 12 óra x percre várható!).
Az UTC időt bizonyos körökben a Z betűvel jelölik, mivel a hozzá tartozó tengerészeti zóna jele Z (körülbelül 673H1950 óta), és ez a nullás időzóna (vagyis zéró) 674H1920 óta. Mivel a NATO által használt fonetikus ábécében, és a rádióamat?röknél is a Z-t Zulu-nak mondják, ezért az UTC időt is így nevezik. Ez alapján az UTC+1 Alpha time, az UTC+2 Bravo time és így tovább.
A magyarországi időzóna téli időszámításkor UTC+1 (CET), 675Hnyáron UTC+2 (CEST).
Indium
Mennyisége a földkéregben kb. 0,1 ppm. Szinte kizárólag csak cink, réz vagy ólom mellett fordul elő. Az elmúlt években elképesztő mértékben megugrott iránta a kereslet, ugyanis nem csupán a vékonyfilmes napelemek egyik fő alapanyaga, hanem a manapság oly divatos LCD- és plazma kijelzőké is.
Infravörös fény
A napfényspektrum szabad szemmel nem látható, nagy hullámhosszúságú komponensekből álló tartománya. A Napból érkező hőenergia nagy részét az infravörös sugarak szállítják.
Inverter (DC/AC konverter)
A napelemek és a hálózat közötti kapcsolatot biztosító eszköz; elsődleges feladata a modulok szolgáltatta egyenáram átalakítása szinuszos váltakozó árammá. Hálózatra kapcsolt esetben az inverter további szinkronizációs és védelmi feladatokat is ellát, ami biztosítja az erőmű illeszkedését az áramszolgáltatói követelményekhez.
Irányszög
Megmutatja, hogy hány fokban tér el a panelek tájolása a déli iránytól (dél=0°, kelet=-90°, nyugat=90°).
Kadmium (Cd)
A kadmiumot szinte kizárólag csak a cinkkohászat melléktermékeként nyerik ki. Mérgező hatása miatt az Európai Unió jogszabályban korlátozza a felhasználását egyes árucikkekben (legutóbb 2011. májusában: 494/2011/EU), de a napelemek egyelőre nem kerültek be a szabályozás alá eső termékek körébe.
Kristályos napelem
A kristályos napelem a fotovoltaikai napelemek egyik fő típusa, amely kristályszilíciumból készül. A kristályszilícium a legelterjedtebb napelem alapanyag, amely jó áramvezető és fényérzékeny tulajdonságokkal rendelkezik.
A kristályos napelemek általában monokristályos vagy polikristályos szilíciumból készülnek, amelynek a kristályos szerkezetének elrendeződése határozza meg a panel hatékonyságát. A monokristályos napelemek általában magasabb hatékonyságúak, míg a polikristályos napelemek általában alacsonyabb árakkal rendelkeznek.
A kristályos napelemek a napelem rendszerek egyik leggyakrabban használt típusa, mivel jó hatékonysággal rendelkeznek, és elérhető árakkal rendelkeznek. Azonban ezek a napelemek általában nagyobb méretűek, és nehezebbek, mint más napelem típusok.
Koszinusztörvény
A mi esetünkben ez a törvény azt jelenti, hogy ha valamely felületre a párhuzamosan érkező sugarak nem merőlegesek, hanem a felület normálvektorával α szöget zárnak be, akkor a felület besugárzása cos(?)-szorosa a felületre merőlegesen érkező sugarak esetén létrejövő besugárzásnak (lsd. alábbi ábrát).
A felület normálvektora. 
Megismételjük a besugárzásra érvényes összefüggést, csak más formában: E = E0 * cos(?), ahol E0 a merőlegesen érkező sugarak által okozott besugárzást jelöli. Ennek a törvénynek az ismerete azért fontos, mert a napelem által termelt villamos áram a besugárzással lineárisan arányos.
Ha napelemeket kívánunk házunk tetejére telepíteni, akkor erre a törvényre nagyon oda kell figyelnünk, ugyanis a napelemek rossz tájolása erősen leronthatja azok áramtermelő képességét! Célszerű a napelemeket úgy helyezni, hogy az éves napjárásnak megfelelően lehetőleg optimális teljesítménnyel üzemelhessen a fénysugarak beesése szerint.
Kulmináció = delelés
(alsó kulmináció, HUK és felső kulmináció, HOK)
Delelés (kulmináció), csillagászati tünemény, az a pillanat, amikor egy égitest látszólag áthalad a megfigyelési hely délkörén. Felső és alsó delelést különböztetnek meg. Felső delelés esetében az égitest a legmagasabban áll a horizont fölött; közönségesen ezt nevezik delelésnek. Az alsó delelésnél a „cirkumpoláris csillagok” a legalacsonyabban állnak a horizont fölött, míg a többi égitest legalacsonyabban áll a horizont alatt; ilyenkor a Föld a másik oldalán van felső delélesben. A Nap delelésekor van dél (helyi időben).
Az égitest áthaladása az égi meridiánon:
Egy égitest a Föld tengelyforgásától keletkező napi mozgása során kör alakú pályát ír le az égen.
Pályájának a látóhatár feletti legmagasabb pontját elérve történik a felső kulmináció (C1, C2, C3), amely az északi féltekéről nézve déli irányban következik be.
A pálya legalsó pontja az alsó kulmináció (C’1, C’2, C’3).
A csillag az „ÁTHALADÁS” pontjában éri el a felső kulminációját.
Az is látható, hogy a cirkumpoláris csillagok alsó és felső kulminációja egyaránt a látóhatár (horizont) fölött van, míg a soha fel nem kelő csillagok esetén mindkettő a látóhatár alatt van.
kW
kilowatt = 1.000 watt, teljesítmény mértékegysége. 1. 000 kW = 1 MW (megawatt).
kWh (kW x h = kW x óra)
A kilowattóra rövidítése. Az egy órán át 1.000 W – termelt vagy fogyasztott – energiának felel meg és 3,6 millió Joule energiával egyenlő.
kWp (Wp)
Standard mérési körülmények között (1.000 W/m2 besugárzott energia és 25 C° modulhőmérséklet) a maximális leadott teljesítménye egy szolár modulnak vagy erőműnek. Ezredrésze a Wp; a modulok jellemzésére ez a mértékegység a használatosabb.
Látszólagos Nappálya
látszólagos nappálya az a pálya, amelyen a Napnak látszik haladni az égen, a Földről nézve. A látszólagos nappálya a valós nappályától eltér, mert figyelembe veszi a Föld által okozott szögelődést és az időjárási hatásokat.
A napelem rendszerek tervezése során a látszólagos nappálya információt ad a Nap helyzetéről az égen, és segít a napelem rendszerek optimális elhelyezésének meghatározásában, hogy a lehető legtöbb fényt kapják. A látszólagos nappálya adatai a földrajzi helytől függően és a évszakok alapján változhatnak.
Az analemma segítségével meghatározható a látszólagos nappálya, amely a Nap mozgásának időbeli változását mutatja be az égen. Az analemma adatai segítenek a napelem rendszerek tervezőinek a rendszer maximális hatékonyságának elérésében.
Megtérülési idő
A megtérülési idő a napelem rendszer összköltségének és az általa előállított energia értékének aránya, amely megmutatja, hogy a rendszer mikor térül meg a beruházásból. Azaz, hogy mennyi idő alatt hozzák vissza a befektetett összeget az előállított energiából származó bevételek.
A megtérülési idő függ a napelem rendszer méretétől, a napelemek hatékonyságától, az áraktól és a villamosenergia tarifáktól, valamint a telepítési és fenntartási költségektől.
Általában, minél nagyobb a rendszer, annál kisebb a megtérülési idő, mert a növekvő méret a növekvő energiatermelés mellett jár. A korszerű, magas hatékonyságú napelemek is csökkentik a megtérülési időt. Az energiatermelési tarifák és az árak változásai is befolyásolhatják a megtérülési időt, ezért fontos, hogy az ügyfelek rendszeresen figyeljék és értékeljék a megtérülési időt. Az átlagos megtérülési idő általában 7-10 év körül van.
Modul hűtése, szellőztetése
A napelemek hatásfokára negatív befolyással van a hő. Ezért a napelemeket úgy kell elhelyezni, hogy mögöttük legyen hely a légáramlatnak (kémény hatás), így hűtve a napelemünk hátlapját.
Monitoring
A teljes napelemes rendszer megfigyelésére és adatrögzítésére szolgáló informatikai rendszer összesége.
MPP (Maximum Power Point)
MPP (Maximum Power Point) a napelem rendszer maximum lehetséges teljesítménypontja, amelyet a napelem képes előállítani adott körülmények között.
A napelemek a fény erősségétől függően működnek, és az MPP a legoptimálisabb teljesítménypont, ahol a napelem a legnagyobb teljesítményt adja. A napelem rendszer MPP-jét általában a maximális power tracker (MPPT) rendszer figyeli és irányítja, amely megtalálja és fenntartja a rendszer optimális működési pontját.
Az MPP figyelembe veszi a napelem állapotát, a hőmérsékletet, a fényerősséget és más tényezőket, hogy megtalálja a legjobb teljesítményt. A napelem rendszer optimális működése az MPP figyelembevételével növeli a rendszer hatékonyságát és a növekvő energiatermelést.
MPP tracking
Maximum munkapont keresés – hálózatra kapcsolt inverterek rendelkeznek ezen funkcióval, folyamatosan figyeli a napelem feszültségét, áramát és tartja a napelemekből maximálisan kivehető teljesítményt.
Napelem
A napelem a fotovoltaikus rendszer eleme, amely átalakítja a napfényt elektromos árammá. Az alapja a szilícium, amely fotonok besugárzására reagálva elektromos áramot termel.
A napelemek két fajtája létezik: kristályos és amorf szilícium alapú. Az első a leghatékonyabb és a legelterjedtebb, míg az utóbbi kevésbé hatékony, de olcsóbb és könnyebben alakítható.
A napelemeket általában több elemből álló rendszerekben használják, például háztartási vagy ipari méretű erőművekben. Az ilyen rendszerek a napelemek által termelt elektromos áramot a háztartásokban vagy az ipari folyamatokban használják fel, és a felesleges energia eltárolható akkumulátorokban.
A napelemek használata növeli az energiahatékonyságot, csökkenti a függőséget a kőolajalapú energiaforrásoktól, valamint hozzájárul a fenntartható fejlődéshez
Napfény spektrum
Az a jelleggörbe, amely a napfény hullámhossza vagy frekvenciája függvényében megadja a sugárzás intenzitását. A napfény spektrum folytonos függvény, maximuma a látható fény zöld színű tartományában van.
Napfénytartam
Egy éven belüli átlagos időszak, amikor a szóban forgó területet (felületet) direkt sugárzás éri. Ha a napsugárzás intenzitása 120 W/m2 felett van, azt mondjuk, süt a Nap. Maximuma júliusban, minimuma decemberben van. A napfénytartamot ennek megfelelően óra/év dimenzióban adjuk meg.
Napszögek
A Nap égbolti helyzetét meghatározó napazimut (α) és napmagasság (γ) fokokban.
Nappálya (Ekliptika)
Az éggömbből a Föld Nap körüli pályájának síkjával kivágott főkör, amelynek mentén a Nap évi látszólagos mozgását végzi. Vagyis az a képzelt pálya, melyet a Nap huszonnégy óra alatt átfutni látszik.
Nappályadiagram
A Nap látszolagos égbolti mozgását bemutató diagram a napfénnyel kapcsolatos tervezési műveletek céljára.
Napforduló
Az év kitüntetett időpontjai. Napéjegyenlőség, a tavaszi napforduló március 21-én és az őszi napforduló szeptember 23-án van. A nyári napforduló, amikor a leghosszabb a nappal, június 21, és a téli napforduló, amikor a legrövidebb ideg tartózkodik a Nap a horizont fölött, december 21-én következik be.
Napéjegyenlőség
Amikor a Nap azonos ideig tartózkodik a horizont fölött és alatt: március 21-én és szeptember 23-án. Egy adott földrajzi helyen a Nap legnagyobb égbolti magasságát ezeken a napokon megkapjuk, ha 90°-ból levonjuk a kérdéses helység földrajzi szélességét. Például napéjegyenlőség idején a Nap Budapesten: 90° – 47° 30′ = 42° 30′ magasságban áll a horizont fölött.
NOCT (Normal Operating Cell Temperature)
A standardtól (25°C) eltérő, üzemi cellahőmérséklet, ami 800 W/m2 besugárzott fény, 1 m/s szélsebesség és 20°C környezeti h?mérséklet esetén értendő. A gyártók sokszor erre a körülményekre is megadják a villamos paramétereket a modul adatlapján.
PERC (Passivated Emitter and Rear Cell) technológia:
a cellák hátlapjára egy dielektromos alumínium vezetőréteget visznek fel, ami segít a cellán hasznosítatlanul áthaladó – és eddig a lamináló fóliában elnyelődött – fény egy részét visszatükrözni, visszavezetve azt az áramtermelés folyamatába. Ezáltal ugyanazon a felületen kb. 6%-kal magasabb hozamot érhetünk el. A PERC technológiával az elért teljesítmény növekedés mellett a hosszúhullámok jobb abszorpciója alakul ki. A dielektromos réteg hatékonyan tükrözi vissza az 1000 nm-nél hosszabb hullámhosszúságú infravörös fénysugarakat, így azok „hasznosíthatóvá” válnak. A hajnali, alkonyati vagy felhős időszakban inkább a nagyobb hullámhosszúságú fénysugarak vannak jelen, és mivel ezeket a PERC napelem jobb hatékonysággal tudja hasznosítani, ezekben az időszakokban nagyobb teljesítményt ad le, mint hagyományos társai.
Az alábbi kis német nyelvű videóban vizuálisan is meg lehet ismerni a PERC technológiát!
Performance Ratio (PR)
A PR-érték a napelemes rendszer teljesítményképességét adja meg, a modulok hatásfokától és felállítási helyüktől függetlenül.
Quaschning 75%-os PR-értéket ad meg egy jó rendszerre és egy nagyon jó rendszerre PR>80%-ot. Az inverterek további technikai fejlődésének és az ezzel együttjáró hatásfoknövekedésüknek köszönhető, hogy már jelenleg is található 80%-os PR értékű fotovoltaikus rendszer.
PV (Photo Voltaik)
A fényelektromos jelenségen alapuló villamos energiatermelés általános rövidítése.
Rögzítő rendszerek
A modulok elhelyezhetők sík felületre (talaj, síktető) vagy ferde alapra (jellemzően tető). A be- és felépítést erre a célra kifejlesztett, moduláris megoldások segítik. Lényeges tulajdonság a korrózió- és időállóság, valamint az elmozdulás-mentes rögzítés és az ergonomikus megjelenés.
Síkkollektor és működési elve
A síkkollektor egy fűtési és melegvíz-ellátási rendszer része, amely a Nap energiáját hasznosítja. Az alapelve, hogy a kollektor egy olyan síkfelületen áll, amely befogja a Nap fényét és hőjét, és átadja a hőcserélőnek, amely végül a fűtési rendszerbe juttatja.
A síkkollektor működési elve a következő:
A Nap sugárzása a síkkollektor üvegburáján áthalad, amely megőrzi a hőt, és megvédi a kollektort a környezeti hatásoktól.
A fény áthalad a síkkollektor üvegburáján és a hősugárzó rétegen keresztül jut el a hőcserélőhöz.
A hőcserélőben a hőátadás történik a hőhordozó anyaggal (gáz, víz stb.), amely a fűtési rendszerbe vezetve a hőenergia hasznosítását biztosítja.
Az így előállított hőenergia fűti a házat vagy használható meleg víz előállítására.
A síkkollektor hatékony és környezetbarát megoldás a fűtési rendszerek számára, és a Nap energiájának hasznosításával csökkentheti a ház fűtési költségeit.
Szelén
A szelénnek több allotrop módosulata létezik, ezek közül a két legjelentősebb a vörös szelén és a szürke szelén. Létezik még amorf vörös és fekete szelén is. A vörös szelén tulajdonságai a kénhez hasonlítanak. A szürke, fémes jellegű módosulat rossz elektromos vezető (félvezető) tulajdonságú. De vezetőképessége fény hatására az ezerszeresére is megnövekszik. Koncentrációja a földkéregben 0,8 ppm.
Szennyezett levegő
A kipufogógázok miatt a levegő nitrogén-dioxid tartalma az ideális 0,000002%-os tartalom felett van. A vegyületek napfény hatására, fotokémiai szmogot és ózont hoznak létre, ami asztmát okozhat. A gépjárművek ólom-tetraetilt és szén-monoxidot bocsátanak ki, de súlyos probléma a szálló por kibocsátása is. A WHO becslése alapján évente 700 ezerrel kevesebb ember halna meg a fejlődő országokban, ha ezeket a levegőszennyezőket kivonnák a forgalomból. A Világbank 2020-ra több, mint 816 millióra teszi a motoros járművek számát, szemben a 1990-es 580 milliós adattal.
Szilícium, cella
szilícium a legelterjedtebb anyag a napelemek előállítására. A napelemek alapja a fotovoltaikus hatás, amely a szilícium molekulák besugárzása hatására keletkező elektromos áram átalakítása.
A napelemek egy vagy több fotovoltaikus cellából állnak, amelyek összekapcsolva növelik a rendszer teljesítményét. Az egyes cellák a szilícium blokkból készülnek, amelyet a megfelelő méretűre vágnak és az egyes lapokat egymásra helyezik.
A fotovoltaikus cellák átmérője általában 0,15-0,3 cm, és a hatékonyságukat a szilícium minősége, a rétegstruktúra és a gyártási folyamat határozza meg. Az egyes cellák hatékonysága általában 4-20% közötti, de a korszerű technológiák alkalmazásával már 30% feletti értékek is elérhetők.
Szolárterme / Szolártermia
A szolártermelés (vagy szolártermelés) az a folyamat, amelynek során a napfény átalakítása által villamos energiát állítanak elő. A szolártermelés két fő típusa a fotovoltaikus (PV) és a szolártermikus (ST) eljárás.
A fotovoltaikus (PV) szolártermelés során a napfény energiája direktül villamos energiává alakul, amely használható a háztartások és a vállalatok számára. A fotovoltaikus panel a fény energiáját a sejtek által bocsátott elektronok mozgásává alakítja, ami villamos energiává válik.
A szolártermikus (ST) szolártermelés során a napfény energiája átalakításával hőenergiát állítanak elő. A szolártermikus rendszerek hőenergiát gyűjtenek a napfényből, és használhatók a meleg víz előállítására, a fűtésre és az áramelőállításra.
Mindkét típusú szolártermelés környezetbarát, és a megújuló energiaforrások elterjedésével egyre népszerűbbek a világban.
STC (Standard Test Conditions)
Azon mérési körülmények együttese, amelyek biztosítása mellett megállapítják a napelem modulok által produkált villamos paramétereket, úgy mint feszültség, áram és ezekből számítva a teljesítmény, hatásfok (AM = 1,5 légszennyezettség, E = 1.000 W/m2 besugárzott energia, és T = 25 °C modulhőmérséklet).
String
Több, azonos típusú és teljesítményű napelem modul összekapcsolásából álló villamos hálózat. Egy-egy több kW-os inverter több stringet tud bemenetein fogadni, míg a kisebb teljesítményűek csak egyet.
Sugárzott energia
A valamely sugárzó által optikai sugárzás formájában kisugárzott energiát sugárzott energiának nevezzük. Optikai sugárzásnak megállapodás szerint az elektromágneses sugárzás 100 mm-től 1 mm hullámhossz-értékig terjedő tartományát nevezzük. Ez a tartomány felosztható UV-C, UV-A, látható, IR-A, IR-B és IR-C tartományokra (UV=ultraibolya, IR=infravörös). A látható színképtartomány a 380 mm-t?l 780 mm-ig terjedő intervallum. A napelemeknél általában csak az UV-A (315 mm-380 mm), az IR-A (780 mm – 1.400 mm) és hangsúlyozottan a látható színkép-tartományokkal kell számolni.
A sugárzott energia jele általában Q, mértékegysége a Joule: [Q]=J.
Sugárzott teljesítmény
A sugárzott teljesítmény a sugárzott energia idö szerinti deriváltja. Jele Ø, Definíciós egyenlete:Ø = dQ / dt. Mértékegysége: [Ø] = J/s = W.
Tellúr
A tellúr (szürke, ezüst szín?) ritkán fordul elő a földkéregben, a koncentrációja mindössze 0,01 ppm (Reiser F.K.M. 2009) – ám ennek ellenére úgy tűnik, hogy hosszú évtizedekre elegendő készlet áll még belőle rendelkezésre. Felhasználása leginkább a napelemek iránti bővülű kereslet miatt növekszik. Éves felhasználása kb. 1.300 tonna, miközben újrafeldolgozásával 430 tonnányi kerül vissza a gazdaságba (Green, M.A. 2006).
Termikus sugárzás
A termikus sugárzás az a sugárzás, amelynek hőenergiája van. A termikus sugárzás olyan elektromágneses sugárzásként terjed a világban, amelynek hosszú hullámhossza van, és a szilárd, folyékony vagy gáz alakú anyagok hőmérsékletétől függően sugároz. A termikus sugárzás alapja a Planck-törvény, amely leírja, hogyan sugároznak a fényt nem sugárzó anyagok. A termikus sugárzás alapján működnek a hőmérséklet-mérők, a szolár panelek és a szolár tározó rendszerek is.
Tiszta levegő
A tiszta levegő 78% nitrogént, 21% oxigént és tizenegy fajta egyéb gázt és vegyületet tartalmaz.
Töltésszétválasztás
A félvezető belsejében a diffúzió vagy „sodródás” hatására az elektronok és a lyukak szétválnak a pn-átmenet tértöltési tartományában, vagy két anyag heteroátmenetében. Más szétválasztási mechanizmusok is ismertek, például az elektronok nagyon vékony szigetelő rétegen való áthaladása („alagút effektus”). A festékanyag cellák esetén a töltésszétválasztás a gerjesztett elektron töltésének átvitelét jelenti egy nagy sávszélességű félvezető (pl. TiO2) vezetési sávjában.
Töltésvezérlő
Szigetüzemű rendszereknél alkalmazott eszköz, mely az akkumulátor(ok) töltését és kisütését szabályozza. Optimális töltőáramot és feszültséget állít be, megakadályozza a mély kisülést és a túltöltést egyaránt.
Tracker (traker vagy forgató)
Egy- vagy két tengely mentén forgatható, a nap aktuális állását követő, automatikus üzemű eszközök a felszerelt napelemek hozamának növelésére.
Túlfeszültség
Az az eset, amikor a villamos berendezés kapcsain nagyobb feszültség jelenik meg mint az üzemi (hálózati) feszültség. Ez keletkezhet villámlás, elektromágneses csatolás, indukció és statikus hatások következtében. Ezen hatások károsak a villamos berendezések számára, így védekezni szükséges ellene.
Túlfeszültség védelem
Naperőmű esetén elsősorban a villámlás okozta túlfeszültség esetével kell foglalkoznunk. A rendszer és az ingatlan védelme szempontjából hatékony megoldás az inverterek előtt, a DC vezetékeket egyenként túlfeszültség-levezető berendezéssel ellátni.
Ultraibolya fény
A napfényspektrum kis hullámhosszúságú (nagy frekvenciájú) tartománya. Nagy energiájú fotonokból áll.
Valós napidő (valós idő) (ang.: ET, equation of time)
Helyi középidő + időkiegyenlítés. A Föld egyenetlen pályamozgásából időeltérés keletkezik. Pontos napállás meghatározáshoz szükség van az óraidő csillagászati pontosságú megközelítése. Ehhez a közepes napidőt helyesbíteni kell pl. az alábbi időkiegyenlítés diagramban megadott hasonló értékekkel. A kiigazításra csak ritkán lehet szükség a gyakorlatban. Csak olyankor, ha nagy az időeltérés a közepes napidőhöz képest. A valós napidő szerinti napállás szögeit a kiigazított idő szerint kell megállapítani. A diagram Felgyőre érvényes időkiegyenlités értékeit tartalmazza. A közepes napidőhöz az óraperceket előjel helyesen kell hozzáadni, hogy valós napidőt kapjunk.
Valós idő = közepes napidő + időkiegyenlítés
Vágottcellás napelem
A felezett cellás kialakítás csökkenti a cellában fellépő feszültségeket a valós alkalmazási környezetben, miáltal csökken a mikro repedések kialakulásának esélye. A cellán áthaladó áramerősség felére csökkentését és a beeső fény hatékonyabb hasznosítását jelenti!
Zenitszög
A zenit szög θz a függőleges és a Naphoz húzott egyenes által bezárt szög, vagyis a vízszintes felületre érkező sugárzás beesési szöge. Adott időben meghatározható a megfigyelő pozíciója a Földön, ezt nevezik a megfigyelő zenitjének. Ez a pont metszéspontja a megfigyelő helye földfelszíni normálisának és az égi mezőnek. A megfigyelő horizontja egy nagy kör, egy olyan sík, amely átmegy a Föld középpontján, és amelynek határát a zenit és a Föld normálisának a metszővonala jelenti. A zenit szög θz tehát az a szög, amely a lokális zenit valamint a Nap és a megfigyelő által meghatározott egyenes egymással bezár. Ezen szög értéke 0° és 90° között változhat. Napmagasság szöge (mo), a Napnak szögben kifejezett magassága a megfigyelő horizontjából, vagyis a vízszintes és a Naphoz húzott egyenes által bezárt szög értéke, 0° és 90° között található és komplementere a zenit szögnek, tehát α= 90°- θz. Nap azimut szöge (γs), vízszintes síkon a napsugár vetületének a szögelmozdulása, délről keletre negatív, míg délről nyugatra pozitív. A gömbháromszögtan alapján a koszinusz tétel segítségével a következő összefüggés írható fel a Nap és a horizontális felszín között:
Cos θz = sin δ*sin φ+cos δ*cos φ*cos ω=sin α
ahol θza zenit szög, δ a deklináció, φ pedig a földrajzi szélességi fok.
A Nap azimut szöge az alábbi összefüggéssel határozható meg:
A fenti összefüggések geometriai értelmezését az alábbi ábra szemlélteti.
A napgeometria helyzetével kapcsolatos szögek.
Zónaidő
Meghatározott földrajzi kiterjedésben, megegyezés alapján egységesen használt, „pontos idő” néven ismert óraidő. A zónaidő a grinicsi középidőhöz (G.M.T. Greenich Mean Time) mérten, a 0°-os hosszúságtól kelet felé 15°-ként egy órával növekszik, nyugat felé egy órával csökken. A zónák földrajzi kiterjedése az időmeridiánoktól kelet-nyugati irányban elvileg 7,5°-7,5°, de ettől a zónaidő használat politikai határonként eltérhet. A zónákat római számmal jelölik. Például Magyarország az I. keleti zónában helyezkedik el és ezért a GMT időhöz a zónán belül egységesen egy órát hozzáadnak. Ebben a zónában a Nap állása az égbolton délben csak a 15° keleti hosszúságon felel meg a csillagászati közepes napidőnek. Ettől a hosszúságtól kelet fele haladva hosszúsági fokonként 4 időpercet hozzá kell adni az óraidőhöz és négyet le kell vonni ha nyugat felé haladunk, a Nap égbolti helyzetének közepes napidőben való meghatározásához.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség ingyenesen és kötelezettségektől mentesen biztosítja Önnek a napelem és napkollektor árajánlat kérés lehetőségét 300 megbízható, elismert tagvállalataitól!
