Tesznek a környezetvédelemre, de a napenergiát imádják a magyarok

Share Button

Egyre fontosabbnak tartják az Európai Unió polgárai a környezet, klíma- és energiaügyeket – derül ki az Eurobarometer legutóbbi, tavaly novemberben elvégzett közvélemény-kutatásából. A hazai eredmények azt mutatják, hogy a magyarok számára még mindig kiemelkedően fontos szempont az alacsony árak garantálása. A környezet védelmét a magyarok tartják a legkevésbé jelentős szempontnak az uniós energiapolitika tekintetében az egész EU-ban, ennek azonban némileg ellentmond, hogy a megújuló energiaforrások, például a nap- és szélenergia szerepének növelését és a globális felmelegedés elleni harcot kiemelten fontosnak tartjuk, és e téren nem maradunk el Ausztriától.

Az EU28 egészét tekintve a válaszadók legnagyobb arányban ugyan továbbra is a nyugdíjellátás biztosítását tartják az országuk előtt álló legfontosabb kihívásnak (15%), azonban szorosan ezután a környezeti, klíma- és energiaügyek következnek (14%). A legutóbbi, tavaszi felméréshez képest a nyugdíjügyet legfontosabbnak tartók aránya 2 százalékponttal csökkent, a klíma- és energiaügy esetében viszont 4 százalékpontos növekedés látható.

Magyarországon a nyugdíj a válaszadók 16 százaléka szerint a legfontosabb téma – ez tehát nagyjából megfelel az uniós átlagnak, míg a környezeti, klíma- és energiaügyek 7 százalék szerint jelentik a legjelentősebb kihívást az ország számára – vagyis e téren jócskán elmaradunk az EU-átlagtól (mindkét érték 2-2 százalékpontos emelkedést jelent a legutóbbi méréshez képest). A klíma- és energiatéma a szomszédos nemzetek közül az osztrákok (14%) és a szlovákok (9%) szerint fontosabb, a szlovének szerint hasonlóan fontos (7%), a horvátok (3%), szerbek (2%) és románok (5%) szerint pedig kevésbé fontos kihívást jelent, összehasonlítva a magyarországi eredménnyel.

Az EU polgárainak 10 százaléka számára a környezeti, klíma- és energiakérdések személyesen is a legfontosabb témák, ami 1 százalékpontos emelkedés a tavaszi kutatáshoz képest. Ezt a magyar válaszadóknak csak 6 százaléka gondolta hasonlóan, igaz, tavasz óta 2 százalékponttal nőtt az arányuk. Ugyanakkor az osztrákoknak 8, a szlovákoknak 7, a szlovéneknek és a románoknak a magyarokhoz hasonlóan 6, a horvátoknak 5, a szerbeknek pedig csak 3 százaléka tartja a klíma- és energiatémát személyesen önmaga számára is a legjelentősebbnek.

Arra a kérdésre, hogy mi az Európai Unió egésze számára jelenleg a legfontosabb ügy, megkérdezett uniós polgároknak 4 százaléka jelölte meg az energiaellátást (ugyanannyian, mint tavasszal), míg a környezet(védelm)et 9 százalék tartja a legfontosabbnak (1 százalékpontos bővülés). A magyar válaszadók 7 százaléka szerint az energiaellátás az EU legfontosabb kihívása, ami az egyik legmagasabb arány az országok között, és csak a belga (10%) és a román (8%) eredmény haladja meg. A környezet ügyét viszont csak a magyarok 4 százaléka tartja a legfontosabbnak, amitől csak a bolgárok (3%), a horvátok (2%), a litvánok (3%) és a portugálok (3%) maradnak el.

A közvélemény-kutatás keretében arra is rákérdeztek, mennyire tartják jó vagy rossz ötletnek az EU közös energiapolitikájának kialakítását a válaszadók. Az unióban a megkérdezetteknek átlagosan 74 százaléka támogatja ezt, míg 18 százalék van kifejezetten ellene. A magyarok 72 százaléka szerint helyes ez a koncepció, 25 százalékuk viszont elutasítja. Míg előbbi kérdésben tehét az EU-átlag közelében alakul a magyar lakosság ítélete, addig a közös energiapolitikát elutasítók aránya nem sok országban magasabb, mint nálunk: Csehországban (34%), Horvátországban (26%), Ausztriában (29%), Romániában (30%) és Finnországban (27%).

Egy közös uniós energiapolitika, illetve energiaunió legfontosabb prioritásának a környezet védelmének kell lennie az EU28 polgárai szerint (43%), ami 2 százalékponttal magasabb a legutóbbi felmérés eredményénél.

A magyarországi válaszadóknak ugyanakkor mindössze 28 százaléka tartja ezt a legfontosabb célnak, ami az egész EU-ban a legalacsonyabb részarány.

Pozitívum legalább, hogy tavasz óta 4 százalékponttal nőtt arányuk, aminél csak az Egyesült Királyságban volt nagyobb bővülés (+7%).

Az EU átlagában a válaszadók a globális felmelegedés elleni harcot tartották a közös energiapolitika második legfontosabb prioritásának 36 százalékos aránnyal, ami 5 százalékpontos növekedés az előző kutatáshoz képest; míg a harmadik számú prioritásnak az alacsony árak garantálása számít, erre 35 százalék voksolt, 1 százalékkal kevesebb, mint tavasszal. Ami a magyarországi eredményt illeti, az itteniek számára messze az olcsóság a legfontosabb szempont, a 39 százalékos eredmény azonban jelentős, 10 százalékpontos visszaesés tavaszhoz képest. A vizsgált környező országokban csak Horvátországban kapott nagyobb értéket ez a téma (43%). A globális felmelegedés elleni harcnak ugyanakkor a magyarok 32 százaléka szerint a közös energiapolitika elsőszámú szempontjának kellene lennie, ez 7 százalékpontos emelkedés tavaszhoz képest, aminél a szomszédaink közül csak a szlovének (33%) és az osztrákok (34%) esetében született magasabb arány. A felajánlott válaszlehetőségek közül a legkevésbé fontosnak az országok energiainfrastruktúrájának összekötését tartották a magyarok (10%), nagyjából az uniós átlaggal megegyezően (9%).

A környezetvédelem ügyének magyar közvélemény általi „lepontozása” azért is érdekes eredmény, mert a felmérés szerint a megújuló energiaforrások szerepének növelése a magyar válaszadók 42 százaléka szerint top prioritás kellene legyen egy közös uniós energiapolitika számára. Ez alig marad el az uniós átlagtól (45%), és a felmérésben részt vevő szomszédos országok közül csak Szlovéniában született magasabb eredmény (51%), és megegyezik az osztrák közvélemény értékelésével.
Forrás: portfolio.hu