Két év múlva lépnek életbe a legszigorúbb uniós épületenergetikai előírások. Évekig csak lózungokat mondott a kormányzat, hogy miként fogunk ennek megfelelni. Március elején végre konkrét javaslatok is születtek, és már nyáron elindulhatnak a programok, ha időben lép a kormány. Több száz ezren juthatnak így plusz pénzhez.
Az ÉVOSZ március elején közölt átfogó csomagjában szerencsére konkrétumokkal is előállt. Javasolta például, hogy a CSOK-ra nem jogosultak költségeit osszák meg az állammal, vagyis az állam vállaljon át bizonyos terheket. Elképzelésük szerint az engedély-vagy bejelentésköteles lakóingatlanok felújításánál az ÁFA-érték felét – számla alapján és maximum 3 millió Ft-ig – visszaigényelhetnék az építtetők. Ez azt jelenti, hogy például egy sok területre kiterjedő, nettó 15 milliós felújításnál a 4,05 milliós áfa fele visszajárna. A szövetség hosszú távú panelfelújítási programot is sürgetett, hogy 10-12 éven belül a teljes, mintegy 800 ezres panelállomány is megújulhasson.
Az MNB február végén ismertetett terve szerint folytatni kell az Otthon Melege Programot, de nem 40-55 százalékban, hanem ennél jóval nagyobb mértékben kell anyagilag is támogatni a lakóingatlanok energetikai korszerűsítését. Ehhez a következő 7 éves EU-s költségvetésből hozzánk érkező forrásokból méretes részt kell irányítani. Ennél konkrétabban viszont nem jelölték meg, hogy mekkora részarány vagy költségvetési keretösszeg lenne kívánatos.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) is sürgeti, hogy a lakossági épületenergetikai korszerűsítésekre is rendelkezésre álljanak rendszeres, hosszú távú, kiszámítható, tervezhető állami ösztönző és támogatási programok. A MEHI szerint ezek jót tennének az építőiparnak is: stabilizálná és területileg kiegyenlítené az ágazatot, továbbá erősítené az építőipari mikro- és kisvállalkozások megrendelés-állományát.
A használt lakások piacán egyelőre nem elsődleges szempont, hogy energetikai szempontból EU-kompatibilis-e egy otthon. A lokáció, az ár és a beosztás megelőzi egy vásárlási döntésnél.
