Ironikusan hangzik, hogy éppen az időjárásfüggő jellegük miatt a hagyományos technológiákhoz képest alacsony ellátásbiztonsági értékű megújulók járulhatnak hozzá a cégek villamosenergia-piaci bizonytalanságainak mérsékléséhez, de a szakértők szerint valóban ez a helyzet – derült ki Simon Gábor és Kovaloczy Áron, a DLA Piper Hungary szakértői, valamint Kovács Domonkos, az ALTEO Group vezérigazgató-helyettese beszélgetéséből és kérdéseinkre adott válaszaiból.
Erősödő fenntarthatósági és árnyomás
Globálisan – elsősorban a tengerentúlon és Nyugat-Európában – egyre népszerűbbek ezek a megállapodások, melyek keretében főleg nagyvállatok vásárolnak a nap- és/vagy szélenergia-termelőtől zöldáramot (ezek a társasági PPA-k vagy cPPA-l). A PPA olyan hosszú távú, jellemzően 10-15 (de akár 25) éves villamosenergia adás-vételi szerződés, mely közvetlenül a megújulóenergia-termelő és (a jelenlegi gyakorlat szerint) a tőzsdén lévő multi között jön létre, lehetővé téve utóbbi számára, hogy beszerzési kapcsolatban álljon egy termelővel tőkebefektetés, illetve akár az erőműhöz csatlakozó közvetlen fizikai vezeték nélkül is. Célja, hogy a felek a hagyományos megállapodások által elérhetőnél hosszabb távon biztosíthassák az árak rögzítését. Emellett hozzájárul a megújuló energiatermelés fejlődéséhez, illetve a vállalati fenntarthatósági célok teljesítéséhez is, hiszen – különösen a nyugati világban – a befektetők és a fogyasztók is egyre inkább megkövetelik a cégektől, hogy környezettudatosan működjenek.
A fix árakat rögzítő konstrukció mind a termelő, mind a felhasználó számára plusz előnyöket biztosíthat a hagyományos piaci megoldásokkal szemben. A termelő számára azért, mert a normál piaci viszonyok vagy a rövid távú szerződések esetleg nem adnának lehetőséget számára ilyen nagy tőkebefektetés igényű beruházásra. A felhasználó számára pedig azért, mert így energiaszükségletei jelentős részét megújuló forrásból láthatja el, megfelelve az erősödő fenntarthatósági elvárásoknak.
Mindemellett van még egy ok, ami miatt elsősorban a felhasználók számára egyre jobban megérheti hosszú távú áramvásárlási megállapodást kötni.
A VILLAMOSENERGIA-PIACON 2021-BEN PÉLDÁTLAN ÁREMELKEDÉS MENT VÉGBE, RÁADÁSUL AZ ÁRAK A KORÁBBINÁL SOKKAL INGADOZÓBBÁ IS VÁLTAK; HA EZ A HELYZET TARTÓSABBAN FENNMARAD, AZ ALAPOSAN FELÉRTÉKELHETI A PPA-K ÉS ÁLTAL NYÚJTOTT KISZÁMÍTHATÓSÁGOT.
Persze lehetnek olyan helyzetek a megállapodás időszaka alatt, amikor a piaci árak akár termelői, akár felhasználói szempontból kedvezőbben alakulnak a PPA-ban rögzítetteknél, ez a kockázat azonban megfelelő árazási sémákkal tompítható.
Kezelhető időjárásfüggőség
A megújulós erőművek kiválóan alkalmasak arra, hogy hosszú távú megállapodások tárgyaivá váljanak: anyagköltsége lényegében nincs (szemben például a gázerőművekkel), karbantartási költségei is jól tervezhetők és jellemzően nem túl magasak. Ezzel együtt a megújulókról szólva nem lehet elhallgatni az ellátásbiztonsággal kapcsolatos megalapozott aggályokat, amelyek nem csak itthon és nem csak a PPA-k esetében, de a megújulók általános terjedése előtt is akadályt képeznek.
A gáz-, szén- vagy atomerőművekhez képest az időjárásfüggő megújulók nem képesek a folyamatos, úgynevezett zsinór-termelésre, ami érthető módon óvatossá teszi a felhasználókat a megújulókkal szemben. A világ még keresi azokat a lehetséges megoldásokat, amelyekkel a hosszú távú megállapodások is a felek számára lehető legmegnyugtatóbb módon képesek kezelni az ellátásbiztonsági kockázatokat is, de a PPA-modell már most is kínál ilyeneket.
AZ IDŐJÁRÁS ÉS TERMELÉS VÁLTOZÉKONYSÁGÁBÓL ADÓDÓ PROBLÉMÁK MENEDZSELÉSÉNEK EGYIK MÓDJA PÉLDÁUL AZ LEHET, HA EGY KERESKEDŐ IS BEKAPCSOLÓDIK A STRUKTÚRÁBA AKÁR A PPA SZERZŐDŐ FELEKÉNT, AKÁR EGY, A FELHASZNÁLÓ ÉS KÖZÖTTE KÖTÖTT KÉTOLDALÚ MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN.
A fentiek miatt nem véletlenül növekszik egyre nagyobb ütemben a PPA-k népszerűsége világszerte, azzal együtt, hogy az energiakrízistől nem független áremelkedések és ellátási lánc problémák visszafogják a lendületet. 2020-ban a tengerentúlon majdnem 11 GW, míg Európában 10 GW nagyságrendben létesültek ilyen új megállapodások, illetve kapacitások a megújuló szegmensben, a felhasználó partnerek között az élelmiszeripari cégektől és bankoktól a technológiai vállalatokon át a vegyipari, sőt, fő tevékenységüket tekintve fosszilis energia ipari társaságokig.
2021-ben a PPA-k várhatóan rekord szintet fognak elérni Európában és Amerikában, annak ellenére is, hogy az ezekben rögzített árak is emelkednek az alapanyagok és a szállítás drágulása miatt.
Magyarországon is erősödik az igény
Magyarországon megújuló energia alapú, villamosenergia-termelési célú PPA-ra működő példa még nincs, de az ez iránti érdeklődés élénkül. Két fontos alkotóeleme mindenesetre már itthon is jelen van: egyrészt már léteznek magyarországi szén-hidrogén alapú (gáztüzelésű erőművekre vonatkozó) megállapodások, másrészt a korábbi KÁT-, illetve jelenlegi METÁR-rendszer is egyfajta PPA, ahol a logika hasonló, csak éppen a vállalatok helyett az állam az átvevő.
A zöld PPA-kra való konkrét igény a várakozások szerint hamarosan a magyarországi cégek részéről is meg fog jelenni, és ezek a hazai megújuló energia alapú villamosenergia-termelésben is hangsúlyos szerepet fognak kapni. A Nemzeti Energiastratégia 2030-ig több mint 6000 MW napenergia-termelő kapacitás létrejöttével számol, amihez jelentős mértékben hozzájárulhatnának a PPA-k is.
A DLA Piper az eddig hozzá eljutott befektetői tervek alapján tett becslése szerint 200-300 MW , cPPA-k révén fejlesztett naperőművi projekt megvalósulása várható 4-5 éven belül. Olyan cPPA alapú energia kereskedelmi „termék” hazai megjelenése is várható, amely alapján nem egyetlen felhasználó vásárol közvetlenül villamos energiát egy megújuló alapú termelőtől, hanem több, egymással kapcsolatban nem álló felhasználó részleges ellátás alapon.
Az itthoni cégek irányából tapasztalható érdeklődés elsősorban a fizikai PPA-k irányában nyilvánul meg, amely a kizárólag egyetlen felhasználó magáncélú hálózaton történő – tahát rendszerhasználati, szabályozási költségektől mentes – ellátását jelenti, és termelői oldalon is inkább ebben gondolkodnak.
Ezzel együtt jelenleg több tényező is gátolja a konstrukció hazai elterjedését, termelői, felhasználói és szabályozási oldalon egyaránt. Jelenleg nem lehet tudni, hogy a kormány, illetve a szabályozó tervezi-e célzott intézkedésekkel elősegíteni e megállapodások itthoni térnyerését.
Forrás/bővebben: portfolio.hu