Van hová fejlődni: hogy alakult Magyarország energiagazdálkodása?

Share Button

Közzétette a KSH a ’Magyarország 2019’ névre keresztelt kiadványát, amely más hazai folyamatok bemutatása mellett az energiafogyasztásról és –gazdálkodásról is részletesebben tájékoztat.

A gazdasági teljesítmény változását figyelembe véve 2018-ban az ország relatív energiaigénye – az egységnyi GDP előállításához szükséges energia mennyisége – 6,0 százalékkal csökkent az előző évhez képest. 2018-ban egységnyi GDP termeléséhez az EU28 átlagánál 85 százalékkal több – bruttó, belföldi fogyasztásra rendelkezésre álló – energiát kellett felhasználni.

Hazánkénál mindössze öt országban (Bulgária, Észtország, Málta, Csehország, Lengyelország) volt nagyobb a mutató értéke, ezeken kívül az összes többi, 2004-ben vagy az után csatlakozott tagállam szintén közösségi átlag feletti értéket mutatott. A nemzetközi összevetéseknél azonban tekintettel kell lenni arra, hogy az energiaintenzitás csak korlátozottan alkalmas az energiafelhasználás hatékonyságának mérésére, hiszen értékét nagymértékben befolyásolják a földrajzi adottságok, a gazdaság szerkezete, fejlettsége és a felhasznált energiaforrások összetétele is.

A magyar ipar energiaigénye nőtt igazán

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint Magyarországon a végső (közvetlen) energia legnagyobb felhasználója a lakosság. 2018-ban a teljes hazai energiafelhasználáson belül a háztartások 33 százalékos részesedése azonban alacsonyabb volt az előző évinél. A lakosság évenkénti energiafogyasztása elsősorban a téli időjárás függvényében ingadozik. A háztartások energiafelhasználása 2015-től évente mérséklődő ütemben nőtt. 2018-ban a lakosság 243 petajoule energiát fogyasztott el, a 2017. évinél 7,6 százalékkal kevesebbet.

A háztartások a rendelkezésükre álló energia 72 százalékát fűtésre, illetve hűtésre, 13 százalékát használati meleg víz előállítására, 10 százalékát világításra és elektromos készülékek használatára, a fennmaradó 4,9 százalékát pedig főzésre fordították. A motorizáció fejlődése és a szállítási teljesítmény fokozódása következtében a közlekedés a második legnagyobb energiafogyasztóvá vált. A szektor energiaigénye 2018-ban (201 PJ) 6,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ezáltal a rendelkezésre álló energia 27 százalékát használta fel. A közlekedésben igénybe vett energia döntő hányada (95 százaléka) a közúti áru- és személyszállítás szükségletét fedezte, amelynek energiafogyasztása 2018-ban az egy évvel korábbinál 6,1 százalékkal magasabb volt. A jóval kisebb, alig 3 százalékot képviselő vasút energiafogyasztása lényegében nem változott. Az energiaipart nem, viszont az építőipart magában foglaló ipar használta fel az energia negyedét (187 PJ). A feldolgozóipari és az építőipari kibocsátás bővülésével összhangban 2018-ban a szektor energiafelhasználása 4,4 százalékkal haladta meg a 2017. évit. Az ipari ágazatok döntő többségében nőtt az energiafogyasztás.

Így alakult az ipari fogyasztás

Az ipari energiafogyasztás 26 százaléka a vegyipar és gyógyszergyártás együttes tevékenységéhez kapcsolódott. Ezen kívül jelentős még az élelmiszer-, és az építőanyag-ipar, valamint a gépgyártás energiaszükséglete is, mely ágazatok 15, 13, illetve 10 százalékkal részesedtek a szektor fogyasztásából. A járműgyártás, a papír- és nyomdaipar, az építőipar, illetve a fajlagosan nagy energiaigényű vas- és acélgyártás külön-külön az ipari végső felhasználásra rendelkezésre álló energia 5–7 százalékát vette fel. 2018-ban a kereskedelem és a közszolgáltatások együtt 12, a mezőgazdaság 3,6 százalékkal részesedett az energiafogyasztásból, előbbi energiafelhasználása 2,6 százalékkal mérséklődött, utóbbié 5,1 százalékkal emelkedett 2017-hez viszonyítva.

Van egy jó és egy rossz hírünk a magyar energiagazdálkodásról

Magyarország energiaimport-függősége a KSH beszámolója szerint a 2010-es években 50 és 63 százalék között mozgott, a legmagasabb arányt 2017-ben érve el, ezt követően azonban a mutató értéke 2018-ra 58 százalékra csökkent. Ez még mindig meghaladja az EU-s átlagot, igaz csak 2 százalékkal. A felhalmozás és a felhasználás időzítését az energiahordozók világpiaci ára, a beszerzési lehetőségek és az időjárási körülmények alakulása is befolyásolja. 2018-ban a visegrádi országok közül Szlovákia energiaimport-függősége a magyarországinál nagyobb, Csehországé és Lengyelországé számottevően kisebb volt – közölte a KSH.

energiagazdálkodás célkitűzésének keretében a megújuló energiaforrások energiafelhasználáson belüli arányát közösségi szinten 2020-ra 20 százalékra kell emelni.

Magyarországon először 13, majd a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben ennél magasabb, 14,65 százalékos arányt vállalt. Magyarországon a megújuló forrásokból származó energia fogyasztáson belüli aránya 2013-ban 16,2 százalékra emelkedett, ezt követően 2018-ban 12,5 százalékra csökkent, amiben szerepet játszott a kőolaj és kőolajtermékek iránti igény fokozódása. 2018-ban hazánkban a megújuló energia energiafelhasználáson belüli részesedése az uniós átlagnál 5,5 százalékponttal alacsonyabb volt.

A magyar megújulók

Megújuló energiaforrásaink döntő többsége biológiai, azon belül is alapvetően növényi eredetű, amelyekből elsősorban hő- és villamos energiát, másodsorban bioüzemanyagokat állítunk elő. Itthon 2018- ban a fűtés és a hűtés során felhasznált energia közel egyötödét, a villamosenergia-fogyasztás 8,3 százalékát megújuló energia biztosította. Az előbbi aránya nem tért el lényegesen, viszont a villamosenergia-fogyasztásé jelentősen elmaradt az uniós átlagtól (32 százalék).

Forrás: piacesprofit.hu