Mik a legfontosabb trendek a hazai megújuló energiatermelésben?
A jelenlegi gazdasági környezet elsősorban a fotovoltaikus (PV) kapacitások létesítéséhez biztosít kedvező feltételeket, mind a lakossági, mind az ipari felhasználás területén, így érthető okokból az MVM Csoport vonatkozásában is PV erőművek létesítése a jellemző. Természetesen a hazai adottságokat figyelembe véve egyéb technológiák létjogosultságát is folyamatosan vizsgáljuk, de a következő 1-2 évben még biztosan a PV dominál.
Mekkora részarányt adnak az MVM megújuló kapacitásai a hazai zöld energiatermelésben?
Az MVM Csoport megújuló energiatermeléssel foglalkozó tagvállalata, az MVM Zöld Generáció Kft., mely ez idáig mintegy 165 MW beépített teljesítményű PV, valamint 23 MW szélerőmű kapacitással rendelkezik. Ezzel Magyarország egyik legnagyobb megújuló portfóliójával rendelkező társasága, a hazai megújuló részarány közel 10 %-át teszik ki a társaság tulajdonában álló erőművek.
A COVID-járványt követően világszerte visszaesett az energetikai beruházások volumene, és bár a megújulók rezisztensebbnek mondhatók, ezen a területen is lesz visszaesés. Mennyire lehet tartós a COVID-hatás?
A kialakult helyzet elsősorban a folyó, vagy tervezett beruházásokat érinti, mivel az erőművi berendezések és segédrendszerek gyártóinál érezteti leginkább hatását a COVID helyzet, az üzemelő egységek tekintetében kizárólag a karbantartások kapcsán okoz kisebb nehézséget. A pandémiás helyzet a következő egy évben biztosan megnöveli a gyártás, ill. a szállítás időigényét az eddig megszokottakhoz képest, de a gyártók is alkalmazkodnak a kialakult helyzethez és megfelelő ütemezés kialakításával, annak szerződéses keretek között történő kezelésével biztosítható a beruházások folytonossága.
Mi lehet a naperőművek szerepe a hazai energiatermelésben a Paksi Atomerőmű mellett?
A Paksi Atomerőmű technológiájából adódóan alaperőmű, melynek a beépített teljesítménye az év több mint 90%-ban rendelkezésre áll és a leállás is ütemterv szerint – pl.: éves karbantartás – tervezhető. A megújuló technológiák döntő többsége függ valamilyen külső, nem befolyásolható tényezőtől (pl. időjárástól), így a maximálisan kiadható teljesítménye jóval kisebb arányban – PV esetében éves szinten ez 13-15% – áll rendelkezésre és kevésbé tervezhető hosszú távon. Ebből az eltérésből adódóan az egyik technológia nem váltja ki a másikat, ellenben kiegészítik egymást és párhuzamos működésüknek köszönhetően gazdagítják, valamint diverzifikálják a hazai energiatermelési portfóliót. Míg az atomenergia békés célú felhasználása már több évtizedes múltra tekint vissza, addig az ipari léptékű megújuló energiatermelés – így a PV technológia is – még új dolognak számít, sokkal kevesebb kivitelezési és üzemeltetési tapasztalattal rendelkezik az iparág, még nincsen hosszú távú, évtizedes tapasztalat. Habár a PV technológia rohamosan fejlődik, nehéz feltételezésekbe bocsátkozni a jövőjét illetően. A cél elsősorban a karbonsemleges energiatermelés, mely elérésében mind az atomenergia, mind a PV technológia fontos szerepet játszik.
Mik az MVM tervei a fotovoltaikus kapacitások bővítésében?
Más piaci szereplők mellett mi is folyamatosan igyekszünk növelni a PV portfóliónkat, amennyire a hazai villamos energia hálózat és jogi környezet lehetővé teszi. Jelenleg is több projekt van az előkészítés különböző fázisaiban, vagy kivitelezés alatt. Célunk, hogy középtávon a teljes portfólió elérje az 1000 MWp beépített teljesítményt.
Az alacsony olaj- és gázár valamelyest fékezheti a megújulók elterjedését, érezhető már ez a hatás?
Ezt mi még eddig nem tapasztaltuk. Villamosenergia-termelésben az olaj és gáz alapú technológiák ma már elsősorban a kiszabályozásban játszanak fontos szerepet, mely a PV technológia mellett, annak hektikussága miatt pont, hogy felértékelődik. Természetesen a jármű iparban, ahol a két technológia akár helyettesítheti is egymást, már más a helyzet.
Az Európai Unióban vita van arról, hogy helyes-e a biomassza megújuló energiaforrásként való besorolása. Hogyan változhat az ezzel kapcsolatos szabályozás, az hogyan érintheti a hazai energetikát?
A biomassza megújuló, vagy megújítható energiaforrásként történő besorolásával kapcsolatos ideológiai nézeteltérés nem új keletű, keletkezésének ideje gyakorlatilag megegyezik a „biomassza” fogalom megszületésével. Az ezzel kapcsolatos, különböző fórumokon és különböző szabályozási szinteken történő viták időről-időre előkerülnek, azonban eddig nem hoztak változást. Az Európai Unió tagjaként nyilvánvalóan a hazai szabályozás követi az uniós irányelveket, azonban konkrét szabálytervezet híján, jelenleg nem tudjuk megítélni, hogy ez milyen változást hozhat a jövőben. Magyarország statisztikai alapon igen jelentős biomassza potenciállal rendelkezik, de annak fenntartható módon történő előállítása és észszerű felhasználása igen komplex előkészítést – lokalizáció, logisztika, méretnagyság, megfelelő mixek, jogi környezet megteremtése stb. – igényel. Ebből adódóan bármilyen a témával kapcsolatos jelentősebb módosítás, várhatóan nagy hatással lehet a hazai megújulóenergia-szektorra.
Magyarország adottságait tekintve geotermikus nagyhatalom, a lehetőségek kiaknázása azonban eddig elmaradt. Mik az MVM tervei ezen a területen?
Mi elsősorban villamosenergia-termelésre fókuszálunk, melyhez – kevés kivételtől eltekintve – a hazai geotermikus adottságok támogatási források nélkül, a rendelkezésre álló technológia mellett nem teszik lehetővé rentábilis beruházások megvalósítását.
A megújuló kapacitások bővítésével bizonyos időszakokban szűk keresztmetszet keletkezik a hálózatban. Hogyan növelhető a rendszer rugalmassága? Ez milyen kihívásokat jelenthet a következő években Magyarországon?
A rendszer megfelelő rugalmassága a szabályozó kapacitás, a tárolási képesség, vagy a fogyasztóoldali válaszintézkedések növelésével biztosítható. A rugalmassági feladatot ma Magyarországon elsősorban a gyors indítású gázturbinás erőművek látják el. Egyik lehetőség a gázturbinás erőmű portfólió növelése, de környezetbarátabb megoldás lehet a tározós erőmű létesítése, de az ország földrajzi adottságai igencsak bekorlátozzák az erre alkalmas helyszíneket, ill. a tájra gyakorolt hatása miatt nem mindenki tartja elfogadható megoldásnak. E mellett még terjedőben vannak az egyéb energiatároló technológiák, melyek használata már bizonyos körülmények között indokolt, de mint minden új technológia, ezek is drága megoldást jelentenek sok esetben.
Milyen technológiák alkalmazhatók Magyarországon az energiatárolásban?
Műszakilag bármely technológia kivitelezhető, pl.: víztározós erőmű, akkumulátor farm, de elsősorban gazdasági szempontokat szükséges figyelembe venni az egyes technológiák megvalósítása során. Sok esetben, az idő előrehaladtával, vagy a fejlesztéseknek köszönhetően az egyes rendszerek beruházási költsége fajlagosan csökken, illetve a fogyasztói igények is változhatnak olyan mértékben, hogy rentábilissá válnak ezen beruházások, olykor a két hatás együttesen jelentkezik (lásd a napenergia aktív felhasználása). A piac folyamatosan keresi azokat a technológiákat, melyek gazdasági megfontolások alapján is megvalósíthatók, amennyiben a körülmények megfelelőek, úgy ezek a technológiák létjogosulttá válnak. Jelenleg azt látjuk, hogy az energiatárolás igénye hamarosan eléri azt a küszöböt, amely segítségével ezek a technológiák hazánkban is elterjedhetnek.
Forrás: portfolio.hu
