Varró László: Magyarország megérkezett a napenergia-korszakba

Share Button
Precedens nélküli válságot hozott a koronavírus-járvány, ami az energetikára is hatással volt. Az olaj globális kereslete esett, a gáz részesedést szerzett egy csökkenő piacon, a megújuló energia pedig növekedni tudott. A klímaváltozás megfékezéséhez, a párizsi klímaegyezmény teljesítéséhez azon a pályán kellene haladni, amit idén láthattunk, csak nem a gazdaság leállításával kellene elérni. Magyarországon a napenergia elérkezett a fordulóponthoz, az elektromobilitás terén pedig jól áll – mondta el varró László, az IEA vezető közgazdásza a Portfolio online energetikai konferenciáján.

A koronavírus-krízis precedens nélküli krízist váltott ki, súlyosabb, mint a 2008-as válság, vagy az európai adósságválság, leginkább a nagy gazdasági világválsághoz hasonlítható – kezdte előadását Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezető közgazdásza.

  • Ami az olajpiacot illeti, egy normál recesszió idején az energia kereslete csökken, ez jár az olajkereslet visszaesésével. Az idei válság különleges volt, abból a szempontból, hogy most a kormányok szándékosan korlátozták a mozgást. Minden, ami mozog, ahhoz olaj kell, ezért a koronavírus-restrikciók következtében jelentős, 8 százalékos csökkenést szenvedett el a globális olajkereslet.
  • A szén és gáz főleg a villamosenergia-termelésre fordítódik, most egy csökkenő játszótéren a gáz részesedést szerzett. A szén majdnem annyival csökkent, mint az olaj, annak ellenére, hogy nem használjuk a közlekedésre.
  • A megújuló energia tovább növekedett, így konvencionális energiatermelésre kevésbé volt szükség. A nap-és szélenergia jól muzsikált, az atomenergia nem, erőműveket zártak be.

Ami igazán ijesztő, hogy még egy ilyen sokk sem rakja az energetikai rendszert arra a pályára, ami a klímaváltozás megfékezéséhez szükséges – véli Varró László. Tavaly novemberben nagyjából arra számított az IEA, hogy a világban van annyi innováció, ami kompenzálja a népesség és a gazdaság növekedését, ami pedig stagnáló károsanyag-kibocsátást eredményez. A párizsi egyezmény gyors ütemű csökkenést feltételez, új technológiákkal, a meglévő technológiák hatékonyabb felhasználásával. Ha a párizsi egyezményt szisztematikusan végrehajtjuk, akkor olyan pályára kell állni, amikor 2-3 évente annyival csökken a kibocsátás, mint idén, de nem ezt a gazdaság leállításával kellene elérni.

Csökken idén a szén-dioxid-kibocsátás, de ezen most nincs mit ünnepelni,

ez nem a társadalmilag, gazdaságilag, politikailag elfogadható módja – mondja Varró László.

Az energiafogyasztás alakulása szempontjából nagy kérdés, hogy milyen társadalmi változásokat vált ki a vírus?  A hatások nem egyértelműek. Valószínű, hogy a videókonferencia-eszközök ki fognak váltani utazást, ami csökkenti az energia keresletét. De közben vannak arra utaló bizonyítékok, hogy ahogy a vírus elmúlt, nem merik az emberek a tömegközlekedést használni, ez látszott például Sanghajban, ahol az autós forgalom sokkal gyorsabban helyreállt, mint a közlekedés. Ez pedig az energiafogyasztás növekedését vonja maga után. A tömegközlekedés elhanyagolása növeli a fogyasztást, a videókonferencia térnyerése csökkeni, és lesznek olyan folyamatok, mint például az otthoni munkához a légkondi ami szintén növeli.

AZ EGYIK TÁRSADALMI HATÁSA A VÍRUSNAK, HOGY AZ EGYÉNEK AZ EGYÉNI MOBILITÁST PREFERÁLJÁK, AMI AZ ELEKTROMOS AUTÓKNAK KEDVEZHET.

 

Idén stagnáló elektromos autó piacot vár az IEA, pedig recessziós környezetben az autóértékesítések esnek rendszerint. Ez azt jelenti, hogy az elektromos autók piaci részesedése megugrott. (De globálisan még csak 3 százalék így is.)

A világ olajipari beruházásai több mint 30 százalékkal csökkentek idén, visszavágták az olajberuházási költéseiket a vállalatok. Ha ilyen gyenge marad a beruházási aktivitás, akkor 2025-ig 9 millió hordó/nap esik ki. Ha nem történnek olyan intézkedések, amelyek az energiafogyasztást csökkentik akkor egy újabb „boom and bust”-ciklus alakulhat ki.

Dollárban számolva a nap-és szélenergiaberuházások csökkentek, de mivel a költségeik csökkennek, ezért kevesebb összegből egyre több a napelem és szélerőmű.

A nap-és szélenergia alakulása optimizmusra ad okot, történelmi csúcsot döntött. Az értékláncok viszonylag jól működnek, a leszállítás viszonylag gördülékenyen megy a járvány alatt is, kivéve a háztartási, mert érintkezésbe kell lépni a ház tulajdonosával, ami karantén alatt nehézkes lehet.

A NAP-ÉS SZÉLENERGIA TŐKEINTENZÍV TECHNOLÓGIÁK, NULLA VAGY NEGATÍV KAMATKÖRNYEZETBEN NAGYON VERSENYKÉPESEK.

Aggasztó a villamosenergia-hálózatok beruházásainak csökkenése. Sokkal okosabb, intenzívebben digitalizált villamosenergia-hálózatokra lesz szükség, minden elemzés azt mutatja, hogy jelentős beruházásokra lesz szükség.

A fogyasztási kereslet csökken, sokan elvesztették a munkájukat, vagy nem mennek ki, aki pedig nem vesztette el a munkáját, az tartalékol. Ez áll a vállalatok beruházásainak csökkentése mögött. Állami beruházásokra lehet szükség, hogy kimozdítsák a holtpontról, ezért nem véletlen, hogy nagy érdeklődés van, hogy hogyan lehet összekapcsolni az energetikai beruházásokat a gazdaságélénkítéssel. Az IEA kidolgozott egy tervet, egy beruházási programot, aminek három alappillére az energiahatékonyság javítása, a villamosenergiaszektor transzformálása és egyéb technológiák. A beruházások kétharmada a magánszektorból jöhet, egyharmadához viszont kormányzati forrásokra szükség van az IEA becslései szerint. Egy ilyen fenntartható terv lenne szükség ahhoz, hogy 2019 valóban a szén-dioxid-kibocsátás csúcsa legyen.

HA A VILÁGGAZDASÁG STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSOK NÉLKÜL MAGÁRA TALÁL, AKKOR A SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁS IS MAGÁRA TALÁL, KÍNÁBAN PONT EZ TÖRTÉNIK, A GAZDASÁGI FELLENDÜLÉSSEL EGYÜTT A SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁS IS NÖVEKSZIK.

A zöld munkahelyek komoly politikai érdeklődést váltanak ki. A megújuló energia projekteknél van egy komoly foglalkoztatás, amikor megépítem, de ezt követően nem kell hozzá ember, nem munkaerő-intenzív, szemben az atomerőművekkel, vagy a szénerőművekkel. A megújuló energia projekteknél a berendezésgyártás a fontos. A megújuló energia tőkeintenzívvé és technológia-intenzívvé vált, a versenyképességet tekintve ez egy jó dolog, de figyelembe kell venni, amikor zöld munkahelyeket akarunk teremteni.

Nagyjából globálisan 9 millió zöld munkahely teremtése reális, Európában ebből 1 millió, ha megvalósul az IEA terve.

A korábban megvalósított zöld erőfeszítések tanulságai:

  • a meglévő rendszereket felskálázni egyszerűbb, mint tiszta lappal megtervezni nulláról
  • érdemes moduláris technológiákra fókuszálni, hasonló legokockázat lehet egymásra rakni
  • masszív nagy, komplex műszaki projektekkel mindig vannak kalandok (csúszások, tervezettnél magasabb költség), szükség van azért komplex projektekre, de kevésbé alkalmasak arra, hogy nagy gazdaságélénkítő hatásuk legyen
  • zöld energia ipari értéklánca fontos, kell hogy legyen egy egész megújuló energia-ipar
  • a szélesebb társadalmi hatásokra is oda kell figyelni.

Magyarországon a legfontosabb, hogy az ország megérkezett a napenergia-korszakba.

Sok ország esetében megfigyelhető, hogy van egy tipping point, amikor felpörögnek a napeneregia-beruházások, Magyarországon ez most jött el. Amivel szemben kritikus Varró László, hogy első osztályú termőföldeket kivonnak a működésből azért, hogy napelemfarmokat telepítsenek rá. Tényleg oda kellene figyelni, hogy ne értékes mezőgazdasági földterületeket használjanak el rá. Az, hogy az ország atomenergiát használ, helyes döntés – tette hozzá. A másik érdekesség, hogy Budapesten több elektromos autót látni, mint Párizsban, Magyarország az elektromobilitásban jól áll, összehasonlítva a környező országokkal. Kellemes meglepetés volt, hogy mennyire jó az elektromos töltőhálózat. Ahol nagy problémák vannak, hogy nem igazán van egy hiteles pálya arra, hogy az épületek gázfűtésével mit fognak csinálni.

Forrás: portfolio.hu