Három éven belül megduplázná teljesítményét a 627 megawatt – soha meg nem termelt energiával – jelenleg a negyedik legnagyobb magyarországi erőműnek tekinthető VEP. A Virtuális Erőmű Program a jövőben már nem csak auditálja és vizualizálja, hanem többféle eszközzel – egyablakos digitális ügyintézéssel, finanszírozási konstrukciókkal, pályázati tanácsadással – ösztönzi is az energetikai beruházásokat. A VEP 2023 végéig 200 ezer lakóingatlan energetikai korszerűsítését tűzte ki célul, továbbá háromezer települést és ötvenezer kis-és közepes vállalkozást is beléptetnének a virtuális erőműbe. A VEP szakértői szerint a 2030-as magyar klímacélok teljesítéséhez elengedhetetlen az egymillió korszerűtlen lakóingatlan teljes körű energetikai modernizálása.
A Virtuális Erőmű Program mára Kelet-Közép Európa legnagyobb zöldenergetikai programjává nőtte ki magát. A VEP a széleskörű, eddig mintegy 9 ezer vállalatot és 350 ezer diákot bevonó fenntarthatósági projektjei mellett évről évre auditálja és vizualizálja – egy virtuális erőműbe szervezi – a pályázati rendszerében résztvevő nagyvállalatok, kkv-k, önkormányzatok és intézmények energiahatékonysági beruházásait. A VEP 627 megawatt soha meg nem termelt energiával jelenleg Magyarország negyedik legnagyobb erőművének tekinthető, a program keretében auditált energetikai beruházásokkal eddig 2,17 millió tonna széndioxidkibocsátás-csökkentést értek el. A VEP megtakarításainak többségét eddig nagyvállalatok, a főváros és nagyobb városok, valamint intézmények adták – a kkv-k csak 20, a lakosság mindössze 10 százalékát –, mostantól azonban a klímacélok teljesíthetősége érdekében elsősorban a lakosságra és a kkv-kra helyezik a hangsúlyt.
A lakosság nélkül nem teljesíthetők a klímacélok
Magyarország az üvegházhatású gázkibocsátást 1990-es bázisérték 40 százalékára kívánja csökkenteni 2030-ra, ami a jelenlegi állás szerint 4,7 millió tonna széndioxidkibocsátás-csökkentés elérését feltételezi a következő évtizedben. „A magyar klímacélok teljesítése szinte elérhetetlennek tűnik a kibocsátás 40 százalékáért felelős lakóingatlan-állomány energetikai korszerűsítése nélkül” – hangsúlyozza Molnár Ferenc, a VEP vezetője. Felmérések szerint a 2,7 millió lakóépület közel 60 százaléka szorulna komplex felújításra, ehhez pedig átfogó koncepció és megfelelő finanszírozási-támogatási konstrukciók szükségesek. A Virtuális Erőmű Program célja, hogy 2021 és 2030 között egymillió lakossági ingatlan épületenergetikai fejlesztése valósulhasson meg.
„2021-től olyan digitális szolgáltatást indítunk a lakosság számára, amely az épületenergetikai fejlesztési lehetőségeket, és az azokhoz kapható piaci és állami támogatásokat egyablakos rendszerben teszi elérhetővé” – mondta Molnár Ferenc. Mindezt a rendszer pár perc alatt, könnyen érthetően, költségek és helyszíni szemle igénye nélkül tárja fel és közvetíti ki a lehetséges beruházó részére.
Mennyibe kerül 1 kwh villamos energia 2020-ban? ITT kiszámolhatod!
Az épületenergetikai fejlesztésekhez egy olyan finanszírozási modellt is felépítettek a VEP szakemberei, amely lehetőséget teremt, hogy önerő nélkül, vagy minimális önrésszel, teljesen bizományosi rendszerben korszerűsíthessék az ingatlant. Ennek keretében a beruházó megbízásából a bizományos teljes körűen járhat el a felújítás mielőbbi megvalósulása érdekében kezdve a műszaki tartalom kidolgozásától a finanszírozáson (támogatás, hitel stb.) és a szerződések megkötésén át egészen kivitelezésig.
A második legnagyobb erőmű virtuális lesz
A VEP 2021-ben 25 ezer, 2022-ben 75 ezer, 2023 és 2030 között évi százezer háztartás energetikai felújításának támogatását tűzte ki célul, együttműködésben az MNB és a kormány új lakossági ingatlanfejlesztési zöld programjaival. Mindemellett 2021 és 2023 között a megyei és önkormányzati szövetségekkel, valamint a vállalkozói kamarákkal együttműködésben háromezer települést és 50 ezer kkv-t léptetnének be a virtuális erőmű programba.
„A várakozásaink szerint az erőmű kapacitása 2023-ra megduplázódik, és továbbra is az a célunk, hogy 2030-ra a paksi után Magyarország második legnagyobb erőműve virtuális legyen” – hangsúlyozta Molnár Ferenc. A VEP ambíciózus céljait többek között az teszi lehetővé, hogy a program az idei évben teljesen digitálissá vált. Mesterséges intelligenciával (MI) támogatott – a korábbinál kedvezőbb és egyszerűbb – tagsági és pályázati rendszert hoztak létre, a digitális tudástárban pedig kereshetővé tették a vállalkozások, önkormányzatok vagy lakóingatlanok jó gyakorlatait. Emellett létrehozták a szintén az MI-re épülő Magyar Projekt Automatizációs Központot (MAPAK), amely augusztusi tesztidőszaka óta több száz vállalati energetikai projektet juttatott pályázati forráshoz. A VEP szakemberei az ITM és a Szerencsejáték Zrt. támogatásával pedig egy nemzetközileg is egyedülálló, generációkon átívelő fenntarthatósági oktatás-támogató programot indítottak el.
Az idén teljesen megújult Virtuális Erőmű Program már nem csak az átfogó fenntarthatósági szemléletformálásra, a legjobb gyakorlatok díjazására és bemutatására törekszik, hanem segít megvalósítani is az energetikai fejlesztéseket. 2020-ban a VEP és partnerei mintegy 10 milliárd forint értékben dolgoztak ki fenntarthatósági és energiahatékonysági projekteket, valamint segítették támogatási forráshoz a vállalatokat és az önkormányzatokat.
