Villamosenergia-piac 2019: Emelkedő fogyasztás, bővülő termelés, csökkenő import

Share Button
Jelentős változásokat hozott az elmúlt év az európai és a magyar villamosenergia-piacon – állapítja meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) éves árampiaci monitoring riportja.

Magyarország bruttó villamosenergia-fogyasztása 0,6%-kal emelkedett 2019-ben, több esetben is megdőlt a negyedórás rendszerterhelési csúcs. A téli csúcsok már 2015 óta dinamikusan emelkednek, a rekord értéket december 5-én mérték (7105 MW). A nyári csúcsérték a lakossági naperőművi beépítés terjedése miatt sokáig stagnált, de 2019-ben a háztáji energiatermelés már nem tudott lépést tartani a fogyasztói igények növekedésével.

Téli és nyári rendszerterhelési csúcsok Forrás: mavir.hu

A hazai ellátási folyamatokat döntően befolyásolták a nyugat-európai piacok, ezen belül is a német piac, valamint a balkáni országok villamosenergia-keresletének és -kínálatának alakulása.

Az európai piacok két legfontosabb fejleménye a megújulók további terjedése és a szén-gáz helyettesítés térnyerése volt. A 25 €/t szint körül ingadozó CO2 árak és a csökkenő szén és földgázárak eredőjeként romlott a szén és lignit, és javult a gáztüzelésű erőművek versenyképessége. E folyamatok a hazai termelés szerkezetének átalakulásában is tükröződtek. Miközben a Paksi Atomerőmű magas rendelkezésre állással működött, nőtt a megújulók szerepe. A PV kapacitás 2019. december végére 958 MW-ra emelkedett, a háztartási méretű kiserőművek kapacitása 2019. harmadik negyedévére elérte a  400 MW-ot.  A szén-gáz helyettesítés is erőteljesen megjelent a hazai piacon, a lignittüzelésű termelés 16%-kal volt alacsonyabb, mint az előző évben, míg a kedvező gázárak miatt a gáztüzelésű termelés 23%-kal emelkedett.

A hazai villamosenergia árak alakulását alapvetően befolyásolja, hogy az olcsóbb, északi piacokról mennyi import érkezik az országba, és ebből mennyi kerül továbbszállításra a balkáni országok felé. Az importlehetőségek tekintetében tartós változást hozhat, hogy Ukrajnában 2019-ben elindult a liberalizált villamosenergia-piac. Sok új kereskedő kapcsolódott be a villamosenergiával való határon átnyúló kereskedésbe, így a korábban stabilnak tekinthető ukrán importtal szemben egyre nagyobb mértékben jellemző a kiszállítás. A balkáni országokat szinte egész évben alacsony vízhozam jellemezte, ami jelentősen megnövelte a Magyarországról déli irányba kiszállított export nagyságát. Románia hosszú évek óta először nettó villamosenergia-importőr országgá vált. A vízhozam kedvezőtlen alakulásán túl ebben szerepet játszottak a helyi szabályozási változások is, amelyek jelentősen megdrágították az ipari felhasználók számára a földgáz árát, és rontották a villamosenergia-termelés jövedelmezőségét. Mindezen hatások eredőjeként csökkent az import szerepe a magyarországi ellátásban, lecsökkent, az import fogyasztáshoz viszonyított aránya a 2018-as 31,5%-ról 27,5%-ra mérséklődött.

A hazai termelés alakulása az elmúlt három évben
Forrás: mavir.hu

Miközben a másnapi piacon az átlagos árszint némileg csökkent 2018 átlagához viszonyítva (50,4 €/MWh-ra), közel megduplázódott a német és a magyar villamosenergia-piaci árak közötti különbözet. Az éves termékek áralakulása alapján a piaci szereplők e magas árkülönbözet tartós fennmaradására számítanak. A hazai és német nagykereskedelmi árak konvergenciáját a hazai megújuló kapacitások növekedése, a szlovák határkeresztező kapacitások 2021-re tervezett bővítése és az ipari gázfelhasználásra rakódó terhek csökkenése tudja elősegíteni.

A 2019-es és a 2018-as másnapi árak alakulása a régió országaiban
Forrás: transparency.entsoe.eu

A MEKH árampiac éves riportja elérhető a Sajtó, Publikációk, Piacfelügyelet publikációk rovatban.

Forrás: MEKH.HU