Írta: Doug Parr, a Greenpeace UK tudományos főmunkatársa.
Az energia világa változik. A világ egyik legnagyobb vagyonkezelője, az UBS nemrégiben azt tanácsolta ügyfeleinek, hogy nem a Hinkley-hez hasonló nagy, centralizált erőművek jelentik a jövőt, hanem a napenergia, az elektromos autók és az olcsóbb akkumulátorok. Eközben a technológiai éllovas Google 3,2 milliárd dollárt fektetett be a Nest okosotthon-vállalatba.
Az új hinkley-i atomerőműről szóló megállapodás biztosítékot tartalmaz arra az esetre, ha az erőművet bezárnák „az energiarendszerek forradalma miatt”.
Ennek ellenére a brit energiapolitika mintha a múltban ragadt volna: úgy tűnik, a kormány villamosenergia-piaci reformja leginkább atomerőművek építésére alapoz. És igen nagyvonalú átvételi árat garantál az EDF számára a Hinkley-be tervezett új, 3,2 GW teljesítményű reaktorok 35 éves üzemelése során, amelyek építése 24,5 milliárdfontba (mintegy 9 500 milliárd forintba) kerül, és legkorábban 2023-ban kezdheti meg a termelést.
Az Európai Bizottság október 8-án úgy határozott, hogy jóváhagyja az állami támogatást a két reaktorra a somerseti Hinkley Pointban – annak ellenére, hogy a Bizottság becslése szerint az Egyesült Királyság kormánya és az NNB GenCo (az EDF leányvállalata) közötti tranzakció akár 17,6 milliárd fontjába is kerülhet a brit energiaszámla-fizetőknek, támogatások formájában.
Hinkley összes (diszkontálatlan) támogatása azonban ennél sokkal magasabb is lehet, teljes élettartama során a végösszeg elérheti a 37 milliárd fontot is. (Lásd a szerző saját számítását – a szerk.)
Ez részben a 35 évre szóló, indexált árgarancia („kötési ár”) miatt van, amely 92,50 font/MWh, majdnem a duplája a brit villamos energia 50 font/MWh körüli nagykereskedelmi piaci árának. Ez azt jelenti, hogy a brit lakosság fedezi az EDF-nek fizetendő díj és a piaci ár közötti különbséget – utóbbi ár jelenleg nem tűnik úgy, hogy nőne majd.
A teljes cikket itt olvashatja!
Forrás: greenpeace.blog.hu
